Infláció, deportálás, Ukrajna, J. D. Vance, cenzúra, szabotázs. Bret Swanson technológiai és gazdasági elemző tizennyolc pontban foglalta össze a lehetséges változásokat Donald Trump megválasztása esetén. Nem mindegyikre van válasza, de egy jó elemzés a pontos kérdés felvetésével kezdődik.
Lehet, hogy pár óra múlva okosabbak leszünk az új elnök kilétét illetően, a közvélemény-kutatások ugyanis nem segítettek, hiszen fej fej melletti eredményt mutatnak. Szoros lehet a végeredmény, ahogy az volt a 2016-os és 2020-as választások során is, annak ellenére, hogy akkor Clintonnak 5, Bidennek pedig 8 százalékos előnyt mutattak. A cikk egyben mutatja azt is, hogy az amerikaiakat mennyire érdekli a külpolitika, hiszen ezzel ebből az alábbi tizennyolc pontból jó esetben csak másfél foglalkozik.
Trump megválasztása esetén Bret Swanson a következőkre hívja fel a figyelmet:
1. J. D. Vance nyilvánvalóan felemelkedő pályán halad, ami nagy hatással van és lehet a későbbiekben is a republikánusokra.
2. Trump valóban leváltja J. Powell Fed-elnököt? Vagy csak szavakban gyakorol nyomást a politikai változás érdekében? Egy interjúban Kevin Warsh volt Fed-kormányzó azzal érvelt, hogy a jegybank mind a részvénypiacot, mind az inflációt felpörgette. A pénzromlás csökkentése, amit Trump ígért, automatikusan vezetne tehát részvénypiaci korrekcióhoz és gazdasági lassuláshoz? Nem feltétlenül. Ha Trump ösztönzi a produktív gazdasági tevékenységet, és a kongresszus véget vet a költségvetési költekezésnek, akkor a Fed anélkül normalizálhatja a monetáris politikát, hogy nagyobb gazdasági visszaesést okozna.
3. Vajon bevezeti-e Trump az általa javasolt széles körű és magas vámokat? Vagy inkább csak fenyegetőzik velük, és a Kínával szembeni alkudozáshoz használja majd eszközként? Bret Swanson szerint mindkét opció lehetséges. Azonban megfigyelhetjük, hogy Trump szövetségesei „próbalufit” lebegtetnek, hogy a jövedelemadót vámokkal váltsák fel. Bármennyire is kivitelezhetetlen és valószínűtlen ez, örvendetes, hogy a radikális adóreform említése túl hosszú kihagyás után újra felbukkant az amerikai országos vitában.
4. Miképp fogja megszervezni az illegális migránsok „kitoloncolását”? Ez a legjobb esetben is nehéz lesz, hiszen mindez összetűzésekkel és üldözésekkel jár, a kritikusok pedig kegyetlenséggel, sőt még rosszabbal fogják vádolni az új kormányt. Vajon mennyire lesz gyomra a republikánusoknak egy ilyen zűrös folyamathoz?
Az egyik ötlet az lehetne, hogy „fordított amnesztiát” ajánlanának fel – ha a bevándorlók békésen távoznak, és vállalják, hogy nem térnek vissza illegálisan, megbocsátják a korábbi törvénytelen beutazásukat és még a kisebb jogsértéseiket is. Ez talán ösztönözné őket az önazonosításra és a csendes távozásra, ráadásul segítene a hatóságoknak nyomon követni a távozókat.
A migránsok visszaküldése valóban a gazdaságot sújtaná, ahogyan azt a kritikusok állítják? Bret Swanson kételkedik ezen állítások igazában. Jelentős számú bennszülött még mindig alulfoglalkoztatott vagy hiányzik a munkaerőpiacról.
5. A gazdaság egészében számíthatunk a szabályozási beavatkozások jelentős visszaszorulására. A 2017-es adócsökkentések meghosszabbítása is sokkal valószínűbbé válik.
6. Trump soha sem aggódott sokat az adósság, a hiány vagy a kiadások miatt, de kinevezné Elon Muskot a kormány hatékonysági bizottságának vezetőjének. Ez egy másirányú megközelítés a kiadási reformhoz, az eddigi sikertelenekhez képest. Vajon ez a jó zsaru-rossz zsaru duó vissza tudja-e vezetni legalább az irányíthatatlanná vált kiadásokat a Covid előtti pályára? Meg tudják-e szüntetni legalább a tisztán kleptokratikus programokat, mint például a 370 milliárd dolláros zöldenergia pénzszórását? De az is lehet, hogy még tovább mennek – kihasználják a népszerűtlen kiadási robbanást és az ebből eredő inflációt, hogy drasztikus fordulatot vezessenek be a kormányzati kiadások terén és a kormányzati hatáskörökben? Vagy a kormányzat tovább terjeszkedik, miközben hatalmas és örökös erői győznek ismét, fenntartva egy olyan egyirányú államirányítást, amelyet még Elon sem tud legyőzni?
7. Mi van, ha a gazdaság a vártnál rosszabbul teljesít? Az egyik katalizátor lehet a bankok mérlegében lévő gigantikus, nem realizált kötvényveszteség, a másik pedig a kereskedelmi ingatlanok összeomlása. Bár a bejelentett GDP-növekedés rendben van, az „inflációs másnaposság” segíti Trump gazdasági sikereit. Sokan azonban úgy vélik, hogy a pandémiát követő bővülés csupán átmeneti, és jóval tovább tart a vártnál. Ennek esetleges visszaesése Trump hivatalbalépése elején számos tervét megnehezítheti.
8. Hogyan fog reagálni a NATO és transzatlanti hálózata? Vagy általánosabban: mit fognak tenni a „neokon és neoliberális sólymok” – vagyis azon baloldaliak, akik elkötelezettek a katonai erő alkalmazása mellett az emberi jogok megőrzése és előmozdítása iránt is, akik a „béke az erőn keresztül” hirdetői –, akik földrajzilag Washingtonban, de a médiában mindenütt megtalálhatók, és mindemellett igen kevéssé szeretik őket? Vajon Anne Applebaum azon írása, amely szerint Trump Hitlerre, Mussolinire és Sztálinra hasonlít egy személyben, a megfontolt külpolitikával szemben a további totális háborút vetíti előre? Vagy egy kifinomultabb megközelítést fognak alkalmazni? Ha a neokonok visszaköltöznek a demokraták közé, meddig tartható a woke-osok és a militaristák koalíciója? Gazdasági téren Európa, amely már így is alulteljesített az USA-val szemben, nagy változások nélkül még jobban le fog maradni. A reformereknek a transzatlanti Világgazdasági Fórum-stílusú bürokraták rovására kellene nyerniük.
9. Trump el tudja-e kerülni kormánya újabb belső szabotázsát? Ha a választási eredmények szorosak lesznek, a demokraták megpróbálják-e majd megnehezíteni vagy akár megakadályozni a beiktatását? Meg tudja-e szerezni a szenátus jóváhagyását a kinevezendő embereihez? Képes lesz-e rendet tenni a hatalmas állami hivatalokban? Mennyi időbe telik majd, amíg újraépíti a tehetséges katonai vezetést, amelyet az elmúlt években elüldöztek? És hogyan fog szembeszállni – és elkerülni a túlreagálást – a gúnyolódásokkal, a lázadásokkal, a zavargásokkal és a törvénykezéssel, amelyek fő célja, hogy alátámasszák, hogy ő egy tekintélyelvű ember?
10. Vajon Trump győzelme esetén a demokraták a Bill Clinton-féle közép felé orientálódnak? Vagy az iránta érzett gyűlölet még nagyobb radikalizmust fog szítani? Az ortodox politikai gondolkodás mérsékletet sugall, és a vereség esetén a pragmatikus demokraták reformokat tanácsolnak majd. Például már most panaszkodnak, hogy pártjuk vakmerően eltávolodott a férfi szavazóktól. Trumpnak a feketék és a latin-amerikaiak körében elért erősödése pedig megnehezíti a demokraták régóta tartó, identitásközpontú stratégiáját. Más ösztönzők azonban a folyamatos harciassághoz, szélsőségekhez vezethetnek, és így a párton belüli háború sem kizárt.
11. Vajon az országnak azon a fele, amely megmagyarázhatatlanul megőrizte a bizalmát a hagyományos médiában, legalább elkezdi-e újragondolni az információforrásai létjogosultságát? Vagy ez az „infovezeték” már maradandó károkat szenvedett?
12. Vajon a nagyvállalatok, amelyek az elmúlt 15 évben a demokraták felé mozdultak el, újra a republikánusokat választják? A Szilícium-völgy egy része a közelmúltban kezdett átorientálódni – például Elon Musk, Marc Andreessen, David Sacks, előttük pedig Peter Thiel még 2016-ban. De ők vállalkozók, míg az egyre távolodó múltban a kis- és nagyvállalatok általában felsorakoztak a kormányzati túlkapások ellen. Aztán a Big Business és a Big Government egyesült, így aztán a fő szakadék most a politikailag behálózott bürokratikus és a valódi vállalkozások között húzódik. Kérdés az is, hogy a republikánusok egyáltalán vissza akarják-e kapni a nagyok többségét? Új igazodásuk a „Little Tech”-hez izgalmas fejlemény, különösen azután, hogy az elmúlt két évtizedben kizárták őket a Szilícium-völgyből.
13. Trump győzelme esetén az iparági nyertesek: a hagyományos, az atomenergia, a Little Tech. Ipari vesztesek: zöldenergia, Big Tech, Big Pharma, Big Food. Egyéni nyertesek: X (korábbi nevén Twitter), Elon Musk és R. F. Kennedy Jr.
14. Hogyan fog reagálni a cenzúra? Egy Trump-győzelem szimbolikus és operatív csapást mér a kormányzati és a nem kormányzati régi és új médiumokra, amelyek eltökéltek a tények és a narratívák megalkotására, ellenőrzésére. Bonyolítani fogja a küldetésüket, a finanszírozásukat és a szervezeti hálójukat. Kitartanak-e majd a „félretájékoztatás/bizonytalanság” keretezésében, a régi média és a közösségimédia-vállalatok zaklatásában, hogy agresszívan moderálják a tartalmakat? Vagy új stratégiát dolgoznak ki? A mesterséges intelligencia elég egyértelműen az információs háborúk következő frontja. Hogyan próbálják majd előprogramozni a mesterséges intelligenciát azok, akik propagandával telítik és átprogramozzák az emberi elméket?
15. Hogyan fogja Trump integrálni az ifjabb R. F. Kennedyt és mozgalmát? Vajon RFK-nek lesz-e valódi befolyása, különösen az egészségügyi kérdésekben? A gyógyszeripar és a nagy közegészségügyi cégek szent háborút fognak folytatni, hogy megakadályozzák a reformokat, különösen a Covid hibás kezelésével kapcsolatos elszámoltathatóságot.
16. Trump megígérte, hogy véget vet az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak. Ennek egyfelől könnyű menetnek kellene lennie, mivel annak ellenére, amit a washingtoni médiából és agytrösztöktől hallani, a valóságban Ukrajna igencsak vesztésre áll több százezer halottal, a hadserege pedig megfogyatkozott és megingott. Ukrajnának gyorsan meg kellene egyeznie, mielőtt még több embert és területet veszít. Oroszország eközben mindig is azt mondta, hogy alkut akar – még a háború kitörése előtt, mégpedig az ukrán semlegességre összpontosítva.
Mindig is rejtély volt, hogy ez utóbbi miért zavarja az Egyesült Államokat. Viszont az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatások azon kritikusai is, akik megállapodást akarnak, ők is úgy gondolják, hogy ezt nehéz lesz elérni. A nyugati külpolitikai establishment túl sok hitelt és érzelmet fektetett ebbe. „Kibéküléssel” és „árulással” fogják vádolni Trumpot, és minden alkut megnehezítenek a számára. Oroszország eközben sok területet szerez magának, és már Odessza, valamint Harkiv van a célkeresztjében. Putyin nem szívesen fogad el egy olyan alkut, amelybe 2021-ben vagy még korábban belement volna. Sokkal jobb út lett volna minden érintett számára egy háború előtti megállapodás, vagy a 2022 áprilisában megtárgyalt, de elvetett egyezség.
17. Mi van, ha a mesterséges intelligencia újra fellendíti a termelékenységet, amelyet az energiabőség tesz lehetővé, beleértve az atomenergia újjáélesztését is? A gazdasági hátszél még jobban átformálhatja a politikát, mint ahogyan azt jelenleg látjuk.
18. Vajon Trump, miután lefutotta és megnyerte a legutóbbi kampányát, megszilárdíthatja-e a helyzetét azzal, hogy kinyújtja a kezét és egyesíti az ország azon részeit, amelyek hajlandók az általa kinyújtott tenyérbe belecsapni?
Kapcsolódó:
