Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása

Igaz, hogy 2016 óta érdemes fenntartásokkal kezelni a különböző közvélemény-kutatásokat, mégis ajánlott egy pillantást vetni rájuk. Jelenleg az országos mérések (popular vote) stabil Kamala Harris-előnyt mutatnak, azonban az amerikai választási rendszer sajátosságaiból fakadóan nem ez dönt, hanem az, hogy ki szerez több elektori szavazatot, ami az idei voksoláson feltehetőleg 7 csatatérállamon (Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Nevada, Michigan, Pennsylvania, Wisconsin) fog múlni.

Éppen ezért az országos helyett érdemesebb a területileg koncentrált mérések adatait böngészni, ahol a különbség hibahatáron belüli a jelöltek között, bár nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ezekből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.

Ez igaz a másik indikátorra, az ún. korai szavazás (early voting) intézményére is.

Az utóbbi statisztikáit böngészve leszögezhető, hogy a demokrata szimpatizánsok hajlamosabbak levélben és korai szavazás keretében leadni a voksaikat, de ha az éppen aktuális adatokat nézzük, akkor a számok első ránézésre nem kedveznek nekik. 

Nem minden állam engedi a korai szavazást ugyanolyan feltételek mellett (Forrás: CBS)

A korai szavazás intézménye 

Az amerikai elnökválasztásra a legtöbben úgy tekintenek, mint ha az egy napon zajlana le az egész föderációban, ugyanakkor lebonyolítva.

Ez azonban már csak azért sincs így, mert a számos időzóna és az 50 állam eltérő szabályai erre nem is adnak lehetőséget. A tengerentúlon tehát november 5. tekinthető inkább záró dátumnak, ugyanis a korai szavazás intézménye lehetőséget biztosít arra, hogy már 1, néhol 2 hónappal előtte  a voksok leadását – természetesen erre nem minden állam kínál lehetőséget, így például Alabama és New Hampshire sem.

Ez a november 5-ével záruló időintervallum azonban államonként eltérő, így a legtöbben még javában zajlik a szavazás, néhol pedig be is fejeződött (29 államban). 

Maga a korai szavazás kétféle voksolási formát tesz lehetővé, amely szintén államonként eltérő mind formailag, mind időben: személyesen és levélszavazatként. 

Vannak államok, ahol november 5. előtt mindkettőre van mód, illetve van, ahol csak levélben, míg van, ahol csupán személyesen lehet szavazni. Georgiában például a korai szavazásra regisztráltak 94 százaléka voksolt személyesen, egy másik csatatérállamban, Arizonában pedig 97 százalék szavazott levélben, míg Floridában a kettő aránya nagyjából 50-50 százalék. 

Magyar szemmel furcsa lehet, hogy a tengerentúlón nincs egy, a Nemzeti Választási Irodához hasonló szerv, amely egységesen összesíti a voksokat, mivel a szavazás lebonyolítása tagállami hatáskör, ehelyett különböző think-tankekre marad ez a feladat. Az egyik legismertebb ilyen, amely kifejezetten ezzel foglalkozik, a többek közt a CNN munkáját is segítő Catalist. 

A Catalist számításai alapján számos hasznos információ szűrhető le az eddig a korai szavazás keretében voksolt amerikai választópolgárokról. 

2020-hoz képest kevesebb a korai szavazat, de több a republikánus 

Az kevésbé lehet meglepő, hogy 2020-hoz képest jóval kevesebben éltek a korai szavazás lehetőségével, ami négy évvel ezelőtt a pandémiás helyzet miatt volt kiugró. Jelenleg nagyjából már 77 millióan adták le szavazatukat ilyen módon, míg a végleges szám 2020-ban 101 millió volt, amiből 65 százalék a levélszavazatok aránya. Tehát mivel a holnapi az utolsó nap, borítékolható, hogy a négy évvel ezelőtti részvételt a korai szavazások nem fogják elérni. 

77 millióan már leszavaztak személyesen vagy levélben (Forrás: NBC)

Az eddig ismert adatokból azonban kirajzolódik egy olyan tendencia, aminek inkább a republikánusok örülhetnek, ugyanis leginkább azoknak a csoportoknak a részvétele növekedett 2020-hoz képest, amelyek döntően Donald Trumpot támogatták négy és a republikánusokat két éve, félidős választások során. Ilyenek például a fehérek, az idősebb korosztály, valamint a férfiak, ahol Trump a korábbi mérések adataiból is visszaigazolhatóan jobban szerepelt.

Ezek az említett csoportok a jelenlegi mérések alapján mind aktívabban vannak jelen a már szavazatukat leadók között: a legjelentősebbek közülük a 65 év felettiek, de a fehérek is növelték a részvételüket a szavazás ezen fázisában.

A demokraták számára első ránézésre örvendetes lehet, hogy a nők ezúttal is nagyobb arányban vesznek részt a korai szavazáson, mint a férfiak, de jobban megnézve, az utóbbiak aránya ebben az esetben 1-2 százalékponttal növekedett.

Eddig 39 államban, ahol a Catalistnak mindkét évre vonatkozóan vannak adatai, a legalább 65 éves választók az összes visszaküldött szavazólap 40 százalékát teszik ki, ami 5 százalékpontos növekedés 2020-hoz képest. A 30–39 év közöttiek az előre leadott voksok 11 százalékát teljestették, tehát nagyjából hasonló arányban. Ezekben az államokban a szavazók mintegy 75 százaléka fehér bőrű, ami némileg magasabb a négy évvel ezelőtti 73 százalékhoz képest. A feketék aránya nem változott, de a latin-amerikaiak és az ázsiaiak valamivel kisebb arányban vesznek részt. 

A korai szavazás dátumai államok szerint (Forrás: Election Innovation and Research)

Egyes államok esetében a korai szavazás keretében regisztrálók pártkötődése is ismert. E téren is hatalmas az elmozdulás 2020-hoz képest, ami azzal magyarázható, hogy ezúttal a republikánusok is biztatták szimpatizánsaikat a korai szavazásra: Donald Trump és Elon Musk is hivatalos rendezvényen buzdította a támogatókat.

Négy évvel ezelőtt a korai szavazók között, igaz, csak relatív többségben, de leginkább a demokraták voksoltak: a leadott korai szavazatok 45 százaléka demokrata pártkötődésű választóktól érkezett, ez a szám a republikánusok esetében akkor csak 30 százalék volt.

Többek közt ennek is volt az eredménye az, hogy 2020-ban Joe Biden több, sokáig Donald Trump által vezetett államot tudott megfordítani, így Georgiát, Arizonát és végül a mindent eldöntő Pennsylvaniát is.

Idén az arányok jóval kiegyenlítettebbek. Igaz, hogy a már szavazatukat leadók között most is a demokraták vezetnek 42 százalékkal, de őket szorosan követik a republikánusok 39-cel.

Pennsylvaniában a demokraták 2020-hoz hasonlóan ezúttal is vezetnek az állambeli korai szavazásokat tekintve: négy éve azok 67 százaléka érkezett demokrata regisztráltaktól, jelenleg azonban ez az arány már csupán 57 százalék. A republikánusok pedig 10 százalékponttal javították meg az akkori eredményüket: míg 2020-ban a korai szavazatok 23 százaléka érkezett a republikánusként regisztráltaktól, addig jelenleg ez az arány 33 százalék.

De más csatatereken is javítottak: Arizonában a 2020-as 37-ről 41 százalékra, míg Észak-Karolinában és Nevadában fordítani is tudtak. Az előbbiben 2020-ban a demokrataként regisztrálók aránya 35 százalék volt, a Trump-pártiaké pedig 31, jelen állás szerint pedig utóbbiak 33-mal vezetnek a demokraták 32 százaléka ellenében. Nevadában is hasonló a helyzet: 2020-ban a demokraták vezettek 38–36-ra, jelen állás szerint azonban a republikánusok a jobbak, 38 százalékkal a 34 ellenében. 

A 2020-as korai szavazási adatok összevetve a jelenlegi állapottal (Forrás: CNN)

Az olyan csatatérállamoknak, mint Michigan, Wisconsin és Georgia, nincsenek párthovatartozás szerinti adataik, de sokat megtudhatunk, ha megnézzük a demográfiai összetételüket. 

Michiganben a fehérektől a Catalist adatai alapján a korai szavazatok 84 százaléka érkezett, míg a feketéktől 11. Ez a megoszlás hasonló a négy évvel ezelőttihez. Nemek szerint a korai szavazó nők az összes voks 55 százalékát teszik ki, ugyanolyan arányban, mint 2020-ban. 

A számok némileg másról árulkodnak Georgiában, ahol a fehérek aránya a 2020-as 62 százalékhoz képest mostanra 64-re nőtt, míg a feketéké 31-ről 29 százalékra csökkent. Az államban a szavazatok 56 százalékát eddig a nők adták le, ami megegyezik a négy évvel ezelőtti értékkel. 

Wisconsinban az tapasztalható, hogy a Catalist által eddig vizsgált szavazók 90 százaléka fehér, 4 százaléka pedig fekete, ami lényegében megegyezik a 2020-as adatokkal.

A férfiak és a nők aránya nagyjából azonos maradt a négy évvel ezelőttihez viszonyítva, az előbbieknél 43, az utóbbiaknál 50 százalék. 

Azonban messzemenő következtetéseket ebből sem tanácsos levonni, ugyanis mivel prominens republikánus politikusok buzdítottak korai voksolásra, könnyen lehet, hogy több szimpatizáns nem várta meg az utolsó napot, és korábban szavazott, holott tradicionálisan a választás napja előtt a republikánus szimpatizánsok kevésbé hajlamosak leadni a voksukat. 

Az államok döntő többségében kevesebb volt a korai szavazók száma, mint 4 éve (Forrás: CNN)

Korai szavazás Georgiában és Észak-Karolinában 

Georgia kilóg a sorból: a Catalist adatai szerint a 2020-as év azonos időpontjához képest a korai szavazáson való részvétel nagyjából ugyanannyi, mindössze 1 százalékponttal csökkent. 

Míg az államban levélen keresztül jóval kevesebben voksoltak, a személyes korai szavazás meghaladta a 2020-as szintet. Mintegy 1,3 millióan szavaztak postai úton 2020-ban, de az idén, amikor a levélszavazat regisztrációs határideje már lejárt, mindössze 341 ezer levélvoksot kértek, és csak 187 ezret küldtek vissza az állami adatok szerint. Négy évvel ezelőtt közel 2,7 millió szavazólapot adtak le személyesen, míg az idén eddig ez a szám több mint 2,9 millió, és még négy nap van hátra az előre hozott voksolásból. 

Észak-Karolinában a négy évvel ezelőttihez képest 10 százalékponttal csökkent a korai szavazás aránya. Viszont több választópolgár adta le személyesen a választások előtti voksát – nagyjából 312 ezerrel többen szavaztak így, mint 2020-ban.

Október 29-ig mintegy 166 ezer levélszavazatot adtak le, ami a négy éve ilyenkor leadottak mindössze 20 százaléka. Ehhez hozzátartozik, hogy 2020 óta mindkét államban nehezebb lett levélben szavazni jogszabály-módosítások miatt. 

Georgiában ugyanis a levélben szavazni kívánóknak további igazolványokat kell bemutatniuk. Az állam azt is lerövidítette, hogy a választók mennyi ideig kérhetik és szavazhatnak levélben, emellett csökkentette a rendelkezésre álló urnák számát. Észak-Karolinában a választóknak két tanú aláírására van szükségük a levélszavazathoz, míg 2020-ban az állam ezt egyre csökkentette. Az állam mostantól nem fogadja el azokat a levélszavazatokat, amelyek a választás napja után érkeznek, még akkor sem, ha azon az urnazárás előtti időpontot mutató postai bélyegző található. 

Ezekből az adatokból nehéz bármi biztosat kiolvasni, még akkor is, ha azok a republikánusokra nézve nagy reményekkel kecsegtetnek. A 2020-as a pandémia miatt egy teljesen más helyzet volt, a jelenlegire és a mögötte álló stratégiára kellő információ híján nincs rálátás.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a republikánus részvétel a korábbi évek alacsony bázisáról ért el ekkora növekedést, így az sem kizárható, hogy egy normál kompenzációs folyamatnak lehetünk a szemtanúi: korábban jelentősen kilengett az inga a demokraták irányába a korai szavazásokat vizsgálva, így ez most kiegyenlítődik a két tábor között, csakhogy ez nem jelenti azt, hogy a végső eredményt is érdemben befolyásolni fogja. 

A pártok közti különbségek 

A CNN legfrissebb országos felmérése szerint Kamala Harris alelnök nagy előnnyel vezet azok körében, akik azt mondták, hogy már leadták a voksukat, annak ellenére, hogy a valószínű szavazók körében összességében döntetlen a verseny. 

A korai szavazók életkor szerint (Forrás: CNN)

Azonban az kétségkívül igaz, hogy a mobilizáció mindkét tábor számára kulcskérdés, még akkor is, ha a szövetségi szintű magas választási részvétel elsősorban a demokratáknak kedvez, hiszen a legnépesebb államok és a nagyvárosok elsősorban demokrata bástyák.

A mozgósításra az Egyesült Államokban bevett módszer az ún. door-to-door kampány, ami logikusan csak úgy működik, ha az adott párt ismeri a szimpatizánsai nagy részét akár név szerint, és azok elkötelezettségének a szintjét is.

Ez feltételez egy kellő mélységű adatbázist, hogy telefonhívásokkal, SMS-eken és e-maileken keresztül el tudják érni a választóikat kampányidőszakban, vagy adott esetben személyesen is, a lakásuk ajtaján bekopogtatva (innen a kampánystratégia elnevezése is), hogy maximalizálják a mozgósítási képességüket.

A korai szavazás miatt a választás végső napjára a pártaktivisták feladata is könnyebb, ugyanis azok a regisztrált szimpatizánsok, akik már szavaztak, kikerülnek az adatbázisból, így november 5-én már egy szűrt nyilvántartásból kell dolgozniuk, ahol csak azok szerepelnek, akik még nem éltek a szavazati jogukkal.

Ezáltal a kézhez kapott címlista is sokkal rövidebb idő alatt teljesíthető, így a sikernek is nagyobb az esélye.

Mivel a korai szavazás lehetőségével a korábbi választásokon elsősorban a demokraták éltek, nagy előnyre tettek szert a voksolás végső napjához közeledve: mivel a szimpatizánsaik nagyrészt szavaztak a választás napja előtt, a visszakapott címlista is jóval rövidebb és gyorsabban teljesíthető volt. Mivel azonban a republikánusok közül most láthatóan közel annyian éltek a korai szavazás lehetőségével, így a demokraták előnye elveszni látszik a mozgósítást tekintve. 

A korai szavazók származás szerint (Forrás: CNN)

Összegezve: fenntartásokkal, de bizakodhatnak a republikánusok 

Azokban az államokban, ahol a Catalistnak összehasonlítható adatai vannak, a korai szavazók idősebbek, valamivel nagyobb valószínűséggel fehérek és republikánusok, mint négy évvel ezelőtt ebben az időszakban. Ezek a tendenciák általában véve érvényesek abban a hét államban is, ahol rendelkezésre állnak az adatok, és amelyek valószínűleg eldöntik a választást. A korai voksolási trendek nem képesek megjósolni a választások kimenetelét, de támpontokat adhatnak arról, hogy kik szavaznak. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Flickr