A lakásépítések terén jövőre várható fordulatot az új kormányzati intézkedések – például az 5 százalékos áfakulcs és a kamatplafon bevezetése – támogathatják. A harmadik negyedévben a kiadott építési engedélyek száma közel 40 százalékkal nőtt, amit a vidéki települések húztak – derül ki a KSH friss adataiból. Az új lakáshitel-szerződések értéke duplájára emelkedett. Igaz az ingatlanátadások száma egyelőre csökkent.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A harmadik negyedéves lakásépítési szám összességében megfelelt a megelőző negyedévekben tapasztalt trendeknek, nagyságrendileg ötödével maradt el az egy évvel korábban tapasztalttól.
Az elmúlt két év tendenciáit figyelembe véve körülbelül 13-15 ezer új lakás épülhet fel idén. Ez ugyan alacsonyabb szint, mint az elmúlt 3 esztendőben évente tapasztalt 19-20 ezer körüli lakásépítési szám, de érdemben magasabb, mint a 2010-es évtized első éveit jellemző 10 ezer körüli, amikor is az ágazat és a lakosság a pénzügyi válság hatásait igyekezett kiheverni.
A lakásépítések száma minden településtípuson érdemben, de közel hasonló ütemben esett vissza a megelőző évi szintjéhez képest, egyedül a kisebb városok lógnak ki, itt 30 százalékos mérséklődést mutat a lakásépítések száma az első három negyedév adatai alapján.
Mit mutatnak a kiadott engedélyek?
A lakásépítési engedélyek ezzel szemben merőben eltérő képet mutatnak: ezek száma az előző évhez képest kismértékben csökkent az idei év első három negyedévében, 2,3 százalékkal. Itt a harmadik negyedéves adatok jelentős fordulatot mutatnak, az első két negyedév éves alapú visszaesése után,
a harmadik negyedévben közel 40 százalékkal több engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában.
A növekedés viszont a vidéki településeken csapódott le, a fővárosban harmadával csökkent a kiadott engedélyek száma az első kilenc hónap adatai alapján, miközben a vármegyei jogú városokban 7,1, a többiben 14,5, a községekben pedig 19,6 százalékos növekedést regisztrált a KSH.
Vagyis a várható, illetve folyamatban lévő lakásépítések terén a kilátások jelenleg csak a fővárosban tekinthetők negatívnak, a többi településen már dinamikusan élénkül az ingatlanépítési kedv.
Duplázott a hitelszerződések értéke
A lakáscélú forinthitelek havi új szerződéseinek értéke a megelőző évhez képest több mint a duplájára emelkedett az idei év során, és ezzel elérte a 2021 végi szintjét, miközben a hitelköltség még mindig több mint 2 százalékponttal magasabb, mint az akkor tapasztalt. Ezek alapján tehát jelentős kereslet mutatkozik a háztartások részéről a lakáscélú hiteltermékek iránt, a viszonylag magasabb kamatok ellenére is. Ez a kereslet ugyanakkor egyelőre inkább a használt lakások piacán csapódik le, a lakóingatlanok tranzakcióinak a száma közel 40 százalékkal nőtt a megelőző évi szintjéhez képest.
Mi várható 2025-ben?
A jövő évben arra számíthatunk, hogy a lakásépítések terén is fordulat következhet be. Ezt a kormányzati bejelentések, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv egyes intézkedései is támogatják.
Ezen belül bár a lakhatást segítő intézkedések jelentős részben inkább a lakásfelújítást ösztönzik és támogatják, egyes elemei, mint az önkéntesen vállalt banki ingatlanhitel-kamatplafon, a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs az újlakás-piacon is lendületet hozhatnak.
Kapcsolódó:
Fotó: Pexels
