Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője

Szeptemberben is jelentős, 1,2 milliárd eurós többlet alakult ki a külkereskedelmi mérlegben. Ugyanakkor a mögöttes folyamatok már rávilágítanak arra, hogy mi játszhatott szerepet a múlt heti, vártnál gyengébb GDP-adatban. A KSH az első becslés keretében még csak értékindexeket közöl, ezek alapján az export értéke euróban számolva 5 százalékkal mérséklődött, miközben az importoldalon a csökkenés csak 4 százalékot tett ki, ami az előző évinél 187 millió euróval kedvezőtlenebb egyenlegadatot eredményezett.  

Romló cserearány, német problémák 

Viszont a megelőző hónapok árváltozásai alapján a cserearány már romlást mutat, a behozatal a kivitelnél gyorsabb ütemben drágul. Emiatt az augusztusi árindexekből kiindulva, nagyságrendileg hasonló mérséklődés történhetett a két reláció volumenében szeptemberben. Ez azt jelzi, hogy a nettó export a harmadik negyedévben már nem tudta támogatni a növekedést. 

Az export esetében továbbra is a külső kereslet, azon belül is kiemelten a német ipar gyengélkedését kell kiemelni meghatározó tényezőként, amely hozzájárul a kivitel visszaeséséhez.  

Az import alakulásánál egyrészt a beruházások mérséklődése játssza a legnagyobb szerepet, de a gyengébb exportteljesítmény is kedvezőtlenül hat a behozatalra, miközben a háztartások fogyasztási kiadásának a bővülése ezt némiképp ellensúlyozza.   

Mi várható a közeljövőben? 

Az elkövetkező időszakban arra számítunk, hogy habár a külkereskedelmi mérleg jelentős többlete továbbra is fennmarad, az fokozatosan mérséklődik.  

Amennyiben rendeződik a külső kereslet, az támaszt adhat az exportnak, míg az importoldalon fellendülést eredményezhet a kivitel importigénye, illetve a fokozódó beruházási kedv.  

A külkereskedelmi egyenleg további bővülésére akkortól számítunk, ha tartósan javul a külső kereslet, valamint termőre fordulnak a folyamatban lévő, jellemzően járműipari és kapcsolódó nagyberuházások.   

Kapcsolódó: 

Fotó: Freepik