Az Egyesült Államok technológiai előnye és gazdasági biztonsága kritikus fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt évek során egyre élesebb küzdelem bontakozott ki Washington és Peking között a technológiai dominanciáért, különösen a félvezetők, a mesterséges intelligencia (MI) és a kvantumtechnológia területén. A Center for Strategic & International Studies (CSIS) legfrissebb tanulmánya rávilágít arra, hogy az amerikai stratégia három alapvető pillérre – a hazai iparágak támogatására, az érzékeny technológiák védelmére és a globális partnerségek építésére – támaszkodik, ám a sikerhez ezeket egyensúlyban kell tartani. A „gazdaságbiztonsági trilemma” legfőbb kihívása az, hogy az Egyesült Államok kompromisszumok nélkül nem képes egyszerre megvalósítani mindhárom célt. 

Durvább, mint az űrverseny volt 

Az amerikai gazdaságpolitikában és annak a nemzetbiztonsági tervezésben betöltött szerepében épp egy generációváltás zajlik. Még ezekben a polarizált időkben is meglepő konszenzus uralkodik az amerikai politikai spektrumban abban, hogy a második világháború óta kialakított gazdaságpolitikák és globális intézmények már nem megfelelők. Az Egyesült Államokat sebezhetővé tették a nem piaci szereplőkkel – elsősorban Kínával – folytatott versennyel, a hazai gazdasági zavarokkal és az olyan globális válságokkal szemben, mint az éghajlatváltozás és a világjárványok. Ezek a sebezhetőségek továbbra is fennállnak, a megoldás pedig a következő kormányzatra vár. 

A globális technológiai versengés tovább gyorsul. Az év elején Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter az 1960-as évek űrversenyéhez hasonlította a jelenlegi chipversenyt, és szerinte a mostani helyzet egy új Szputnyik-pillanat.  

Valójában egyszerre öt Szputnyik-pillanatot élhetünk át a félvezetők, a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítógépek, az éghajlati és a biotechnológiák területén.  

A CSIS kiemeli: ha az USA elveszíti nehezen kiépített előnyét e területek bármelyikén – különösen a chipek, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia hármasában –, az jelentősen ronthatja az ország gazdasági kilátásait és nemzetbiztonságát. Ahogy Darío Gil, a Nemzeti Tudományos Tanács elnöke, az IBM Research vezető alelnöke és igazgatója a tanács 490. ülésén megjegyezte, „a tudomány és a technológia a globális hatalom új pénzneme”. 

A technológiai versenyben az élen maradni nagyobb kihívás, mint valaha. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek egy olyan elsődleges versenytárssal, nevezetes Kínával kell megküzdeniük, amely méretét és erejét az innováció fegyverként való felhasználására és  a létfontosságú értékláncok feletti ellenőrzés gyakorlására használja fel. Eközben az ázsiai nagyhatalom továbbra is élvezi annak az előnyeit, hogy a világ országaival – különösen a globális déli államokkal – egy hosszú távú játékot játszik.  

Washington és szövetségesei számára a tét a tartós jólétük, valamint az általuk három generáción keresztül támogatott gazdasági rend. 

A három pillér: támogatás, védelem, partnerség 

Az Egyesült Államoknak új megközelítésre van szüksége a gazdasági biztonságának megőrzéséhez. A jelenlegi „támogatás-védelem-partnerség” modell keretében az ország jelentős állami és magánberuházásokat eszközöl a hazai chipgyártás és a zöldtechnológiák fejlesztése érdekében. Emellett exportkorlátozásokkal, szankciókkal és beruházásszűréssel védi a technológiáit és a piacait. Végül pedig multilaterális gazdasági együttműködési megállapodásokat köt a szövetségeseivel az ellátási láncok rugalmasságának és az energetikai átállásnak a biztosítására. 

Ezek a törekvések 2020 és 2024 között közel 900 milliárd dolláros magánszektorbeli és külföldi beruházásokat generáltak, különösen a félvezetők és a tiszta energiához kapcsolódó gyártás területén.  

Az ország „promóciós eszközeinek” célja, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek versenyképesek és fenntarthatók a globális piacokon, ugyanakkor egyre nagyobb kihívást jelent a Kína elleni védekező lépések hatékonyságának biztosítása. 

Az érzékeny technológiák védelme kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok gazdaságbiztonsági stratégiájában. Az exportkontrollok, a szankciók, valamint a befektetések szűrése mind arra irányulnak, hogy Kína és Oroszország ne férhessen hozzá olyan technológiákhoz, amelyek veszélyeztethetik az amerikai gazdaság és nemzetbiztonság érdekeit. Az ilyen intézkedések rövid távon hatékonyak lehetnek, de hosszú távon Kína erre a saját ipari politikáival reagál, hogy megkerülje ezeket a korlátozásokat. 

A „támogatás-védelem-partnerség” modell hosszú távú fenntarthatóságát a „gazdaságbiztonsági trilemma” kérdőjelezi meg. Ez a trilemma azt jelenti, hogy a politikai döntéshozóknak választaniuk kell a három intézkedéscsomag közül, mivel mindhármat egyszerre nem lehet hatékonyan megvalósítani.  

A hazai ipar támogatása és a kettős felhasználású technológiák védelme például a szövetségesekkel való mély integráció rovására mehet: ezek a politikák aggodalmakat váltottak ki a legfontosabb szövetségesek – Japán, Dél-Korea és az Európai Unió – körében a saját iparágaik hátrányos helyzetét okozó támogatási verseny miatt. 

E korlátok miatt a legégetőbb kérdés az lett, hogy a „támogatás-védelem-partnerség” keretrendszer továbbra is egy hosszú távú gazdaságbiztonsági stratégiát jelent-e. A kérdésre adott válasz attól függ, hogy a következő kormányzat mennyire hatékonyan navigál a kialakulóban lévő „gazdaságbiztonsági politikai trilemma” pillérei között. Bár ez nem egy teljesen lehetetlen hármasság, mégis azt jelenti, hogy a politikai döntéshozók képesek lesznek-e bármelyik két intézkedéscsomagot követni (például a hazai iparágak támogatása és a kettős felhasználású technológiák védelme) a harmadik (például a beszállítói lánc partnereivel való mély integráció) feláldozása nélkül. 

A legfontosabb feladatok közé tartozik az exportkorlátozások és más védelmi intézkedések hatásának felmérése, a hazai innováció ösztönzése, a szövetségesekkel való együttműködés megerősítése és a Kínával folytatott technológiai verseny kezelése.  

A CSIS tanulmánya szerint a hosszú távú siker kulcsa a fenntartható gazdasági növekedés, a technológiai vezető szerep megőrzése és a szabályokon alapuló gazdasági rend védelme. 

Kihívások és visszahatások az Egyesült Államok politikájában 

Míg az Oroszországgal szembeni exportellenőrzés a kezdeti időkben csökkentette Putyin hadigépezetének teljesítményét, ezen intézkedések hatékonyságát a harmadik országokból történő átrakodás, valamint Moszkva kínai chipekre és chipgyártó anyagokra való folyamatos támaszkodása igen erősen megkérdőjelezte. Hasonlóképpen, az elmúlt évek során az Egyesült Államok újabb exportkontrollokat vezetett be Kína ellen, különösen a mesterséges intelligenciához szükséges chipgyártási eszközök terén. Az ázsiai ország válaszul saját iparpolitikákat alakított ki, hogy csökkentse függését az amerikai technológiáktól, miközben egyre agresszívabb ellenlépéseket tett a kritikus fontosságú ásványi anyagok és elektromos járművek alkatrészeinek exportjára. Ez jelentős kihívást jelent az amerikai gazdaságbiztonsági stratégiában​. 

A globális kereskedelmi kapcsolatok széttöredezettsége, amely a kölcsönös korlátozások miatt egyre nagyobb méreteket ölt, hosszú távon az Egyesült Államok saját versenyképességét is ronthatja.  

Ezen intézkedések hatékonyságának csökkenése és az ezzel járó másodlagos hatások súlyosan befolyásolhatják az amerikai gazdaság növekedési lehetőségeit és innovációs képességét​. 

Innovációs klaszterek és energetikai igények: az „Investing in America” program jelentősége 

Az amerikai kormányzat egyik legígéretesebbnek tartott, „Investing in America” elnevezésű programja több milliárd dolláros forrásokat biztosít regionális technológiai központok létrehozására, amelyek elősegítik az innovációs klaszterek kialakulását. Ezek a központok nemcsak a helyi gazdaságokat erősítik, hanem országos szinten is támogatják az Egyesült Államok technológiai és gazdasági versenyképességét. A CHIPS és a tudományos törvény keretében indított programok célja például, hogy ösztönözzék a fejlett technológiai infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés (K+F) és a munkaerőképzés fejlődését. Több mint 31 régiót választottak ki, amelyek különböző technológiai területekre – például a mesterséges intelligencia, a robotika, a kvantumtechnológia és a fenntartható energiák – összpontosítanak​. 

A klaszterek kiépítése azonban új energiaigényeket is jelent. Például az új arizonai félvezetőgyár több mint egy gigawattos teljesítményigényt támaszt majd, ami jelentős terhet ró az állam energiaellátására.  

Továbbá a mesterségesintelligencia-központok is egyre növekvő energiafogyasztással járnak, amelyek előrejelzések szerint az évtized végére a teljes villamosenergia-fogyasztás akár 10 százalékáért is felelhetnek​. 

A szükséges energia biztosítása érdekében a gazdaságpolitika három területre koncentrál: az elektromos hálózat bővítésére, a nukleáris energia fejlesztésére és a földgáz-infrastruktúra megerősítésére. Az amerikai agytröszt szerint az Egyesült Államok előnyös helyzetben van a földgázpiacon a palaolaj-forradalom nyomán, miközben a hosszú távú fenntarthatóság érdekében támogatja a szén-dioxid-megkötési technológiák fejlődését is. Az új hálózati infrastruktúra kiépítése azonban kulcsfontosságú, mivel ez csökkentené az áramköltségeket, javítaná az energiahatékonyságot és lehetővé tenné, hogy a megújuló energiák a gyártóipar központjait is elérjék. 

Az intellektuális tulajdon és a technológiai elsőség jövője 

Az intellektuális tulajdon (IP) védelme alapvető fontosságú az amerikai technológia vezető szerepének megtartásához, hiszen ösztönzi a magánszektor hosszú távú K+F-beruházásait. Az Egyesült Államok kormánya több reformintézkedést is fontolgat, hogy erősítse az IP védelmét, megakadályozza a külföldi lopásokat és gyorsítsa a szabadalmi jogok érvényesítését. A jogi szigorítások és a globális IP-védelmi rendszerek reformjai nemcsak az innováció ösztönzéséhez, hanem a tengerentúli cégek nemzetközi versenyelőnyének megtartásához is hozzájárulnak​. 

Az IP-jogok azonban vitákat is kiváltanak, hiszen a védelmi rendszer túlzott alkalmazása időnként akadályozhatja a technológiai fejlődést. Az Egyesült Államok célja, hogy megfelelő egyensúlyt találjon a jogvédelmi rendszerek szigorúsága és az innovációs ökoszisztéma támogatása között.  

A jövőbeli adminisztrációnak tehát integrálnia kell az IP-védelem és az innováció támogatásának kérdését egy szélesebb körű technológiai stratégiába, amely elősegíti a hosszú távú amerikai dominanciát a kulcsfontosságú technológiai területeken​. 

India és a globális dél szerepe az Egyesült Államok gazdasági stratégiájában 

Mindeközben Washington külgazdasági stratégiájának középpontjában egyre inkább az ázsiai térség áll, és különösen India szerepe növekszik mint az amerikai gazdaságbiztonság egyik kulcseleme. India gyorsan növekvő gazdasága, technológiai fejlesztései és kínai importtól való távolodása az amerikai cégek számára új piacokat és befektetési lehetőségeket kínál. A tanulmány szerint az Egyesült Államok és India közötti kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése az amerikai stratégia egyik alapvető célkitűzése, amely hozzájárulhat a Kína elleni gazdasági fellépéshez is​. 

A Biden-adminisztráció több új gazdasági és technológiai együttműködést indított Indiával, többek között a félvezetők és a kritikus fontosságú ásványi anyagok beszerzésének terén. Mindezek lehetőséget adnak arra, hogy az Egyesült Államok és partnerei közös szabályozási kereteket alakítsanak ki, amelyek elősegítik a kölcsönös biztonságot és gazdasági növekedést, valamint hozzájárulnak az új technológiák fejlesztéséhez és alkalmazásához a régióban​. 

A gazdaságbiztonsági trilemma hosszú távú hatásai és az amerikai stratégia jövője 

A CSIS tanulmánya szerint az amerikai gazdaságbiztonsági stratégia hosszú távú sikeressége attól függ, hogy a „támogatás-védelem-partnerség” hármas pillér milyen hatékonysággal működik együtt. A jelenlegi „gazdaságbiztonsági trilemma” feloldásához az Egyesült Államoknak új stratégiákra van szüksége, amelyek képesek kezelni a nemzetközi kereskedelemben és technológiai versenyben felmerülő konfliktusokat, valamint a gazdasági önellátás kérdését. A globális technológiai „államszervezet” fejlődése azt mutatja, hogy az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a félvezetők vagy a mesterséges intelligencia, már nem elég a kizárólag nemzeti szintű szabályozás. Ehelyett  

szükség van új technológiai szövetségekre, amelyek képesek globális szinten biztosítani a piacok biztonságát és a technológiai fejlesztések koordinációját​. 

Amerika és a globális technológiai verseny új fejezete 

A globális technológiai verseny gyors tempóban fejlődik, és a jövőbeli adminisztrációk számára világos prioritást jelent az olyan kritikus jelentőségű technológiák fejlesztése és védelme, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítás és a biotechnológia. Az Amerikai Egyesült Államok számára a legfontosabb stratégiai kérdés, hogy hogyan tudja megőrizni vezető szerepét ezen technológiák terén, miközben képes fenntartani a gazdasági növekedést és innovációt ösztönző nyitott piacokat. Ez a dilemma különösen égető, tekintve Kína folyamatos törekvését az önellátásra és a globális technológiai verseny előmozdítására​. 

Az újabb technológiai versenyhelyzetek feloldására az Egyesült Államok további befektetéseket tervez olyan kutatási területeken, mint az energiahatékonyság és a fenntartható gyártási technológiák, amelyek nemcsak a gazdasági biztonságot, hanem a nemzetközi versenyelőnyt is biztosíthatják. Az ilyen fejlesztések támogatására az amerikai gazdaság különböző innovációs klaszterekbe szerveződik, amelyek célja az ipari és kutatási együttműködések kiépítése.  

Az amerikai agytröszt szerint a csúcstechnológiai kutatások finanszírozása, az intellektuális tulajdon védelme és az exportkontrollok pontosabb, célzottabb végrehajtása mind olyan eszközök, amelyek elősegítik az amerikai technológiai szektor hosszú távú fennmaradását​. 

Az USA jövőbeni lépései a gazdasági biztonság érdekében 

A CSIS „Staying Ahead in the Global Technology Race” című tanulmánya alapos elemzést nyújt az amerikai gazdasági és technológiai stratégiákról, bemutatva a jelenlegi kihívásokat és a lehetséges megoldásokat. A következő amerikai adminisztrációnak kulcsfontosságú feladata lesz, hogy kiegyensúlyozza a hazai iparágak támogatását a nemzetközi együttműködések és kereskedelmi szabályozások hatékonyságával. A „támogatás-védelem-partnerség” stratégiai háromszög alkalmazása rugalmas megközelítést igényel, amely képes kezelni a modern gazdaságbiztonsági kihívásokat és a globális piaci széttöredezettséget. 

Az amerikai gazdasági stratégiát tehát úgy kell kialakítani, hogy az ne csak a nemzetbiztonsági szempontoknak feleljen meg, hanem figyelembe vegye a globális szövetségesek igényeit is. Az Egyesült Államok számára a legnagyobb kérdés az, hogy képes lesz-e megőrizni vezető szerepét a technológiai fejlesztések terén, miközben hatékonyan kezeli az új „gazdaságbiztonsági trilemmát”. 

(Források: CSIS)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: DALL-E