Irán 200 százalékkal növeli a védelmi költségvetését az izraeli támadásokra válaszul, miután súlyos károkat szenvedett a légvédelmi és a rakétagyártó kapacitása. A konfliktus eszkalációja miatt Teherán fontolóra veszi egy hagyományos háború lehetőségét is, és felgyorsíthatja nukleáris programját. Az USA figyelmeztetése ellenére Irán minden rendelkezésre álló eszközt kész bevetni Izraellel szemben.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása
Az október 26-i izraeli támadás után közvetlenül zárt ajtók mögött tanácskozott az iráni parlament, ahol célként határozták meg az iszlám köztársaság védelmi költségvetésének drasztikus, 200 százalékos növelését. A védelmi kiadások emelésének konkrét terveire a parlamentnek jövő márciusig rá kell bólintania, ami a katonai büdzsé megháromszorozását jelentené, miközben a rivális Izraellel a gázai és libanoni offenzívák miatt egyre nő a feszültség.
Irán katonai kiadásai 2023-ban mintegy 10,3 milliárd dollárt (a GDP 2,1 százaléka) tettek ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint, ami az azt megelőző évben 7,3 milliárdra rúgott (szintén a GDP 2,1 százaléka). Összehasonlításképpen: Izrael 2023-ban 27,5 milliárd dollárt (a GDP 5,3 százaléka) költött hadseregre, az azt megelőző évben pedig 23,4 milliárdot (a GDP 4,5 százaléka), ráadásul a Council on Foreign Relations szerint az Egyesült Államok 2023. október 7. és 2024. április között legalább 12,5 milliárd dollár katonai támogatást nyújtott a zsidó államnak.
Talán a legjobban az szemlélteti, hogy milyen bődületes összegekről van szó, hogy a 2023-as magyar védelmi költségvetésnél az iráni 2,3-szor, az izraeli 6,3-szor nagyobb.
A perzsa védelmi büdzsé megtriplázása azt jelentené, hogy Teheránnak nagyobb lenne a védelmi költségvetése, mint a zsidó államnak, amire legutóbb 2012-ben volt példa: 12 évvel ezelőtt ugyanis Iráné 16,5 milliárd, Izraelé 14,5 milliárd dollárra rúgott.
Teherán heves reakciójának az oka – ami a fenti kiadások drasztikus emelésében érhető tetten – az, hogy az izraeli hadsereg csapásokat mért iráni katonai támaszpontokra – több órán keresztül mintegy 20 helyszínt támadtak Ilamban, Huzesztánban és Teheránban, ahol négy katona meghalt. Irán földjén elkövetett akcióra az 1980-as évekbeli iráni–iraki háború óta nem volt példa. Az izraeli csapás azonban már régóta várható volt, miután a perzsa állam október 1-jén rakéták és drónok százait zúdította Izraelre, mintegy 200 lövedéket kilőve. Teherán szerint az offenzíva megtorlás volt az azt megelőző hónapokban elkövetett támadásokért, amelyekben a libanoni Hezbollah, a palesztin Hamász és az iráni hadsereg vezetői haltak meg.
Tudható volt, hogy Izrael még a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt le fog csapni – ezzel is erőt demonstrálva ellenfelei számára –, amit az elmúlt hetekben iráni csatornák kiszivárgott forrásokra hivatkozva meg is erősítettek. Azonban Izrael – részben az Egyesült Államok kérésére – letett arról, hogy olajipari és nukleáris létesítményeket támadjon Iránban, mivel a Biden-adminisztrációnak nem állt érdekében, hogy a választási kampány hajrájában a támadás következtében az olaj világpiaci árát felhajtsák, és Izrael áttételesen beavatkozzon az amerikai elnökválasztásba. Ezért a zsidó állam akciói kizárólag katonai célpontokra korlátozódtak, ahogy arra közvetítőkön keresztül Teheránt előre figyelmeztették. Az izraeli támadás jól megtervezett volt: érdemi ellenállás és veszteségek nélkül csaptak le iráni katonai célpontokra 1600 kilométerre a kiindulópontjuktól, és súlyosan érintették Irán légvédelmét, drónállomásait és ballisztikusrakéta-gyártó képességét. Ez utóbbit olyan szinten, hogy izraeli források szerint Teherán legalább egy évig nem lesz képes ilyen rakéták előállítására, így azokat máshonnan kell beszerezniük, márpedig fő katonai szövetségesének, Oroszországnak ezekre szüksége van az ukrán fronton. Az iráni források persze cáfolták ezeket a híreszteléseket.
A növekvő izraeli támadások és az Iránnal szövetséges Hezbollahra gyakorolt nyomás miatt Teherán védelmi doktrínája eddig az volt, hogy a háborút távol kell tartani az országtól. Csakhogy ezt az elvüket fel kell adják, mivel az iráni tisztviselők szerint van esély egy hagyományos háború lehetőségére iráni földön, ami a jelenleg fennálló eszkalációs kockázatokat figyelembe véve egyre reálisabb. Irán ellenállási tengelye, amelynek legszervezettebb, legerősebb csoportja a libanoni Hezbollah – amelynek a harcosai a szír polgárháború során értékes harci tapasztalatokat szereztek – éppen arra szolgált, hogy erőt demonstráljon ellenfelei, főként Izrael és az USA irányába, miközben szép csendben halad előre a nukleáris programjával. Azonban így, hogy Izrael célja az ellenállási tengely legerősebb szervezetének semlegesítése, és az, hogy Teherán a saját földjén tapasztalja meg a közvetlen összecsapást, elég motiváció lehet számára, hogy felpörgesse a nukleáris programját.
A reakció nem is maradt el, miután az izraeli támadást követő hétfőn Irán közölte, hogy válaszul minden rendelkezésre álló eszközt be fog vetni, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok óva intette ettől.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Wikimedia Commons/Amir Hossein Nazari
