– Az elektromos járművek ma már egyre elterjedtebbek nemcsak a személyautók, de a buszok vagy a furgonok egy része is elektromos. Elegendő ilyen autó fut az utakon? 

– Szó sincs róla, még csak a folyamat legelején tartunk. Az elektromos autók a háztartásokban már hosszú évek óta, körülbelül egy évtizede a mindennapjaink részét képezik. Azonban a következő nagy lépés az áruszállítás, a logisztika, illetve az ipari logisztika igazán széles körű elektrifikációja lehetne, ám jelenleg csak néhány kisebb ilyen flotta működik Magyarországon. Azért, hogy jobban megértsük ezt a kihívást, az e-járművek potenciális ipari és logisztikai felhasználóinak gondolkodását, a Siemens Zrt. egy hiánypótló kutatást végzett ezen a területen. 

– Milyen munkáról van szó? 

– Az áruszállítás elektrifikációjának lehetőségeiről egy átfogó, 150 céget bevonó iparági kutatást végeztünk el. Főként arra voltunk kíváncsiak, hogy hol tart a hazai logisztikai, áruszállítói szektor az e-mobilitásra való átállással, milyen terveik vannak ezen a téren, és melyek az ösztönző vagy visszatartó tényezők. 

– Mire jutottak a kutatás után? 

– Először is kiderült, hogy nagy még az információhiány és a bizonytalanság ezen a területen, ugyanakkor nagy a fejlesztési potenciál is. A legfontosabb természetesen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és hogy 2050-re elérjük a nettó zéró kibocsátási célokat. Ennek érdekében azonban rengeteg feladat áll még előttünk.

Nem elegendő, hogy a magánjárművek 10-20, vagy akár 30-40 százalékát elektromos meghajtásúra cseréljük. Gondoljunk csak arra, mennyi áruszállító furgon szennyezi a városaink levegőjét nap mint nap. 

– Mely területre fókuszáltak? 

– Az ipari parkok és a logisztikai flották elektrifikációjára koncentráltunk, így a munka célja volt az is, hogy előtérbe kerüljön, hogyan lehetne a modern ipari parkok által megtermelt napenergiát gazdaságosan, helyben felhasználni. Ez ugyanis a zöldátállás egyik leghatékonyabb eszköze. A Siemens Zrt.-nek ráadásul nagy tapasztalatai vannak ezen a téren. Több autóipari nagyberuházásnál is jelen vagyunk a partnereinken keresztül mint az energiaellátás infrastruktúráját biztosító beszállító. Ráadásul sikeres naperőmű-szabályozási pilotprojektet is magunk mögött tudhatunk, amelynek köszönhetően egy üvegipari vállalat minden eddiginél hatékonyabban tudja felhasználni a napelemei által termelt zöldenergiát, tehermentesítve ezzel a közcélú áramhálózatot is.  

– Milyen az ipari szereplők hozzáállása az elektrifikációhoz? 

– A megkérdezett 150 cég közül meglepően kevésnek,

csupán 7 százaléknak, azaz kevesebb mint egy tucatnak van jelenleg is napi szinten üzemben tartott elektromosjármű-parkja. Közülük is többnyire a személygépjármű-állományban használják ezeket, vagy csak kísérleti jelleggel próbálnak ki elektromos haszongépjárműveket, sok esetben például csak a raktárakon belüli árumozgatás, a targoncák elektrifikációja során.

Ennek ellenére a többség úgy véli, hogy elkerülhetetlen a járműflottáik zöldítése, vagyis ez az átállás mindenképpen megvalósul. 

– Pozitívabb volt tehát az e-járművekben gondolkodók aránya, amikor a jövőre vonatkozó terveikről kérdezték őket? 

– Igen, a következő években, szemben a jelenlegi 7 százalékos aránnyal, a megkérdezett áruszállítási, logisztikai és ipari vállalatok körülbelül további 20 százaléka tervezi az elektromos járművek bevezetését. Ez azt jelenti, hogy legalább harminc cég szeretné élesben is tesztelni azokat a közeljövőben. 

– A vállalatok ma milyen részterületek járműveinek zöldítésében gondolkoznak? 

– Az elektrifikáció legnagyobb lehetőségét jelenleg nem az e-kamionok és e-teherautók, sokkal inkább a kisebb furgonok jelentik. Ezekkel végzik a logisztikai folyamat ún. „last-mile delivery”, vagyis az utolsó kilométeres szállítás részét, például a házhoz vagy az üzletekbe való áruszállítást. Ezen a téren a cégek sokkal fogékonyabbak az elektromos megoldások bevezetésére, ráadásul ezzel tehetünk a legtöbbet a városi közlekedés zaj- és szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséért is. Ugyanakkor azt azért látni kell, hogy a kezdeti beruházási költségek magasak, így az iparági szereplőknek további ösztönzőkre van szükségük. 

– Hogyan ösztönzik önök a zöldgondolkodást e téren? 

– A meglévő portfóliónkat olyan megoldással bővítjük, amelyben az első perctől, már a tervezéstől kezdve támogatják az elektrifikációban gondolkodó vállalatokat, hogy az információ- vagy a munkaerőhiány se szabja gátját az átállásnak. Ennek keretében lehetővé válik a teljes töltő-infrastruktúra kiépítése szolgáltatásként, havi díjas rendszerben. Ebben az esetben a beruházás tőkéjét mi biztosítjuk, és vállaljuk a karbantartást, sőt akár az üzemeltetést is, ami a vállalatok számára kiszámíthatóbb költségeket és nem utolsósorban megbízható háttértámogatást jelent. A teljes üzemeltetési költségeket nézve pedig jelentős a megtakarítási potenciál. Fontos az úgynevezett legjobb gyakorlatok megosztása is, itt számos külföldi referenciával, know-how-val tudunk szolgálni. Természetesen vannak hazai „nagyvasas” tapasztalatok is. 

– Az elektromos járművek töltési problémái és a „hatótávfélelem” érzékelhető a cégek körében? 

– Igen, bár már jó részben alaptalanok ezek az aggodalmak. Az elektromos furgonok esetében gyakran elhangzik, és ez a kutatásban is visszaköszönt, hogy sűrűn kell azokat tölteni, és a hatótávjuk sem elég nagy. Erre válaszként

elég csak a nagy gyártók kínálatát megnézni: kis- és közepes áruszállító járműveik 300-400 kilométeres hatótávúak, ami jóval több, mint amennyit egy budapesti vagy debreceni furgon a napi használat során megtesz, így ebben van tartalék. 

Az elektromos járművek egyik nagy előnye, ahogy említettem, a kevesebb karbantartási igény és az alacsonyabb javítási költség. Azonban a töltő-infrastruktúrának folyamatosan működnie kell, különösen, ha egy nagyobb cégnek akár 30-50 töltője is van. Az ilyen infrastruktúra szervizháttere és rendelkezésre állása – a gazdasági megtérülés mellett – kiemelt fontosságú a flották üzemeltetése szempontjából. 

– A vállalatok nem tartanak attól, hogy egy általuk kevéssé ismert új infrastruktúrát is fenn kellene tartaniuk? 

– Valóban, a cégek körében gyakran felmerül, hogy az elektromos járművekhez szükséges infrastruktúrát fenn kell tartani és üzemeltetni is kell, valamint, hogy biztosítani szükséges az állandó áramellátást, sőt a 24 órás rendelkezésre állást. A szállításban egy logisztikai szolgáltatónál nem lehet e miatt fennakadás. Ezért is előny a külföldi, valamint nagyvállalati körben a töltőhálózatok kiépítése, üzemeltetése, karbantartása-javítása terén szerzett, sokévnyi tapasztalatunk. Például az elektromosbusz-program révén rengeteg kihívás és azok megoldása is előkerült, ami most – úgy gondolom – piaci előnyt jelent a Siemens számára a versenytársakkal szemben. 

– Milyen szabályozási ösztönzőkre, támogatásokra lenne szükség? 

– Például a nagyvárosi rendeletek,

ahogyan Nyugat-Európában több helyen, ösztönözhetnék az elektrifikációt azzal, hogy a belvárosi területeken korlátoznák a fosszilis üzemanyaggal működő járművek közlekedését. Vagy például Bécsben a pilotprogramban részt vevő cégek önként vállalták, hogy egyes kerületekbe csak zéró emissziós haszonjárműveikkel hajtanak be.

A kutatásban a dotációra is rákérdeztünk, a válaszadók zöme a beruházásuk több mint felének a támogatása esetén nyitna, gyorsítaná fel az e-haszonjárművekkel kapcsolatos ütemtervét. 

– De mi történik, ha áramszünet van, és nem tölthetők az e-autók? 

– Az elmúlt időszakban látott napelemes termelési csúcsok gyakran túlterhelik a rendszert, és az ingadozásaik áramszüneteket okozhatnak. Éppen az ilyen bizonytalanságok miatt van szükség professzionális szolgáltatókra, amelyek az infrastruktúra tervezésében, kivitelezésében és üzemeltetésében is megbízható partnerek. A Siemens Zrt. kész megosztani sokéves tapasztalatát az ipari parkok és a logisztikai bázisok elektrifikációjának kihívásai, megoldásai terén, hogy a zöldátállás ne csak egy hangzatos szlogen maradjon, hanem a gyakorlatban is megvalósuljon. 

Kapcsolódó:

Fotó: Balasa Levente, a Siemens Zrt. igazgatósági tagja, a cég Smart Infrastructure divíziójának vezetője – kép: Siemens