Líbia a 2011-es polgárháború óta először tervez pályázatot hirdetni energiafeltárási szerződésekre, mivel az OPEC-tagállam igyekszik visszahozni az évek óta tartó instabilitás és a termelés leállítása miatt megrémült olajipari nagyvállalatokat. A hatóságok szárazföldi és tengeri blokkokat kínálnak majd fel egy licitkörben az év végén vagy 2025 elején – mondta Halifa Abdul Szádk olajminiszter november 5-én az Abu-Dzabiban megrendezett Adipec energetikai konferencián a Bloombergnek adott interjúban. 

A helyszínek között szerepel majd a Szurt-, a Murzuk- és a Gadámesz-medence – mondta. Az észak-afrikai ország, amely a kontinens legnagyobb olajtartalékaival büszkélkedhet, utoljára 2007-ben írt ki pályázatot, négy évvel az előtt, hogy a veterán Moammer Kadhafi elleni felkelés egy évtizedes felfordulást váltott ki. 

A tervek új lendületet adnak a líbiai olajiparnak, miután szeptember végén lezárult az ország keleti és nyugati rivális kormánya közötti viszály, amely csökkentette a kitermelést és felerősítette a háború kiújulásától való félelmet. A folyamatos bizonytalanság és a megoldatlan politikai feszültségek azonban továbbra is akadályozzák az új beruházásokat. 

Líbiai helyzetjelentés 

Több mint egy évtizeddel az után, hogy az amerikai, az európai és az arab kormányok segítettek Moammer Kadhafi uralmának megdöntésében, a tartós béke továbbra is elérhetetlen. Az ország két rivális kormány irányítása alatt áll, a köztük levő feszültségek pedig folyamatosan az erőszak eszkalációjával fenyegetnek. Augusztus közepén az egyik a központi bank vezetésének menesztésével próbálta megszilárdítani a befolyását, ami ellenállást váltott ki a másik félből, és a keleti kormány az olajkitermelés leállítását rendelte el, ami hatással volt a globális energiapiacokra is. 

Líbia hosszú távú megosztottsága mögött Kadhafi 42 éves uralmának hatásai és a hatalmi vákuum áll, amelyet különféle törzsi alapú milíciák töltöttek be. 2014 után a nyugati és a keleti régió közötti politikai szakadék tovább mélyült: Tripoliban a nemzetközileg elismert kormány áll szemben a keleti Halifa Haftár katonai parancsnokkal és csapataival, a Líbiai Nemzeti Hadsereggel. Bár egy nemzetközi közvetítésű tűzszünet 2020-ban új átmeneti kormányt hozott létre Abdul Hamid Dbeiba vezetésével, a demokratikus választások terve végül kudarcot vallott, így az ország megosztottsága és az erőforrások feletti kontrollért folyó küzdelem továbbra is fennáll. 

Az olajmezők ideiglenes leállítása és a keleti fegyveres csoportok mozgósítása további feszültségeket keltett. Az ENSZ líbiai különmegbízottja a politikai és biztonsági helyzet gyors romlására figyelmeztetett, miközben Dbeiba Tripoliban igyekszik egyesíteni a különböző milíciákat, míg Haftár erői a délkeleti régiót fenyegetik, újabb konfliktusok lehetőségét vetítve előre. 

Felpörgetni az olajexportot 

Abdul Szádek szerint a termelés mostanra több mint napi 1,3 millió hordóra emelkedett, ami az elmúlt évek legmagasabb szintje. A már felértékelt mezők fejlesztése 2025 végére 1,6 millióra emelheti ezt a számot. 

Az ország öt nemzetközi olajipari vállalattal is tárgyalásokat folytat, amelyek „érdeklődést mutattak, hogy jövőre visszatérjenek Líbiába dolgozni” – mondta a miniszter, aki azonban konkrétan nem kívánta megnevezni őket. 

Az olasz Eni és a BP a múlt hónapban kezdte újra a fúrásokat, véget vetve a 2014 óta tartó szünetnek. A spanyol Repsol hasonló műveletek újraindítására készül a Murzuk-, az OMV pedig heteken belül a Szurt-medencében  

– mondta Abdul Szádek. 

„Együttműködünk a Suncorral, a TotalEnergiesszel, a Wintershall-lal és másokkal, hogy újraindítsák a feltárási tevékenységüket az országban” – mondta. Eközben az algériai Sonatrach „valamikor idén vagy jövő év elején kezdi meg a fúrásokat”. 

Elöregedett infrastruktúra 

Az ország hatalmi harcainak fő terhét az energetikai infrastruktúra viseli, mivel a különböző frakciók és milíciák rendszeresen termelésleállásra kényszerítik az olajipart, hogy a követeléseiket érvényesítsék. A tartós bizonytalanság miatt a csővezetékek és a tárolótartályok karbantartása gyakorlatilag a nullával egyelő. 

„Az olajblokádok rémálmot jelentenek számunkra – mondta Abdul Szádek. – Amikor elzárják, a víz leülepszik, ami korróziót okoz, és gyengíti az infrastruktúrát.” 

Szerinte még a jelenlegi termelés fenntartásához – nemhogy a növeléséhez – is a létesítmények korszerűsítésére van szükség. „Minden alkalommal, amikor a termelés növelésére törekszünk, szembesülünk a szivárgásokkal és az egyéb problémákkal.” A hatóságok 17 milliárd dollár értékű projekteket terveznek az elkövetkező években a jelenlegi infrastruktúra korszerűsítésére és új kiépítésére, valamint olyan mezők fejlesztésére, amelyek akár napi 300 ezer hordó kitermelésére is képesek lehetnek – mondta a miniszter. 

Hozzátette:  

Líbia az idei év végére 1,4 millió, 2027 végére 1,7 millió, egy évvel később pedig 2 millió hordó kitermelését tűzte ki célul. 

Túlélőkészlet 

„Igyekszünk úgy korszerűsíteni vagy kicserélni az infrastruktúrát, hogy az túléljen bármilyen hirtelen leállást, hogy minden tovább működhessen” – mondta. A líbiai olajágazatért való felelősség megosztott a minisztérium és az állami National Oil Corp. (NOC) között, ami korábban komoly súrlódásokat okozott. Abdul Szádek szerint a közös kinevezések révén a két intézmény szorosabban együttműködik, ami a befektetők és az olajtársaságok számára nagyobb tisztánlátást biztosít. „Egy csónakban evezünk – mondta. – A NOC igazgatósági tagja vagyok, ugyanakkor a minisztériumban is tevékenykedem – így vállvetve dolgozunk együtt.” 

OPEC-jelentés 

A Reuters felmérése szerint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó országok a múlt hónapban napi 26,33 millió hordót szivattyúztak, ami 195 ezer hordó/nappal több mint szeptemberben, a legnagyobb növekedést pedig Líbia könyvelhette el. 

Az itteni termelés ugyanis helyreállt, miután a központi bank irányítása körüli vita rendeződött, lehetővé téve, hogy az olajmezőkön újrainduljon a munka. Az extra kínálat lefelé irányuló nyomást gyakorolt az olajárakra, amelyeket már amúgy is a globális keresleti aggodalmak sújtanak. 

A felmérés szerint Venezuela is növelte a nyersolaj-kitermelést, ami elérte a 860 ezer hordó/napos mennyiséget, ami a Reuters felmérései alapján legalább 2020 óta a legmagasabb érték. Líbia és Venezuela egyaránt mentesül az OPEC és szövetségesei – vagyis az OPEC+ néven ismert szervezet – által a termelés korlátozására kötött megállapodások alól. 

Az alacsonyabb kitermelést jelző országok közül Irak és Irán könyvelte el a legnagyobb csökkenést. 

Bagdad 3,98 millió hordó/napra, az OPEC+ kvótája alá csökkentette a kitermelést az alacsonyabb export és a belső fogyasztás, valamint az észak-iraki termelés visszaesése miatt – derült ki a felmérésből. 

Teherán pedig az elmúlt években növelte a kivitelét, 2018 óta a legmagasabb szintre, annak ellenére, hogy az amerikai szankciók továbbra is érvényben vannak. Októberben azonban jelentős visszaesés volt az exportban. 

(Források: Bloomberg, Bloomberg, Reuters)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime