A European Political Community (EPC), azaz az Európai Politikai Közösség (EPK) egy magas szintű egyeztető fórum, amelynek az ötletével Emmanuel Macron francia elnök állt elő 2022. május 9-én, Strasbourgban. A testület életre hívásában a 2022 februárjában kezdődő ukrajnai háború is szerepet játszott. 

Macron úgy fogalmazott, szeretné, ha az EPK egy „új fórum lenne a politikai együttműködést, a biztonságot, az energiát, a szállítást, a befektetéseket, az infrastruktúrát és a migrációt (akár illegális, akár belső) érintő kérdések megtárgyalására az Európai Unió tagállamai és az integráción kívüli európai országok számára”.  

Az Európai Unió Tanácsa 2022. júniusi ülésén támogatta az EPK létrehozását. Charles Michel, a Tanács elnöke három kérdés mentén foglalta össze a fórum céljait és működését: 

• Miért? A kontinens biztonságának és stabilitásának fenntartása érdekében. 

• Mit? Egy olyan platformot, amely az európai partnerekkel összehangolt egyenlő feltételek mentén biztosítja a politikai párbeszéd lehetőségét. 

• Kik? A hatékonyabb működés érdekében a Tanács arra jutott, hogy magasabb szintű találkozókra van szükség, amelyeken csak a politikai vezetők, állam- és kormányfők vesznek részt. 

A megszabott fő kérdéskörök mentén az évente kétszer megrendezett ülések napirendje teljesen rugalmas, azt az adott kérdések, problémák aktualitása, a szervező és a többi állam preferenciái határozzák meg. 

Az EPK égisze alatt 2022. október 6-án tartották az első ülést Prágában, ahol többek között olyan eredmények születtek, mint az Egyesült Királyság és Franciaország közötti illegális migráció kezelésének közös terve vagy a hegyi-karabahi konfliktus rendezése melletti elkötelezettség kinyilvánítása. A következő évben Moldovában szervezett gyűlésen Moldova és Ukrajna euroatlanti integrációjának támogatásáról tettek nyilatkozatot a résztvevők – amit a későbbi üléseken többször is megerősítettek. A harmadik EPK-csúcsot Granadában tartották, ahol többek között egy nyolcpontos tervet fogadtak el az Európába irányuló illegális migráció kezelésére. Legutóbb az Egyesült Királyságban található Blenheim kastélyban került sor a fórumra, ahol az orosz árnyékflotta tevékenységének akadályozásáról is született felhívás. 

A Puskás Aréna adott otthont az ötödik találkozónak 

Az EPK-találkozókon több mint 44 európai résztvevő kap helyet. A héten megrendezett ötödik ülésen a budapesti Puskás Arénában 24 EU-tagállam, továbbá Albánia, Andorra, Örményország, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Georgia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, San Marino, Szerbia, Svájc, Törökország, Ukrajna és az Egyesült Királyság állam- és kormányfői vettek részt. Az EU képviseletében Ursula von der Leyen és Charles Michel, a NATO részéről pedig Mark Rutte érkezett, illetve jelen volt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője is. Minthogy több mint 50 küldöttség látogatott fővárosunkba, ez volt Magyarország történelmének legnagyobb diplomáciai eseménye. 

A napirendjét tekintve a budapesti ülés sem tért el a megszokottól. Biztonsági kérdésekben az orosz–ukrán háború és az illegális migráció volt a középpontban, míg a gazdaság terén az európai versenyképesség és a gazdasági önállóság dominált. Természetesen minderre Donald Trump megválasztásának fényében került sor.  

Egyesek Trumpot méltatták, mások Ukrajna támogatásáról biztosítottak 

A konferencia előtt a Reuters kameráinak több éppen megérkező vezető is nyilatkozott. Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának elnöke elmondta, az Egyesült Államokkal a továbbra is kölcsönös tiszteleten alapuló viszony mellett a nemzetközi rend fenntartásán és védelmén kell dolgozni. Kiemelte azonban, hogy a kapcsolatmélyítés mellett Európának meg kell erősítenie a befolyását. Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az EU továbbra is támogatni fogja Kijevet, majd feltette a kérdést: „ha az USA kesztyűs kézzel bánik Oroszországgal, az milyen üzenetet hordoz Kína számára?” 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gratulált Trump „egyértelmű győzelméhez”, és csatlakozott Michelhez, aki szerint erősíteni kell a transzatlanti kapcsolatokat. Emellett a védelmi képességek fejlesztését, valamint a szénmentesítés, a zöldátállás és a digitalizáció melletti közös elköteleződést hangsúlyozta. A versenyképességi kihívásokkal kapcsolatban elmondta, hogy „az EU közösen már számos válságot megoldott”, így tovább kell folytatni az együttműködést, csökkenteni a függőségeinket és megerősíteni a versenyképességet. 

Mark Rutte NATO-főtitkár szintén gratulált Trumpnak, és azt emelte ki, hogy az elnök visszatérése motiváló lehet a NATO-tagok számára az elvárt 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadások teljesítése terén. Méltatta az új elnököt, hogy világos és határozott politikát folytat, ezért jó vele dolgozni. Végül hozzátette: a jelenlegi konfliktusok tükrében érdemes lehet minden európai NATO-tagnak fontolóra venni, hogy akár GDP-arányosan 2 százaléknál többet fordítsanak katonai képességeikre. 

A Puskás Arénába szállingózó vezetőket a német kormányválságról is kérdezték, amivel kapcsolatban mindenki kiváró, türelmes hozzáállást mutatott. Többen jelezték, hogy ez egyelőre Németország belügye, és először azt kell megvárni, hogy mi történik a továbbiakban – mi lesz a bizalmatlansági szavazással és mikor lehetséges az előre hozott választás. Csak ezt követően lehet érdemben foglalkozni a kérdéssel.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azért rátapintott a lényegre, miszerint erős Németország nélkül nincs erős Európa, ezért fontos mielőbb rendezni a helyzetet. 

Formális megállapodás nem született, fellángoltak a háborúval kapcsolatos feszültségek 

Orbán Viktor az esemény megnyitásakor úgy fogalmazott: „Olyan vezetők ülnek az asztal körül, akiket a földrajzi közelség mellett a közös érdekek és az Európáért érzett közös felelősség is egybefon.” A miniszterelnök ennek fényében kívánt hasznos tanácskozást, majd elsőként Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt kérte fel beszédének megtartására. 

Az ukrán elnök kritikusan beszélt az Oroszországgal való békekötés lehetőségéről. Vitatta Trump azon véleményét, hogy gyors rendezésre van szükség, azzal érvelve, hogy Ukrajna számára ez „veszteséget” jelentene. Hozzátette, hogy országa „2014-ben már próbált békét kötni, és akkor elveszítette a Krímet, majd jött a teljes orosz invázió”. 

Ahogyan az az érkezéskor adott interjúkból is látszott, az EU-s vezetők továbbra is elkötelezettek Ukrajna támogatása mellett. Szijjártó Péter külügyminiszter viszont rámutatott, hogy

az „amerikai elnökválasztás eredménye megváltoztatta a status quót” Ukrajnával kapcsolatban. „Ha feltesszük a kérdést, hogy Európa ebben a kérdésben helyettesítheti-e az USA szerepét, én úgy gondolom, hogy egyértelmű nem a válasz. Az elnökválasztás teljesen új valóságot hozott nemcsak Európában, hanem az egész világban.” 

Ezzel kapcsolatban Orbán elmondta: „Ha az európaiak szeretnének részt venni az európai biztonsági architektúra építéséről szóló tárgyalásokban, akkor fontos, hogy legyünk kommunikatívak minden féllel a háborúban, különben valaki más teszi ezt meg.” 

A csúcsot lezáró sajtótájékoztatót Orbán Viktor azzal kezdte, hogy formális megállapodás nem született, ellenben sok különböző nézőpont hangzott el. Beszédében kiemelte, hogy az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus, a destabilizáció veszélye Afrikában és az illegális migráció komoly kihívást jelent egy olyan világban, amelyben a hidegháború óta nem tapasztalt blokkosodási folyamatok mennek végbe. „Azért gyűltünk össze, mert úgy hisszük, hogy ezekre a veszélyekre együtt jobb válaszokat tudunk adni, mint külön-külön.” 

A miniszterelnök hamar rátért, hogy a nézetkülönbségek ellenére miben volt egyetértés: egyrészt, hogy Donald Trump visszatérése sok mindent megváltoztat mind a gazdaság, mind a biztonsági kérdések tekintetében, ezért Európának erre minél gyorsabban reagálnia kell, ahogy szükséges a befolyás és az érdekérvényesítési képességek megerősítése is. 

A különböző szakpolitikai munkacsoportok munkájáról nem nyilatkozott, de az illegális migráció kérdésében fontos megállapításokat tett. Úgy fogalmazott, hogy annak nagyságrendje és minősége már „az európai intézményi kereteket feszegeti”. Orbán szerint a legnagyobb akadály a hatékony rendezésben a bírósági aktivizmus – mind európai, mind nemzeti szinten –, ami megakadályozza, hogy az egyetértésen alapuló döntéseket a kormányok megfelelően végrehajthassák. 

A találkozó értékelése 

Talán kijelenthető, hogy az EPK-csúcsok nem jelentenek többet gesztusoknál és egyfajta brainstormingnál. Habár születhetnek fontos és motiváló megállapítások, azok megvalósítására az intézményi keretek nem egységesek – legalábbis nem elérhetők és egyenlők az EPK minden tagja számára. Ilyen formában az itt kinyilatkoztatott célok vagy állásfoglalások megrekednek.  

Ennek a problémának lehettünk a tanúi most is. Fontos vagy komoly megállapodás nem született, a nagy vonalakban történő egyetértés mellett pedig rengeteg a konfliktus és a nézeteltérés. Az, hogy lesz-e eredménye az itt elhangzottaknak, az az EU és partnereinek jövőbeli munkájából derül ki, felmerül azonban a kérdés, hogy ha nincs semmilyen kötőerő, akkor ki fog önként áldozatot, vagy egyes kérdésekben szilárd véleményt vállalni, képviselni. 

Az eseményre érkezéskor a Reuters hírügynökségnek adott rövid állam- és kormányfői interjúkat és Orbán Viktor köszöntőjét itt lehet megnézni: 

Komolyabb eredményt hozhat az informális EU-csúcs 

Az EPK-csúcs estéjén egy másnap délutánig tartó nem hivatalos ülés vette kezdetét a tagállamok vezetői között. A november 7-én megtartott közös vacsora alkalmával Charles Michel javaslatára a transzatlanti kapcsolatokról való megbeszélésre került sor. Meghívólevelében a Tanács elnöke kiemelte, hogy az Egyesült Államokkal való viszony alapvető fontosságú, és az unió készen áll azt elmélyíteni. A vacsoramegbeszélés témái között szerepelt még a georgiai választás eredménye és a közel-keleti konfliktus. 

Ezt követően, pénteken egy nem hivatalos ülésre került sor a tagállamok vezetői között, amelyen az unió erősen gyengélkedő versenyképessége – avagy „lassú agóniája” – és az erről szóló, Mario Draghi által írt jelentés volt a középpontban. Michel az ülés előtt úgy fogalmazott, a korábbi olasz miniszterelnök által leírtak kiváló alapot szolgáltatnak a folyamatban lévő vitához, és úgy vélte, hogy a közös hitelfelvételt – annak megosztó jellege ellenére – nem szabad teljesen kizárni. 

Draghi pénteken elmondta, hogy a blokk nem halogathatja tovább a létfontosságú döntések meghozatalát, és hozzátette, hogy ezek ma már sokkal sürgősebbek, mint egy héttel ezelőtt.

„Túl sok fontos döntést halasztottunk el, hogy konszenzust találjunk [az uniós tagállamok között] – mondta újságíróknak. – Ez a megegyezés nem jött létre, és ennek eredményeként előbb alacsonyabb gazdasági növekedést, most pedig stagnálást szenvedtünk el.”

Szerinte a közös hitelfelvétel, amelyet a blokk először a világjárvány utáni helyreállítási alapok finanszírozásakor vállalt, alapvető lenne, de nem ez a prioritás. „Valóban egységes tőkepiacra van szükség”, hogy a befektetések és a megtakarítások minden tagállamhoz eljussanak. 

A versenyképességi problémákat illetően Roberta Metsola azt hangsúlyozta, hogy azt nemcsak szlogenként kell puffogtatni, hanem az EU-nak valóban a gazdasági növekedésre kell összpontosítania. Hozzátette: gazdasági elemzők szerint, ha a századforduló óta ugyanolyan ütemben növekedett volna az európai gazdaság, mint az amerikai, akkor az unió 11 millióval több munkahellyel számolhatna. 

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az emelte ki, hogy

Európának nem azt a kérdést kellene feltennie, mit tehet érte az Egyesült Államok, inkább arra kéne fókuszálni, hogyan segíthet önmagán. 

Az unió magára marad Ukrajna finanszírozásában 

A pénteki találkozó kezdete előtt Orbán Viktor miniszterelnök figyelmeztetett, hogy Európa nem lesz képes egyedül finanszírozni Ukrajna támogatását az Oroszország elleni háborúban. „Az amerikaiak ki fognak szállni ebből a háborúból, legalábbis nem támogatják tovább” – tette hozzá. Olaf Scholz német kancellár megismételte ezt az álláspontot, és azt mondta, Európának a saját védelmét is meg kell erősítenie. „Egy kérdés teljesen világos: együtt mint az Európai Unió, mint európaiak, meg kell tennünk, ami a biztonságunk érdekében szükséges. Ez különösen akkor lesz sikeres, ha a maga módján mindenki hozzájárul ehhez.” 

A békére ezen az ülésen, még a csütörtök este, Orbán mellett csak Robert Fico szlovák kormányfő szólított fel.

„Ha van pénzünk Ukrajnára, kell, hogy legyen az EU-t fenyegető sokkal jelentősebb veszélyek megoldására is”

– mutatott rá Fico. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismételten elutasította a béketárgyalásokról szóló felvetéseket. 

Nyilatkozat született a versenyképesség megerősítéséről 

A felek nyilatkozatot adtak ki, amelyben Enrico Letta Több mint piac (Much more than a market) és Mario Draghi Az európai versenyképesség jövője (The future of European competitiveness) című jelentései alapján elkötelezték magukat az EU versenyképessége, innovációs képességei és fenntarthatósága megerősítése mellett. Ezeket a budapesti deklaráció szerint “a gazdasági, szociális és területi kohéziókra építve képzelik megvalósítani, a konvergencia és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett, mind az unión belül, mind globális szinten”. A bevezetőben hangsúlyozzák, hogy az uniót mielőbb felzárkóztatják a globális versenytársaikhoz a termelékenység és az innováció terén. 

A találkozón a versenyképesség megerősítése volt a fő téma, amely abszolút prioritást jelent. 

Mindannyian úgy láttuk, hogy egységre, spontaneitásra és közös erőfeszítésekre van szükség. Meg kell érteni azokat is, akik nem értenek velünk egyet. Megbeszélést folytattunk a versenyképesség jövőjéről jelentést készítő Mario Draghival, valamint Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével. A Budapesti Nyilatkozat rögzíti, hogy a pénzügyi eszközökről szóló vita lefolytatása az új intézményi ciklus feladata lesz” – jelentette ki Charles Michel. 

 

A nyilatkozat szerint „versenyképességünk fokozása érdekében valamennyi eszközt és politikát átfogó és koherens módon kell felhasználni mind uniós, mind tagállami szinten. A szokásos üzletmenet (azaz a „business as usual”) többé nem jöhet szóba. A mai naptól hangsúlyozzuk, hogy e kihívásoknak való megfelelés érdekében határozott fellépésre van szükség”.  

A tagállamok vezetői tizenkét olyan területet határoztak meg, amelyekben a két említett jelentésre és a tanács áprilisi ülésén megállapított következtetésekre alapozva közös és határozott erőfeszítéseket kívánnak tenni a versenyképesség ösztönzése érdekében. 

Az első pont az egységes piac elmélyítése, amely esetében felkérik a tanácsot, hogy 2025-re terjesszen elő egy új, átfogó, horizontális stratégiát világos ütemtervvel és mérföldkövekkel. 

A nyilatkozat határozott lépésekre buzdít a 2026-ig megvalósítandó megtakarítási és befektetési unió létrehozására, valaminta tőkepiaci unió irányába. Ennek célja olyan európai tőkepiacok megteremtése, amelyek minden polgár és vállalkozás, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára hozzáférhetők, és lehetőséget biztosítanának az innovatív vállalatok növekedésére. A nagyobb tőkebefektetések pedig a kritikus fontosságú technológiák terén is biztosítanák az EU versenyképességét. „További előrelépésre van szükség a bankunió kiteljesítéséhez is” – jegyzi meg a deklaráció. 

Támogatja a karbonmentesítést és az ipar innovációjának biztosítását annak érdekében, hogy az EU továbbra is ipari és technológiai erőközpont maradhasson. Ennek érdekében új közös iparpolitikát kell kidolgozni. Ennek kapcsán felkérik a bizottságot a megfelelő stratégia előterjesztésére. 

Az ötödik pontban a védelmi képességek növelését megfogalmazó szándék tükrözi a két találkozón elhangzott véleményeket. 

A nyilatkozat hatodik pontja kitér arra, hogy  

Európát globálisan a kutatás és az innováció élvonalába kell helyezni, és kiemeli, hogy a K+F-re fordított kiadásokat 2030-ig GDP-arányosan 3 százalékra kell emelni.  

Ez sokat segítene a felzárkózásban, hiszen ezen a téren az EU rendkívül lemaradt globális versenytársairól.  

A nyilatkozat a stratégiai energiaszuverenitás és a klímasemlegesség kettős célkitűzésének 2050-ig történő megvalósítását is külön hangsúlyozza. „Valódi energiaunió, valamint teljesen integrált és összekapcsolt energiapiac” megvalósítását ösztönzi. Ebben a kérdéskörben kitér a versenytársakhoz képest jóval magasabb energiaárak csökkentésére is, amellyel kapcsolatban sürgős intézkedésekre szólít fel.  

A nyilatkozatban a digitális átállás és a szociális jogok biztosításáról szóló pontok is megfogalmazódtak, de a gazdasági biztonság szempontjából még fontosabb, hogy – ahogyan a nyilatkozat fogalmaz –  

olyan ambiciózus, erőteljes, nyitott és fenntartható kereskedelempolitikára van szükség […], amely védi és támogatja az EU érdekeit, a gazdasági diverzifikációt és a rugalmasságot. 

A Budapesti Deklaráció teljes terjedelmében itt olvasható. 

(Források: EPC; The Budapest Times; MTI; MTI; MTI; Európai Unió Tanácsa; Európai Unió Tanácsa; Reuters; The Guardian; Euronews)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Council of the European Union/Copyright: EU