A kutatás biztató eredményeket mutat, hiszen akik már foglalkoztak az ESG-témával, azok e szemlélet beépítését sikeresen fordították a vállalkozásuk előnyére. Ugyanakkor kiderült, hogy az ESG-törvényről és a fenntarthatósági szempontokról további széles körű tájékoztatásra van szükségük a vállalkozásoknak. 

Az ESG (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) elvei egyre nagyobb hangsúlyt kapnak világszerte, így Magyarországon is. Hazánkban az Európai Unió szabályozásai az irányadók, és bár az alkalmazást tekintve élen járunk az EU-országok között, a legfrissebb hazai szabályozás jogi viszonylatban még jócskán fejlődőben van.  

Az ESG-megközelítés célja, hogy a vállalatok a működésük során a pénzügyi eredményesség mellett figyelembe vegyék és beépítsék a hétköznapjaikba a fenntarthatóságot, valamint a társadalmi felelősségvállalást.  

Tavaly december 12-én fogadták el a magyarországi ESG-törvényt, aminek értelmében a tőzsdei nagyvállalatoknak már a 2024-es évre vonatkozóan is fenntarthatósági célú átvilágítási és jelentési kötelezettségei vannak.  

A nagyvállalatoknak, majd a kis- és középvállalkozásoknak a következő évektől kell fokozatosan beépülő kötelezettségekre számítaniuk fenntarthatósági beszámolók, valamint a nagyvállalati vevőktől érkező beszállítói kérdőívek formájában. A Billingo, az egyik vezető online számlázó 1200 felhasználója körében végzett kiterjedt kutatása az ő felkészültségüket, ismereteiket és hozzáállásukat vizsgálta a témában. 

Mérsékelt ismertség, pozitív jövőkép 

A vállalkozások jelentős része – különösen a kisebbek – még tájékozódnak és információt gyűjtenek az ESG-követelményekkel kapcsolatban, míg a közepes méretű vállalkozások 67 százaléka már megismerkedett az új ESG-rendelet tartalmának legalább a körvonalaival. A mikrovállalkozások 61, valamint az egyéni vállalkozók 64 százaléka még nincs tisztában a rendelet részleteivel, ám mivel a szabályozás rájuk egyelőre nincs hatással, a 39 és 36 százalékos tájékozottságuk remek arány, és tudatosságra vall.  

A kutatási eredmények kapcsán Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója hozzátette: „Nagyon fontos, hogy a vállalkozások nyomon kövessék az ESG–szabályozással kapcsolatos változásokat, kötelezettségeket. Bár ez egyelőre nem érint mindenkit, a fenntarthatósági elvek mindannyiunk közös érdeke. Ez a Billingónál is szívügyünk, így az erre vonatkozó ESG–irányokat támogatjuk, de látszik, hogy ezek betartásában eszközökkel és információval is segíteni kell majd a vállalkozásokat annak érdekében, hogy ne adminisztrációs terhet, hanem lehetőséget lássanak a folyamatban. Ezt elérni pedig nem lesz kis kihívás. A kisvállalkozásoknak még bőven van ideje felkészülni, ám ezt jobb mielőbb elkezdeni annak érdekében, hogy a jövőbeni megfelelés biztosan könnyed folyamat legyen.”  

A cégek 68 százaléka, amelyek nem tájékozódtak még az ESG-szabályozás kapcsán, de ismerték a rendelet hátterét, fókuszát, pozitívan nyilatkoztak az ESG-célokról, amelyek jövőbeli alkalmazásától főként ügyfél-elégedettséget, a hírnevük javítását és jobb piaci pozíció megszerzését várják. 

„A KAVOSZ Zrt., a KAVOSZ E-Green Zrt., valamint a nemrég megalakult ESG Szövetség is fontos feladatának tekinti a hazai kkv-szektor ESG-ismereteinek bővítését és az ebben rejlő lehetőségek azonosítását, hiszen ma még a legtöbb vállalkozás csak egy újabb adminisztrációs teherként tekint erre – mondja Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Billingo kutatási kezdeményezésére reagálva. – Az elmúlt időszakban ezen szervezetek több felmérést is végeztek, ennek eredményeként visszaigazolták, hogy továbbra is nagy az ismerethiány a hazai kkv-k körében. A KAVOSZ cégcsoport és az ESG Szövetség fontos küldetésének tekinti, hogy minden támogatást megadjon a vállalkozásoknak és biztosítsa a soft landinget.” 

A legnagyobb kihívás 

Azon vállalkozások körében, amelyek foglalkoznak már az ESG alkalmazásával, a kihívásokra helyeződik a hangsúly, hiszen a kutatásból kiderült, hogy  

a szempontokat ismerők 39 százaléka információhiányból érkező nehézségekkel nézett szembe a bevezetés során.  

Ennél jobb hír, hogy a válaszadók 74 százaléka valamilyen szempontból (márkakép javulása, ügyféligényeknek való megfelelés, működési költségek csökkenése, munkavállalói elköteleződés fokozása, erősödő piaci pozíció, tőkebevonási előnyök) tapasztalt már előnyöket az ESG szemléletének alkalmazása következtében. 

Aki ismeri, az látja az előnyeit 

Azok a vállalkozások, amelyek már aktívak ESG-téren, ott főként (56 százalékban) a környezeti fenntarthatóság szempontjait alkalmazzák. A kutatás rávilágít a mikro- és a kisvállalkozások nyitottságára a téma kapcsán: „Bár a körükben még kevesen alkalmazzák az ESG-szempontokat – és azt valószínűleg nem a szabályozás hatására teszik, hanem kiemelkedően tudatosak –, a mikrovállalkozások jellemzően a környezeti fenntarthatóság területén (44 százalék) találták hasznosnak azokat, míg a kisvállalkozások inkább a vállalatirányításra fókuszálnak (67 százalék)” – egészítette ki Sárospataki Albert.  

Tomaj Zsófi, a Vantage Point fenntarthatósági tanácsadó cég ügyvezetője megerősítette: „A vállalatoknak a jogszabályi kötelezettségen túl is érdemes figyelniük az ESG-re, mert ez egy lehetőség a fenntarthatóbb és versenyképesebb jövő építésére. Azok a vállalkozások, amelyek időben felkészülnek, jelentős üzleti előnyökre tehetnek szert. Érdemes a vállalat saját működésének és környezeti hatásainak alapos felmérésével kezdeni, mert ez alapozza meg a stratégiai tervezést és az ESG-célkitűzések megfogalmazását.” 

Növekvő információigény 

A kutatás végkövetkeztetése szerint a magyar vállalkozások, különösen a kisebbek, további tájékoztatást igényelnek ahhoz, hogy teljesen megértsék az ESG jelentőségét és annak üzleti előnyeit. A válaszadók 55 százaléka világos, érthető és részletes tájékoztatást igényel az ESG-szabályozásokkal kapcsolatban, 15 százalékuk azonban teherként éli meg az új előírásokat. 

Fehér Sándor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ESG-csoportjának vezetője hozzátette: „Az ESG és a versenyképesség között közvetlen a kapcsolat. A nagyobb vállalatok, amelyek már megfogalmaztak vagy éppen kialakítanak ESG-célokat, olyan beszállítókat keresnek, amelyek ezen céljaik mielőbbi eléréséhez hozzá tudják segíteni őket. Transzparens, a saját működésüket jól ismerő, a környezetüket kevéssé terhelő innovatív cégekre és vállalkozásokra van szükség, és e szempontoknak már a kkv-szektorban is meg kell jelenniük a közeljövőben.” 

(Billingo)

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Dreamstime