Kína legfőbb törvényhozó testülete, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága egyhetes ülést tartott, néhány nappal az után, hogy Donald Trumpot megerősítették az Egyesült Államok következő elnöki tisztségében. Az esemény után nem sokkal sajtótájékoztatót tartottak. Az ülésszak előtt komoly várakozások voltak egy nagyszabású költségvetési ösztönző tervvel kapcsolatban, mivel a nemzeti büdzsé vagy a költségvetési hiány arányának módosításához a törvényhozás jóváhagyása szükséges. 

A megbeszélések eredménye az lett, hogy Peking egy 10 ezermilliárd jüanos (1,4 ezermilliárd dolláros) mentőövet dobott az eladósodott helyi önkormányzatoknak, ugyanakkor nem hozott újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket, hogy megőrizze a mozgásterét egy esetleges kereskedelmi háborúra való reagálásra, amikor Donald Trump jövőre hivatalba lép. A tisztviselők november 8-án, pénteken sajtótájékoztatón ismertették az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága által engedélyezett, a rejtett adósságok cseréjére vonatkozó terv részleteit. A programra – amelyet már a múlt hónapban belengettek, igaz, konkrét összeg nélkül – 2028-ig biztosítanak forrásokat – közölték. 

Az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága több módosítást is jóváhagyott a költségvetési kiadásokra vonatkozó meglévő kvóták és jövőbeli allokációk tekintetében, amelyek célja főként a helyi önkormányzatok adósságterheinek enyhítése és a pénzügyi rendszer egyensúlyának fenntartása. 

A legfontosabb bejelentések 

– Kína a következő három évben 6 ezermilliárd jüannal (838,1 milliárd dollár) növeli a helyi speciális kötvények kvótáját. A 2024 és 2026 között minden évben 2 ezermilliárd jüant használnak fel a helyi önkormányzatok támogatására a különböző „rejtett adósságok” kiváltása érdekében. 

– Külön, a helyi önkormányzatok költségvetéséből 4 ezermilliárd jüant csoportosítottak át a rejtett adósságok kiváltására öt év alatt, 2028-ig évente 800 milliárdot használva fel. 

– A nyomornegyedek rekonstrukciójára szánt 2 ezermilliárd jüannyi rejtett adósságot – amelyet korábban bejelentettek, és amely 2029-ben vagy azt követően esedékes – továbbra is az eredeti szerződések szerint fogják visszafizetni. 

– A fenti intézkedések révén a helyi önkormányzatok rejtett adósságai várhatóan 14,3 ezermilliárd jüanról 2,3 ezermilliárdra csökkennek 2028 végére. 

– A helyi adósságcsere révén a következő öt évben 600 milliárd jüannal mérséklődnek a kamatfizetési terhek. 

– Az ország teljes államadóssága 85 ezermilliárd jüan, ami a GDP 67,5 százaléka, vagyis még mindig „sok a mozgástér” további adósságok felvételére. 

– A pénzügyminisztérium fogadkozott, hogy „zéró tolerancia” lesz a helyi önkormányzatok új, rejtett adósságával szemben, és ezt „vasszabályként” kezeli. 

Felkészülés Trumpra 

Bár a döntéshozók nem jelentettek be a belföldi kereslet közvetlen ösztönzésére irányuló intézkedéseket,  

Lan Foan pénzügyminiszter „erőteljesebb” költségvetési politikát ígért jövőre, jelezve, hogy Trump januári beiktatása után merészebb lépésekre kerülhet sor.  

Ez leginkább azt jelentheti, hogy Peking nem akarja az összes fegyverét elsütni, mielőtt Trump hivatalosan átveszi a hatalmat. A megválasztott amerikai elnök 60 százalékos vámot szabna ki minden kínai árura, ami megtizedelheti a világ legnagyobb gazdaságai közötti kereskedelmet, és megtizedelheti az ázsiai ország számára idén még inkább elsőbbséget élvező exportot. 

Az amerikai választásokra és a kereskedelmet érintő kockázatok fokozódására adott nyilvánvaló reakcióként az állami média, a CCTV arról számolt be, hogy a kínai kabinet pénteken jóváhagyta az exporthitel-biztosítások fedezetének kiterjesztését és fokozza a kereskedelmi cégek támogatását is. 

A járvány óta bejelentett legmerészebb kínai gazdaságélénkítő akció szeptember óta mintegy 30 százalékos szárnyalást eredményezett a kínai részvényeknél, ami leveszi a nyomást a tisztviselőkről, hogy azonnal cselekedjenek.  

A kamatcsökkentések, valamint a részvény- és lakáspiaci támogatási ígéretek Hszi Csin-ping elnöknek köszönhetően jó úton haladnak az idei 5 százalék körüli növekedési cél elérése felé, anélkül, hogy a gazdaság fellendítése érdekében további adósságokat kellene felvenniük. 

A befektetők hetek óta várták a kampány költségvetési oldalát, a hírek pedig az ingatlanpiac stabilizálását és a fogyasztás fellendítését célzó további kiadásokra vonatkozó várakozásokkal voltak tele. Azok, akik egy „költségvetési bazookára” spekuláltak, csalódhatnak. 

„Nem látok semmi olyat, ami meghaladja a várakozásokat – mondta Huang Hszüe-feng, a Shanghai Anfang Private Fund Co. kutatási igazgatója a Reutersnek. – Nem hatalmas, ha a költségvetési hiányokat nézzük. A pénzt a rejtett adósságok pótlására használják, ami azt jelenti, hogy nem teremt új munkafolyamatokat, így a növekedés támogatása mégsem annyira közvetlen.” 

A magas adóssággal és csökkenő bevételekkel szembesülő helyi önkormányzatok csökkentették a köztisztviselők fizetését, miközben adósságot halmoztak fel a magánszektor vállalatainál, ami így megfojtotta a reálgazdaságba áramló pénzforgalmat és fokozta a deflációs nyomást. 

Az a bizonyos rejtett adósság 

Kína legfelsőbb vezetője a helyi önkormányzatok adósságát az országa előtt álló három fő gazdasági és pénzügyi kockázat egyikének nevezte, miközben igyekszik stabilizálni a nemzet lassuló gazdaságát. E hitelfelvételek többsége a helyi önkormányzatok finanszírozási eszközeiként ismert szervezetekhez kötődik, amelyek a tartományok és városok nevében vesznek fel kölcsönt az infrastrukturális beruházások finanszírozására. Peking a rejtett adósság kifejezést a helyi önkormányzati finanszírozási eszközök (LGFV-k) hiteleire, kötvényeire és árnyékhiteleire használja. 

Azok a helyi hatóságok, amelyek a földeladásokból származó bevételekre támaszkodtak, az elmúlt években nehezen tudták kiszolgálni ezeket a kötelezettségeket, mivel az évek óta tomboló ingatlanválság gyakorlatilag kioltotta az új építkezések iránti keresletet. Lan Foan pénzügyminiszter szerint ezek az adósságok 2023 végén 14,3 ezermilliárd jüant tettek ki, amit a hatóságok 2028-ig 2,3 ezermilliárdra terveznek csökkenteni. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint azonban az LGFV-k adósságállománya 2023 végén 60 ezermilliárd jüan volt, ami a GDP 47,6 százaléka.  

A kormánynak ugyanakkor még mindig „nagy a mozgástere” a hitelfelvételre; az adósság, beleértve az elismert rejtettet is, a bruttó hazai termék 67,5 százaléka, ami alacsonyabb, mint a G7-országok 123,4 százalékos átlagos aránya. 

Míg a piacok elutasították ezen intézkedéseket, Lan a csomagot jelentős politikai döntésnek nevezte, amely figyelembe veszi a nemzetközi és a hazai fejlesztési környezetet. A politikai döntéshozók azt a ritka lépést is megtették, hogy 2015 óta először emelték meg a helyi önkormányzatok adósságplafonját az év közepén. 

Az adósságlimit emelése lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy három év alatt további 6 ezermilliárd jüan értékben speciális kötvényeket bocsássanak ki a rejtett adósságok kiváltására – mondta a tájékoztatón Lan. A regionális hatóságok ugyanerre a célra további 4 ezermilliárdnyi speciális helyi kötvénykvótát használhatnak fel, amelyet öt év alatt – beleértve az idei évet is – részletekben hagynak jóvá. 

A pénzügyminiszter úgy véli, hogy a rejtett adósság hivatalosra cserélésével a helyi önkormányzatok öt év alatt 600 milliárd jüan kamatot takarítanak meg, ami lehetővé tenné a beruházások és a fogyasztás fellendítését. Ugyanakkor további 2 ezermilliárdnyi rejtett adósság, amely a leromlott házak újjáépítéséhez kapcsolódik, csak 2029-ben válik esedékessé – mondta. Ez némi nyomást vesz le a helyi önkormányzatokról a közeljövőben. 

Nem jó, de nem is tragikus 

Carlos Casanova, az UBP ázsiai vezető közgazdásza úgy becsülte, hogy Kínának 23 ezermilliárd jüan értékű adósságcsomagra van szüksége az eladatlan lakások készletének csökkentéséhez és a lejáró LGFV-adósság visszafizetéséhez. A Bloomberg közgazdászai szerint a helyi adósságrendezés a szakpolitikai támogatás kritikus szempontja. De ez csak egy része a gazdaság élénkítéséhez szükséges szélesebb körű erőfeszítéseknek. Ezzel a csomaggal a helyi tisztviselők elkezdhetik behozni az idei költségvetésben előirányzott kiadásokat.  

A növekedés tartósabb fellendítése érdekében valószínűleg további fontos szempontok, különösen a keresletet támogató konkrétabb költségvetési intézkedések várhatók. 

A befektetők most decemberre várják az újabb nagyobb költségvetési intézkedéseket, amikor a 24 tagú Politikai Hivatal a havi ülésén megvitatja a gazdaság helyzetét, a döntéshozók pedig az éves központi gazdasági munkakonferencián tanácskoznak. Addigra a tisztviselők tisztábban láthatják Trump vámokkal kapcsolatos álláspontját, és több idő áll a rendelkezésükre a gazdaság ellenállóvá tételére irányuló költségvetési stratégia kidolgozására. 

Cse Hsziao-csia, a Credit Agricole CIB kutatási vezetője szerint a tisztviselők rövid távon is bemutathatnak egy „értelmes” költségvetési csomagot. A következő három évben akár 12-13 ezermilliárd jüannyi többletkiadás is szükséges lehet, hogy ellensúlyozzák az agresszív amerikai vámemelések hatását – tette hozzá. A Morgan Stanley közgazdászai a helyi önkormányzatok által felhalmozott rejtett adósságok csökkentésére irányuló törekvést a deflációs spirál megszakításának „kritikus” lépéseként üdvözölték, és a közvetlen keresletösztönzéshez „hasonlóan fontos” lépésként értékelték. Más elemzők azzal érveltek, hogy a fogyasztás élénkítését célzó költségvetési ösztönzők közvetlenebb és azonnali hatással lennének a gazdasági növekedésre. 

„A költségvetési irányítás szempontjából ez a helyes lépés, de a gazdaság növekedési lendülete miatt aggódók számára ez nem jelent lényegi megoldást” – mondta Raymond Yeung, az Australia & New Zealand Banking Group Ltd. Greater China vezető közgazdásza. 

(Források: Bloomberg; South China Morning Post; Reuters)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime