Európa vezet a negatív rangsorban nyolc országgal – Ukrajna mellett Moldova és Olaszország van a legnagyobb bajban.
Az 1950-es évek óta tart a globális demográfiai hanyatlás: a termékenységi ráta mutatója az átlagos öt gyerek születéséről 2021-re 2,3-re esett. (A termékenységi ráta azt jelenti, hogy egy szülőképes korú nőnek átlagosan hány gyermeke születik egy adott országban. Általában a 15 és 45 év közötti nőket tekintik fogamzóképesnek.) Az egy főre jutó 2,1 gyermekes termékenységi ráta az, amit biztonságos „helyettesítési” aránynak neveznek: ez az az eset, amikor (figyelembe véve a csecsemőhalandóságot is) mindkét szülő helyét el tudja foglalni egy-egy gyerek. (A számítás nem veszi figyelembe a migrációs folyamatokat, és stabil halálozási arányt feltételez, így pusztán egy optimális állapot alapján mér.)
A demográfiai hanyatlás az egyik legsúlyosabb gazdasági kérdés minden országban. Az ukrajnai tízmilliós népességcsökkenés példája jól mutatja, mekkora bajba kerül egy ország, ha kiürül a munkaerőpiaca, és nem tudja saját erőből megoldani a gazdaság működtetését.
A Visual Capitalist ábrája a Statista adatai alapján azt a húsz országot rangsorolja, ahol idén a legalacsonyabb a termékenységi ráta. Tajvan és Dél-Korea vezeti a negatív táblázatot 1,1-es adattal, utána Szingapúr, nem meglepő módon Ukrajna, Hongkong és Makaó következik 1,2-es mutatóval.
Európa nyolc országgal képviselteti magát a listán, Ukrajnán kívül Moldova (1,3), Olaszország (1,3), Spanyolország (1,3), Lengyelország (1,3), Bosznia-Hercegovina (1,4), Görögország (1,4) és Belarusz kapott helyet rajta. Ez a világ egyetlen olyan régiója, ahol a népességcsökkenés a prognózisok szerint rövid távon (2050-ig) tartós marad, mintegy 7 százalékos visszaeséssel. Ezzel szemben más régiókban – köztük Közép-, Dél- és Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában, a Karib-térségben, valamint Észak-Amerikában – várhatóan tovább növekszik a populáció, de még 2100 előtt eléri csúcspontot.

Felkészül: Kína
Az alacsony termékenységi rátájú országok sorban hozzák az olyan szociális és családügyi intézkedéseket, amelyek enyhíthetik a demográfiai feszültséget. Oroszországban a rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat követel. A házasságok ösztönzése helyett a Kreml brutálisan, nyolcszorosára emeli a válásokkal kapcsolatos adminisztratív és illetékdíjakat. Moszkvának kettős célja van a rendelettel: hivatalosan – reményei szerint – ezzel csökkenteni tudja a válások számát, elősegítve a demográfiai mutatók megindulását felfelé, valójában azonban azt biztosítja, hogy ha a házastársak az emelt összeg ellenére is elválnak, a pénz a háborús kasszába kerüljön, vagyis minden szakítás az Ukrajna elleni fegyveres konfliktust támogatja. Oroszországban a válások száma az egyik legmagasabb a világon: tavaly 683 700-at regisztráltak.
A másik megoldásra az 1,4 milliárd lakosú Kína a legjobb példa, ahol tavaly történelmi mélységbe zuhant a születések száma. Talán a világon sehol nincs akkora szükség a demográfiai mutatók drasztikus fellendítésére, mint az ázsiai országban – azt a gigagazdaságot, amit Peking az elmúlt évtizedekben kiépített, meg is kell tölteni munkaerővel.
A kínai vezetés a házasságok számának növelésével ösztönözné gyerekvállalásra a párokat: idén szeptemberig mintegy 4,74 millióan járultak anyakönyvvezető elé, ami 16,6 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakában regisztrált 5,69 millióhoz képest. A tendencia megfordítása érdekében a kormány egy sor intézkedést vezetett be, a pénzügyi ösztönzőktől egészen a tömeges házasságkötések megszervezéséig.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime