A COP29 klímakonferencián, Bakuban november 11-étől a világ vezetői a klímaváltozásra fordított pénzügyi források akár tízszeresére emeléséről is tárgyalhatnak. A fő cél, hogy a fejlődő országok számára biztosítsanak forrásokat a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, de várhatóan nem jön össze elég pénz.
Az ENSZ COP29 klímakonferenciája november 11-én, hétfőn kezdődik, és tizenegy napon át tart Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban, ahol a globális politikai vezetők, más döntéshozók és a klímaváltozás szakértői gyűlnek össze. Cél az eddigi – nem túl látványos – eredmények áttekintése, és adott esetben újabb globális éghajlatvédelmi célok kitűzése. Lényegesebb kihívás lesz azonban, hogy végre részletesen meghatározzák a klímacélok és az éghajlatváltozás következményeire való felkészülés, azaz az adaptáció megvalósításához szükséges pénzügyi kereteket is. A találkozó középpontjában tehát az áll, hogy
hogyan és honnan lehetne biztosítani a szükséges anyagi forrásokat a klímaváltozás elleni harc erőteljesebb támogatására.
Persze különös tekintettel kellene lenni az erőforrások igazságos elosztására, mégpedig a fejlődő országok javára, amelyek a legnagyobb mértékben szenvednek az éghajlat átalakulásának hatásaitól.
A rendezvény deklarált, igen hangzatos célja, hogy a résztvevők egyértelmű, mérhető és ambiciózus kötelezettségvállalásokat fogadjanak el a klímaváltozás elleni intézkedések terén, vagy legalább mozduljanak el azok szélesebb körű betartatása irányába. E feladat része a klímavédelmi finanszírozás emlegetett növelése, így
2025-re a jelenlegi források tízszeresére kívánják emelni a költségkeretet.
Az éghajlatváltozás elleni harc finanszírozásában ugyan lényeges mérföldkőnek számít a 2022-ben elért 100 milliárd dolláros összeg, amelyet a fejlett országok vállaltak a globális dél államainak támogatására. Dicséretes az is, hogy a multilaterális fejlesztési bankokon (MDB) keresztüli teljes klímafinanszírozás tavaly már meghaladta a 125 milliárd dollárt. (Igaz, azzal a szépséghibával, hogy ebből az összegből több mint 50 milliárdot a fejlett országok használtak fel.)
Sokkal nagyobb gond viszont, hogy az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye UNFCCC szerint ez a jelenlegi összeg messze elmarad az igényektől:
Egyes becslések szerint 2030-ig évente akár 2300–2700 milliárd dollár is szükséges lehet a klíma- és természetvédelmi célokra, különösen a párizsi megállapodásban rögzített irányok betartására.
A konzervatívabb ENSZ-becslések a fent említett 1100 milliárd dolláros szint körül szóródnak, ami 2030-ig fokozatosan emelkedne évi 1800 milliárdig, ám még a 2025-ben szükséges 1100 milliárd dollár is több mint tizenkétszerese a tavalyi magyar költségvetési bevételeknek.
Honnan jönne a szükséges forrás?
Azaz ahogy láttuk, a magyar költségvetési bevételek bő tíz-tizenkétszerese még a G7-államoknak is fájna, ráadásul más becslések ennek a többszörösével is kalkulálnak, méghozzá évente. Mindenesetre a finanszírozás mintegy felét a közszférából várják, többoldalú fejlesztési segélyek és állami támogatások formájában. A fennmaradó összeget pedig a magánszektor bevonása pótolná. A fejlett országok számára mindez növekvő kötelezettséget jelent:
ezen államoknak 2025-re 890 milliárd, 2030-ra pedig éves szinten már 1460 milliárd dollárt kellene biztosítaniuk, ami GDP-arányosan 1,4 százalékos hozzájárulást feltételez, ha csak a fejlettebb gazdaságokkal számolunk.
Bakuban, a COP29-en tehát az lesz az egyik kulcskérdés – a színfalak mögött –, hogy az új klímafinanszírozási cél (NCQG) képes lesz-e az előző évek szintjének több mint tízszeresére emelkedni már 2025-ben. Azaz a csúcstalálkozón a fő vita a források biztosítása és azok ütemezése körül várható.
Új alap a klímacélok finanszírozására
A megbeszélések egyik központi eredménye lehet a Klímafinanszírozási Cselekvési Alap (Climate Finance Action Fund, CFAF) létrehozása. Ez kifejezetten a fejlődő országok éghajlatváltozással kapcsolatos projektjeinek támogatását szolgálja majd, az eddig taglalt pénzügyi források elosztásának koordinálására. Vagy – tegyük hozzá – egy esetleg jóval szerényebb, kompromisszumos pénzmennyiség biztosítására. Az alkudozás egyáltalán nem lenne meglepő, ismerve a gazdasági realitásokat és az ilyen konferenciák, illetve háttértárgyalások működési mechanizmusát.
Ám a vita nemcsak a fejlett országok hozzájárulásainak mértékéről, hanem a források méltányosságáról és elosztásuk hatékonyságáról is szólhat, továbbá az igazi kihívás a magánszektor beruházásainak ösztönzése lesz – kiváltképp a gyengén teljesítő nyugat-európai gazdaság és az ukrajnai háború árnyékában.
Friss nemzeti kibocsátáscsökkentési célok a láthatáron
Az országok a 2025-ös februári határidőig kötelesek aktualizálni a kibocsátáscsökkentési céljaikat (Nationally Determined Contributions, NDC-k) a párizsi megállapodás új ciklusának kezdetén. A tárgyalások központjában
a megújuló kapacitások háromszorosára növelése állhat 2030-ig.
Kárenyhítés és a béke kérdése
A COP29 kiemelt célja a Loss and Damage Fund (LDF, Veszteség és Kár Alap) megerősítése, amely a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett országok támogatását szolgálja. Az alap igazgatótanácsának kialakítása, a Világbankkal való együttműködés fontos lépés a sérülékeny országok pénzügyi támogatásának növelése érdekében.
A konferencián ezúttal az éghajlatvédelem és a béke közötti kapcsolat is napirendre kerül. Az éghajlatváltozás fokozódó hatásaival párhuzamosan ugyanis nő a konfliktusok kockázata, ami a békét fenyegeti. Szeptember végén jelentették be a klímacsúcs keretében elinduló COP Truce (COP Fegyverszünet) projektet – az olimpiai fegyverszünet mintájára –, amely a kollektív felelősségvállalás fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.
Digitalizáció, városok, mezőgazdaság
A Green Digital Action Initiative (Zöld Digitális Akció Kezdeményezés) a fentiekkel párhuzamosan pedig a klímabarát digitalizációt és az információs technológiai szektor kibocsátáscsökkentését tűzte ki célul. A városi ellenálló képesség erősítését szintén több ágazat közös fellépése támogatja, amely a városi klímakihívások kezelésére keres megoldásokat.
A Baku Harmoniya Climate Initiative (Baku Harmoniya Klímakezdeményezés) a mezőgazdasági szektor fenntarthatóságát és klímatudatosságát célozza. Ez az éghajlatváltozás által okozott élelmiszer-biztonsági kockázatok kezelése érdekében létrejött kezdeményezés a gazdálkodók támogatására, a fenntartható agrárgyakorlatok erősítésére és a helyi közösségek közötti együttműködés ösztönzésére irányul.
A COP29 klímacsúcs új pénzügyi kereteiből milyen intézkedésekre juthat pénz?
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogy milyen konkrét projekteket finanszírozhatnak a jelentősen bővülő pénzeszközöket kínáló alapból.
Klímaadaptációs célok
A Klímafinanszírozási Cselekvési Alap (CFAF) célja, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az olyan intézkedésekhez, amelyek segítik a közösségeket az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében. Azaz például árvízvédelmi rendszerek, öntözőrendszerek kiépítése vagy más vízgazdálkodási projektek elindítása, amelyek segítik a közösségeket a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni védekezésben.
Megújulóenergia-projektek
A CFAF célja, hogy támogassa a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia fejlesztését, így finanszírozhatja napelemparkok vagy a tengeri, illetve szárazföldi szélerőműplatformok kiépítését a fejlődő országokban.
Élelmiszer- és mezőgazdasági támogatások
Támogathatják az olyan innovatív mezőgazdasági technológiák bevezetését, mint a precíziós mezőgazdaság, amely csökkenti a víz- és műtrágya-felhasználást, miközben növeli a termelékenységet.
Fenntarthatóbb városok
Támogathatják zöldterületek kialakítását a városokban, amelyek így javítják a levegő minőségét és csökkentik a hőszigethatást, vagy éppen a városi közlekedés zöldítését, jobb megszervezését.
A metánkibocsátás csökkentése
Olyan helyi programok támogatása, amelyek átalakítják az organikus hulladékot biogázzá, amelyet megújuló energiaforrásként használnak fel, érdemben csökkentve az üvegházgáz mennyiségét. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a globális metánkibocsátás körülbelül 20 százaléka a hulladékgazdálkodásból származik, és különösen a lerakókban, illetve a szerves anyagok anaerob lebontása során keletkezik.
Gyors intézkedések természeti katasztrófák idejére
Ha egy országot súlyos árvízkár, aszály vagy hurrikán ér, az alap gyors pénzügyi támogatást nyújthat a helyreállítási munkákhoz, például lakások újjáépítéséhez vagy sürgősségi szolgáltatások biztosításához.
Innovációs és kutatás-fejlesztési támogatások
Az alap célja olyan kutatási projektek finanszírozása, amelyek új megoldásokat keresnek a klímaváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra, ezek közé tartozik az új típusú szén-dioxid-elnyelő (carbon capture) technológiák kifejlesztése.
Képzések, szemléletformálás
Képzési programok finanszírozása például helyi vezetők, véleményvezérek, szakértők vagy szélesebb társadalmi rétegek számára arról, hogyan lehet hatékonyabban kezelni a klímaváltozás hatásait és bevezetni különféle fenntartható gyakorlatokat.
Fotó: Freepik