A Meta főnöke egy atomerőmű üzemeltetőjével akart leszerződni, hogy mesterségesintelligencia-adatközpontjához sok és tiszta energiához jusson. A természet azonban éppen csípős kedvében volt, így a dealből nem lett semmi. 

Mark Zuckerberg úgy tervezte, hogy MI-adatközpontot létesít egy nukleáris erőmű mellett (hivatkozva a kibocsátásmentes energiahasználatra, valamint kicsit halkabban arra, hogy a mesterségesintelligencia-adatközpontok áramzabálásához már valóban nukleáris energia szükségeltetik), ám úgy tűnik, a természetet nem érdekli, mit szándékozik tenni a Meta milliárdos főnöke. A projekt számára kijelölt területen ugyanis egy ritka méhfaj vert tanyát, így a természetvédelmi törvények értelmében a Facebook-ember nem is gondolhat többé arra, hogy azon a helyen kezd el építkezni.  

Méhek a versenyképesség ellen

A nukleáris energiában utazó vállalatok részvényei rekordokat döntenek a mesterséges intelligencia iránti növekvő kereslet miatt. Nem véletlenül: a Big Tech cégek között dúló MI-háború egyre költségesebb és egyre több energiát igényel. Ez vezetett el a logikus megoldásig, az atomerőművekig, amelyek a megújulókkal ellentétben stabilan és folyamatosan tudják biztosítani az egekbe szökő energiafogyasztást.  

Szeptemberben a Microsoft bejelentette, hogy újjáéleszti a pennsylvaniai Three Mile Island atomerőművet, az Amazon pedig 650 millió dollárt fizetett azért, hogy adatközpontot építsen a Susquehanna Steam Electric atomerőmű mellé. A Google már nem is közösködik, hanem saját használatra rendelt mintegy fél tucat kis moduláris reaktort, amely kizárólag az ő malmára hajtja az atomot.  

Érthető tehát Zuckerberg elszontyolodása, hiszen rengeteg előkészítő munkát, időt és pénzt spórolhatott volna meg, ha eleve tudja, hogy az általa kiszemelt területről szó szerint a méhek fogják elüldözni. A Meta főnöke így is nagy nyomás alatt áll: a részvényesek erősen aggódnak, hogy Zuckerberg MI-őrülete a vezér által két éve még korszakváltónak kikiáltott Metaverzum sorsára jut, azaz egyetlen óriási, semmi gyors nyereséget nem termelő pénznyelővé változik.  

A vállalat tőkekiadásai így is elképesztő módon nőnek, köszönhetően az MI-adatközpontok befektetéseinek. Zuckerberg tehát most pár ezer méhecske miatt kezdheti elölről az atomerőmű-shoppingot, ám ez csak első hallásra tűnik egyszerűnek. A Facebook atyja állítólag meglehetősen kiborult az Egyesült Államok nukleáris lehetőségeinek szűkössége miatt, követendő példaként pedig Kínát emlegette, amely ezzel ellentétben egy pillanatra sem hagyja abba nukleárisenergia-programját, és egymás után építi az erőműveket.  

*** 

Kapcsolódó:  

Fotó: Anurag R Dubey