Az Európai Unió vezetői Budapesten november 8-án, informális csúcstalálkozójukon egyhangúlag elfogadták az új európai versenyképességi megállapodást, ismertebb nevén a Budapesti nyilatkozatot, amely az EU globális versenyképességének fokozását és hosszú távú klímasemlegességét célozza. A szöveg tizenkét pontra épít, amelyet az alábbiakban mutatunk be. 

 

 

Az egységes piac megerősítése 

Az egységes piac kiaknázása az EU gazdasági növekedésének és innovációjának alapja. A tagállamok intenzívebbé teszik az integrációs erőfeszítéseket, hogy a piac teljes potenciálja felszabaduljon, és az innováció, a beruházások, valamint a gazdasági reziliencia fokozódjon. 2025-ig a Bizottság egy új stratégiát készít az egységes piac mélyítésére. 

Az európai tőkepiacok fejlesztése 

Az EU célja egy integrált európai tőkepiac létrehozása, amely minden polgár és vállalkozás, különösen a kkv-k számára elérhető lesz. A tőkepiaci unió létrehozása 2026-ig jelentős előrelépést hozhat az innovatív vállalkozások fejlődésében és az EU versenyképességének növelésében. 

 
Ipari megújulás és fenntarthatóság 

Az ipar dekarbonizációja és technológiai megújulása alapvető prioritás az EU-ban. Egy európai iparpolitika révén olyan technológiák támogatása várható, amelyek biztosítják a fenntartható növekedést, különös tekintettel a hagyományos iparágak átalakítására. 

Szabályozási egyszerűsítés 

A nyilatkozat támogatja a bürokratikus terhek csökkentését és egy bizalmon alapuló szabályozási keret kialakítását, ami a vállalkozások számára kedvezőbb környezetet teremt. 2025-re a szabályozás egyszerűsítése céljából a jelentéstételi terheket 25 százalékkal kívánják csökkenteni. 

Védelmi ipar fejlesztése 

A védelmi technológiai és ipari bázis megerősítése létfontosságú, különösen a köz- és magánfinanszírozású opciók kidolgozása révén. A biztonsági beruházások mellett a fejlett űripari technológiák kiaknázása is szerepel az új stratégiában. 

Kutatás és innováció 

Az EU globális vezető szerepet kíván elérni a kutatás és az innováció terén. Cél, hogy 2030-ra a GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztési kiadásokra fordítsák, ami jelentős előrelépés lehet a forradalmi technológiák területén. Az oktatás és az innováció szabad áramlásának a biztosítása is része ennek a célkitűzésnek. 

Energiaunió és klímasemlegesség 

Az energiaunió létrehozása és a klímasemlegesség elérése alapvető fontosságú cél. 2050-ig az EU klímasemlegessé válik, ami a megfizethető, tiszta energiával történő ellátást és a reziliencia biztosítását szolgálja. 

Körforgásos gazdaság 

Az EU célja egy olyan körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaság létrehozása, amely elősegíti a másodlagos anyagok és kritikus nyersanyagok piacának integrációját. E területen is jogszabályjavaslat várható. 

Digitális transzformáció 

Az innováció ösztönzése és a digitális gazdaság fejlesztése biztosítja az adatvédelem és a biztonság szempontjainak figyelembevételét. A Bizottság 2025-ig konkrét javaslatokat terjeszt elő a digitális átállás támogatására. 

Tehetséggondozás és készségfejlesztés 

Az EU célja, hogy a szociális párbeszéd megerősítésével és az esélyegyenlőség előmozdításával a minőségi munkahelyek létrehozását támogassa. A készségfejlesztés és a tehetséggondozás révén elősegítenék a munkaerőpiaci alkalmazkodóképességet. 

Nyitott, fenntartható kereskedelempolitika 

Az EU a nyitott kereskedelmi kapcsolatok és a gazdasági diverzifikáció fenntartásával kívánja elősegíteni a gazdasági biztonságot és rezilienciát, szem előtt tartva az unió érdekeit és a fenntarthatóságot. 

Mezőgazdasági ágazat fejlesztése

Az EU mezőgazdasági ágazata a globális versenyképesség és a belső piac kiszámítható keretrendszerének megteremtésére összpontosít a termelők pozíciójának javítása és a tisztességes verseny fenntartása érdekében. 
  

A Budapesti nyilatkozat deklarált stratégiai célja tehát, hogy az EU megerősítse pozícióját a globális gazdasági és politikai színtéren, biztosítva a tagállamok és az uniós polgárok jóllétét, valamint előmozdítva a fenntartható fejlődést és az innovációt. 

Forrás:

https://hungarian-presidency.consilium.europa.eu/hu/hirek/elfogadtak-a-budapesti-nyilatkozatot

Fotó (illusztráció) – Freepik

Kapcsolódó: