Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága arra próbálja ösztönözni a külföldi techóriásokat, hogy helyben fektessenek be, különben elveszítik a piacukhoz való hozzáférést. 

Indonézia új vezetője, Prabowo Subianto már az elnöksége első napjaiban egyértelmű üzenetet küldött azoknak a külföldi technológiai vállalatoknak, amelyek a világ negyedik legnépesebb országában szeretnének értékesíteni: fektessenek be helyben, különben elveszítik hozzáférésüket a piachoz. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az a stratégia, amely Indonéziát árucikkalapú gazdasági hatalommá alakította, visszafelé sülhet el, különösen most, amikor a régióban egyre fokozódik a verseny a külföldi közvetlen befektetésekért. Az elmúlt héten a Subianto-kormány betiltotta az Apple iPhone 16 és a Google Pixel telefonok értékesítését, arra hivatkozva, hogy az ezeket gyártó vállalatok nem felelnek meg annak a követelménynek, amely szerint a termékek 40 százalékának helyben beszerzett alapanyagokból kell készülnie. 

„A helyi termékeken alapuló politikát azért ösztönözzük, hogy igazságos feltételeket teremtsünk minden befektető számára, és növeljük a belföldi hozzáadott értéket” – mondta Febri Hendri Antoni Arief, az ipari minisztérium szóvivője. 

A tiltások, amelyek egy héttel az új elnök beiktatása után léptek életbe, azt jelzik, hogy Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága még több korlátozó kereskedelempolitikai eszközt vethet be annak érdekében, hogy a külföldi vállalatokat beruházásokra ösztönözze – írja a Financial Times (FT).  

A kritikusok szerint ezek a döntések csökkenthetik Indonézia vonzerejét a régióban. 

„Indonézia versenyképessége csökkenhet az ilyen jellegű intézkedések miatt a délkelet-ázsiai országokhoz viszonyítva” – mondta Lydia Ruddy, az Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója Indonéziában. 

Véleménye szerint a külföldi vállalatoknak „nagyon nehéz” lehet megfelelni a helyi tartalmi követelményeknek, mivel néhány ágazatban, mint például az elektronikai, a gyógyszeripari, az orvostechnikai és a megújulóenergia-szektorban a helyi termékek egyszerűen nem állnak rendelkezésre. 

„Ez komoly visszatartó erő a külföldi befektetők számára. Ha nem tudják importálni a szükséges termékeket vagy anyagokat, és ezek a helyi piacon nem elérhetők, akkor más piacok felé fordulhatnak a régióban” – tette hozzá. 

Indonéziának régóta vannak kereskedelmi szabályozásai a külföldi befektetések és a hazai iparágak védelme érdekében. A helyi követelmény az egyik legszigorúbb keretrendszer, amely a különböző ágazatoktól, mint az energia és a mezőgazdasági gépgyártás meghatározott százalékú belföldi beszerzést ír elő. 

Idén az ország enyhítette a napelemparkprojektekhez fűződő követelményeket, hogy megkönnyítse a külföldi befektetéseket. Arifin Tasrif akkori energiaügyi miniszter szerint ezek az előírások a külföldi vállalatok számára megdrágították a projekteket. 

Az árucikkek területén Indonézia még agresszívabb protekcionista intézkedéseket léptetett életbe. Prabowo elődje, Joko Widodo 2019-ben betiltotta a nikkelérc exportját, ezzel kényszerítve a külföldi vállalatokat arra, hogy belföldi feldolgozó létesítményeket hozzanak létre. Ez a politika rekordbefektetéseket vonzott az acél- és az elektromosjármű-iparba, ráadásul mindkettőjük jelentős nikkelfelhasználó. 

Miközben Prabowo magát befektetőbarátnak tartja, a részletes terveit még nem tette közzé. Megfogadta, hogy folytatja Widodo „lefelé áramoltatási” (downstreaming) politikáját, amely az árucikkek hozzáadott értékének az emelését célozza, hogy növelje az ország exportjának az értékét. 

Prabowo a májusi Katari Gazdasági Fórumon visszautasította az e politikájával szembeni kritikákat. „Nem vagyunk protekcionisták – mondta. – Amit teszünk, az teljesen logikus. Minden ország harcol a saját népének érdekeiért.” 

Az FT szerint a közelmúltban hozott intézkedések arra utalnak, hogy a kormány a techvállalatokat vette célkeresztbe. A Widodo-kabinet utolsó heteiben a tisztviselők bejelentették, hogy  

betiltják a kínai Temu és Shein e-kereskedelmi platformot, mivel azok az olcsó külföldi termékeikkel veszélyeztethetik a hazai kis- és középvállalkozásokat. 

Kapcsolódó: