Októberben az infláció az elemzői várakozásoknál alacsonyabban, éves alapon 3,2 százalékon alakult, havi szinten pedig csupán 0,1 százalékkal nőttek az árak. A drágulás üteme az év végéig enyhén gyorsulhat, de a jövő év elején várhatóan lassulás kezdődik, és az infláció 2025 nyarára ismét elérheti a jegybank 3 százalékos célját.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Októberben is az elemzői várakozások alatt alakult az infláció mértéke, éves bázison 3,2 százalékot tett ki, miközben havi alapon is csak 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az élelmiszerárak éves bázison 4,5 százalékkal emelkedtek, ezzel felfelé húzták a teljes árindexet, miközben havi alapon 0,7 százalékos drágulást jegyzett a KSH. A havi élelmiszer-infláció tehát kismértékben magasabban alakult októberben, mint korábban, amiben a gyenge mezőgazdasági termésnek lehetett hatása.
A ruházkodási cikkek esetében is hasonló kép rajzolódik ki, a havi drágulás itt 3,0 százalékot tett ki, ami szintén kismértékben erősebb, mint a 2010-es évek második felében jellemző. Az éves áremelkedési ütem ennek eredményeként jelentősen gyorsult, azonban ezzel együtt is csak 3,1 százalékot tett ki.
Valamivel olcsóbbak lettek a szolgáltatások
Ezzel szemben a szolgáltatások körében pont ellentétes folyamatok látszódnak, ebben a csoportban a korábbi években nem voltak jellemzők az októberi átárazások, most viszont érdemi, 0,9 százalékos árcsökkenést mutatnak az adatok egy hónap alatt, ami így ellensúlyozni tudta a többi csoportban megfigyelhető, a vártnál nagyobb drágulások hatását.
Az árcsökkenés a telefon-, az internetszolgáltatáshoz, az egészségügyi, valamint az üdülési szolgáltatásokhoz kötődött,
utóbbi esetében a szezonhatást kell kiemelni. Az éves inflációt azonban ezzel együtt is a szolgáltatások húzták felfelé a maguk 7,2 százalékos drágulásával, ami így is jelentős lassulást jelent az elmúlt hónapok 10 százalék közeli éves árváltozásához viszonyítva.
Az üzemanyagárak kissé nőttek
A járműüzemanyagok esetében havi alapon 0,8 százalékkal nőttek az árak, és ebben a legnagyobb szerepet a kőolaj világpiaci árának a megugrása játszotta, a forintárfolyam gyengülésének hatása, ami elsősorban az amerikai választáshoz köthető bizonytalanságnak köszönhető, még csak részben jelent meg az adatokban. Ugyanakkor ezzel együtt is az üzemanyagok az előző évhez képest több mint 5 százalékkal kerültek kevesebbe.
Mi várható a következő hónapokban?
Elsősorban a bázishatások (a tavaly év végi árcsökkenések kifutása), másodsorban pedig az árfolyam gyengülése (az importált termékek, illetve az olajár) nyomán a következő hónapokban is gyorsulást mutathat az áremelkedési ütem, ennek mértéke azonban nem lesz jelentős, decemberben is 4,5 százalék körül alakulhat. Várakozásaink szerint az infláció jövőre tovább lassulhat. Az idei drágulást jelentős mértékben felfelé hajtó, a szolgáltató szektorban több területen is elterjedt visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlat hatása az év elejével kifuthat. Ennek köszönhetően az áremelkedési ütem már a jövő év első hónapjától ismét lassulást mutathat, és várakozásaink szerint 2025 nyarára érheti el ismét a jegybank 3 százalékos célját.
Nagy Márton: továbbra is alacsony szinten az infláció
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – értékelte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleménye. Az októberi adatok közül figyelemre méltó, hogy az élelmiszerek termékcsoportján belül a száraztészta ára 7,3, a cukoré 2,9, a margariné 2,7, míg a tojásé 2,1 százalékkal csökkent. A háztartási energia 4,8, ezen belül a vezetékes gáz 9,5, az elektromos energia pedig 0,7 százalékkal lett olcsóbb. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 7,5 százalékkal mérséklődött. Az egyes alapvető élelmiszerek és a háztartási energia árában bekövetkezett jelentős csökkenés komoly segítséget jelent a családok számára.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte: a kormány hatékony gazdaságpolitikai intézkedéseivel sikeresen kezelte a háború és a szankciók következtében megugrott inflációt, tavaly egy számjegyűre letörve, az idén pedig földbe döngölve azt. Annak érdekében, hogy a pénzromlás továbbra is alacsony szinten maradjon, a kabinet változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer, amely az infláció kontrollálása mellett a kiskereskedelmi verseny élénkítését is segíti.
A kiskereskedelmi szektor tisztességes versenyének fenntartását és fokozását, az online árfigyelő mellett a kormány rendszeres fogyasztóvédelmi ellenőrzésekkel is támogatja. Az alacsony infláció 2023 szeptembere óta dinamikus reálbér-növekedést hoz magával, illetve a kiszámíthatósága okán érdemben hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, ezáltal pedig a kiskereskedelmi és turisztikai forgalom további növekedéséhez. A tartósan alacsony inflációnak és a közel 10 százalékos reálbér-növekedésnek köszönhetően emelkedő fogyasztás nagymértékben hozzájárul, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék fölötti növekedést érjen el, amit a kormány 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterve is támogatni fog.
Az akcióterv keretében 2025-ben a kabinet több mint 4000 milliárd forintot mozgat meg a családok és a vállalatok támogatása érdekében. Ebből 2632 milliárd állhat rendelkezésre a családok számára, míg az akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program mintegy 1410 milliárd forintot mozgat meg a hazai kis- és középvállalkozások érdekében.
Címlapkép: Dreamstime
