Nagy Márton Kínában az intelligens gazdaság jelentőségéről és a magyarországi mesterségesintelligencia-iroda szerepéről beszélt. A sencseni China Hi-Tech Fairen tartott nyitó előadásában elmondta, hogy a világon elsőként az Európai Unió fogadta el a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó jogszabályát, amelyet 2026-tól lesz kötelező alkalmazni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kínai Sencsenbe látogatott, ahol részt vett és beszédet mondott a China Hi-Tech Fairen (CHTF). Az idén 26. alkalommal megrendezendő esemény célja, hogy bemutassa a világ legújabb high-tech trendjeit és eredményeit, emellett megkönnyítse a csúcstechnológiájú termékek és technológiák globális kereskedelmét. A mintegy 400 ezer négyzetméteres kiállítási területű rendezvényen több mint 5000 ismert vállalat és nemzetközi szervezet vesz részt több mint 100 országból és régióból, negyedmillió látogatót vonzva.
Az EU által elfogadott szabályozás elsősorban az MI gyakorlati hasznosításának kíván megfelől keretrendszert biztositani. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a fejlesztőkre, hanem az azt használó vállalatokra is vonatkozik. Az irányelvek ezek mellett a generatív MI-megoldásokra is kiterjednek, amelyeket megfelelő módon dokumentálva és az erre kijelölt hatóságokkal együttműködésben kell kialakítani.
A nemzetgazdasági miniszter beszédében kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia felügyelete két szinten valósul majd meg:
míg a generatív MI-fejlesztőket az Európai Bizottság hivatala fogja felügyelni, addig a gyakorlati hasznosítás kontrollja tagállami hatáskör lesz.
Jövő augusztusig Magyarországon is létrehoznak egy mesterségesintelligencia-irodát, amelynek a felállítása és a szakmai irányítása a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata lesz. Ez „egyablakos” megoldást nyújt majd minden mesterséges intelligenciára vonatkozó témában, és egy erre kialakított szabályozói tesztkörnyezet révén az egyes megoldások ellenőrizhetők lesznek az éles használatuk előtt.
Az MI-iroda kapcsán Nagy Márton hangsúlyozta, hogy annak felállítása versenyképességi kérdés. A végfelhasználók védelme a fejlesztők számára biztosított kiszámítható környezettel együtt lépéselőnyt jelenthet Magyarország számára. Az MI nemcsak a nagyvállalatok számára jelent komoly esélyt, a kkv-szektor bevonása és ösztönzése az MI nyújtotta lehetőségek használatára is kiemelt fontosságú, és ezt a kormány támogatja. Kiemelte, hogy az így kialakított környezetnek inkluzívnak, azaz a gazdaság minden szereplőjét bevonónak kell lennie.
Nagy Márton beszédében arra is kitért, hogy
kormány kiemelt figyelmet fordít a hazai szuper-számitástechnika (HPC) infrastruktúrájának a fejlesztésére.
Ezek két lépcsőben valósulnak meg. A 6,2 PetaFlops teljesítményű Komondor szuperszámitógépet 2022 márciusában adták át Debrecenben, míg az Emese nevű fejlesztése közös banki és állami közreműködésében valósult meg. Következő lépésként a kormány döntött a legújabb, Levente nevű gép fejlesztéséről, amelynek a kapacitása a Komondor négyszerese, és kvantumcsatlakozásra is képes lesz, ezzel is biztosítva a csúcstechnológia alkalmazását.
Kína, ahogy sok más technológiában, úgy a mesterséges intelligencia területén is jelentős versenyelőnyt szerzett az elmúlt években Európával szemben, így Magyarország is hasznos tapasztalatokat tud gyűjteni az ázsiai nagyhatalomtól.
Az együttműködés a két ország között kétszintű: a kormányzat és a vállalatok szintjén megvalósuló kooperációk lehetővé teszik a minél szélesebb körű tudásmegosztást. Ezek átadása érdekében fogott össze a Nemzetgazdasági és a kínai Kibertér-adminisztrációs Minisztérium.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Máthé Zoltán