Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint az euróövezet gazdasági növekedése a fogyasztás és a beruházások előtt álló akadályok elhárulásával élénkülni fog, bár a geopolitikai kockázatok egyre nagyobb veszélyt jelentenek. 

A Bizottság várakozásai szerint az eurót használó 20 ország gazdasága 2024-ben 0,8 százalékkal nő, majd 2025-ben 1,3-ra, 2026-ban pedig 1,6 százalékra gyorsul. 

– számol be a Reuters az EU végrehajtó szervének november 15-én, pénteken közzétett jelentéséről. Ez valamivel erősebb, mint amit a Nemzetközi Valutaalap a múlt hónapban jósolt, és jelentősen magasabb, mint a tisztviselők által 2024-re várt 0,8 százalék. 

Infláció ki, Trump be 

A fogyasztói árak növekedése jövőre 2,1, 2026-ra pedig 1,9 százalékra mérséklődik, ami szinte megegyezik az Európai Központi Bank 2 százalékos céljával. A brüsszeli székhelyű bizottság szerint a rövid távon várható némi volatilitás ellenére a dezinflációs folyamat „úgy tűnik, szilárdan a helyén van”. „Az infláció további enyhülésével, a magánfogyasztás és a beruházások növekedésének élénkülésével, valamint a rekordalacsony munkanélküliséggel a következő két évben fokozatosan gyorsulni fog a növekedés” – mondta Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa közleményében.  

A strukturális kihívások és a geopolitikai bizonytalanság azonban megnehezítik jövőbeli kilátásainkat.” 

Donald Trump megválasztott amerikai elnök felvetette, hogy 10 százalékos vagy annál magasabb vámot vetne ki minden olyan árura, amelyet az Egyesült Államokba importálnak, amely Európa fő kereskedelmi partnere. 

„A geopolitikai kockázatok és a politikai bizonytalanság tovább nőtt. Az ukrajnai és közel-keleti háborúkkal kapcsolatos kockázatok mellett a kereskedelmi partnerek protekcionista intézkedéseinek további erősödése is terhelheti a nemzetközi kereskedelmet” – áll a Bizottság rendszeres gazdasági előrejelzésében. 

A jelentés nem tesz említést Donald Trumpról, aki néhány nappal az információk beérkezésének határideje után nyerte meg az amerikai elnökválasztást. Személye azonban némi kockázatot jelenthet az európai gazdaságra nézve, mivel ígérete szerint vámokat emel Kínával és mindenki mással szemben. Gentiloni újságírók előtt Brüsszelben elmondta, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolat a világ egyik legnagyobb és stratégiailag legjelentősebb kereskedelmi kapcsolata, amelynek volumene tavaly 850 milliárd euró volt az áruk és további 650 milliárd euró a szolgáltatások esetében. 

„Az amerikai kereskedelempolitika esetleges protekcionista fordulata rendkívül káros lenne mindkét gazdaság számára” – mondta a biztos. „A bizottság együtt fog működni a következő amerikai kormánnyal egy erős transzatlanti menetrend érdekében, és biztosítani fogja, hogy a nemzetközi kereskedelmi csatornák nyitva maradjanak, ugyanakkor biztonságosabbá váljanak.” 

A tisztviselők elismerték, hogy az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk egy másik fontos kockázatot jelentenek, mivel ezek táplálják „az európai energiabiztonság sebezhetőségét”. 

Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke a héten már arra figyelmeztetett, hogy Trump vámterve a német termelés 1 százalékába kerülhet. Ez súlyosbítaná a helyzetet Európa legnagyobb gazdaságában, amely a feldolgozóipar tartós gyengesége miatt elmarad a régió többi részétől. 

Az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint a német gazdaság 2026-ig továbbra is jelentősen elmarad az euróövezet átlagos növekedési ütemétől. Az intézmény őszi előrejelzése szerint az euróövezetben 2024-ben 0,8 százalékos GDP-növekedés, míg Németországban 0,1 százalékos csökkenés várható, ami a korábbi előrejelzésekben szereplő 0,1 százalékos emelkedéshez képest lefelé történő korrekció. 

„A nagyfokú bizonytalanság a fogyasztásra és a beruházásokra nehezedik, a kereskedelmi kilátások pedig romlottak, mivel az ipari termékek iránti globális kereslet gyengült” – áll az EU jelentésében. Németország, a világ harmadik legnagyobb gazdasága 2021 óta elmarad az Európai Unió átlagától, és 2024-ben várhatóan már a második egymást követő évben zsugorodik, így a legrosszabbul teljesítő ország a hét gazdag demokrácia csoportja közül. A Bizottság szerint azonban a jövőben a reálbérek emelkedése miatt a németországi belső kereslet élénkülni fog. 

Jövőre az Európai Bizottság 0,7 százalékos növekedéssel számol, csökkentve az 1 százalékos bővülésre vonatkozó tavaszi előrejelzést. A német növekedés 2026-ra 1,3 százalékra gyorsul, de még mindig az euróövezet 1,6 százalékos átlaga alatt marad. 

Megjött az étvágy? 

Míg az év elején ezek a tényezők várhatóan az egész régióra kiterjedő fellendülést indítottak volna el, a brüsszeli tisztviselők megjegyezték, hogy „a fogyasztás visszafogottsága enyhülni látszik”. 

Arra számítanak, hogy a háztartások a kamatlábak mérséklődésével csökkentik megtakarítási rátájukat, a vállalati beruházások pedig az erős mérlegeknek, a profitok helyreállásának és a javuló hitelfeltételeknek köszönhetően erőteljesen fellendülnek. 

Az euróövezet bruttó hazai terméke a vártnál nagyobb mértékben emelkedett a harmadik negyedévben, bár ennek egy részét az ingadozó ír számoknak és a franciaországi nyári olimpia egyszeri hatásainak tulajdonították. A valutaövezet két legnagyobb gazdaságán kívül a növekedés jobban tartotta magát, Spanyolországban 2024-ben várhatóan 3 százalékos bővülés várható. Az ottani lendület 2025-re 2,3 százalékra lassul, míg Olaszországban 0,7-ről várhatóan 1 százalékra gyorsul a bővülés. 

A monetáris politika hátszelet ad, mivel az EKB folyamatosan csökkenti a hitelfelvételi költségeket. A régió növekedési kilátásaival kapcsolatos aggodalmak már a múlt hónapban is arra késztették a tisztviselőket, hogy hozzanak előre egy ilyen lépést, és a közgazdászok széles körben további enyhítésre számítanak a jövőbeli üléseken. 

Bár a döntéshozók októberben arra számítottak, hogy a korábban tervezettnél hamarabb elérik az inflációs célt, a Bizottság továbbra is csak 2025 negyedik negyedévére prognosztizálta a 2 százalékos célhoz való visszatérést. Az EKB a saját előrejelzéseit a tisztviselők következő, decemberi ülésén fogja bemutatni. 

Szigorúbb költekezés 

Az euróövezet összesített költségvetési hiányának – amelyet az uniós szabályok szerint minden országnak a GDP 3 százaléka alatt kell tartania – idén az egész euróövezetben erre a küszöbértékre kell csökkennie, majd 2025-ben 2,9-re, 2026-ban pedig 2,8 százalékra. 

Brüsszeli tisztviselők úgy látják, hogy az euróövezet kollektív költségvetési hiánya jövőre a kibocsátás 3 százalékában meghatározott felső határ alá csökken, bár Franciaország kiemelkedik a sorból. Az ottani rés a bizottság szerint az idei 6,2 százalékról 2026-ra csak 5,4 százalékra csökken. Olaszország hiánya az előrejelzések szerint 2026-ra 2,9 százalékra csökken. 

Gentiloni szerint  

a tagállamoknak keskeny ösvényen kell majd haladniuk az adósságszint csökkentésével és a növekedés támogatásával, amelyet az új gazdaságirányítási keret és a világjárvány után létrehozott helyreállítási alap további végrehajtása segít”. 

Az euróövezet összesített államadóssága azonban az idei évre várt 89,1 százalékról jövőre 89,6 százalékra, 2026-ban pedig 90 százalékra emelkedik – áll a Bizottság előrejelzésében. 

(Források: Bloomberg; Reuters; Reuters)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime