Csütörtökön a földgáz európai irányadó ára 2023 novembere óta a legmagasabb szintre emelkedett. Ennek egyik oka, hogy az osztrák OMV az orosz vezetékes gázellátás esetleges leállására figyelmeztetett, a másik pedig a hirtelen jött novemberi hideg időjárás miatt megnövekedett fűtés és villamos energia iránti kereslet. 

A holland TTF Natural Gas Futures, vagyis az európai gázkereskedés irányadó ára 5 százalékot ugrott csütörtök hajnalban Amszterdamban. Délután az árak az erősödés egy részét korrigálták, de még így is 4 százalékkal emelkedtek a nap folyamán, megawattóránként (MWh) 45,40 euróra. 

Szerdán késő este az OMV közölte, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) választottbírósági ítéletet hirdetett a Gazprom Export szabálytalan németországi gázszállításaival kapcsolatban, amely 2022 szeptemberében leállt. Az oszrák cég 2023 januárjában indított pert az orosz gáztranzit 2022-es őszi megszüntetése miatt 

A döntés értelmében az OMV 230 millió eurós kompenzációt kap a Gazpromtól, ami az osztrák óriáscég nyereségét növelheti, akik azt is bejelentették, hogy

„megteszik a szükséges lépéseket a választottbírósági ítélet azonnali hatályú végrehajtása érdekében”. 

Az ítélet fényében az OMV arra figyelmeztetett, hogy

„várhatóan romolhat az OGMT és a Gazprom Export osztrák szállítási megállapodás szerinti szerződéses viszony, beleértve a gázszállítás esetleges leállítását”. 

Az OMV nem nagyon számíthat arra, hogy a Gazprom kifizetné a 230 millió eurós (242 millió dolláros) díjat. Az osztrákok esetleg nem fizetnének a szállított gázért, de ez arra késztetheti a Kreml által irányított vállalatot, hogy leállítsa a tranzitot, és növelheti a költséges cseppfolyósított földgáztól való függést. 

Az OMV ugyanakkor megerősítette, hogy a Gazprom Export esetleges ellátási zavarai esetén is képes lesz a teljes szerződéses gázmennyiséget leszállítani az ügyfeleinek. Az OMV ausztriai gáztárolójának jelenleg több mint 90 százalékos a feltöltöttsége.  

A fennmaradó orosz gázszállítások egy részének esetleges leállítása mellett az európai földgázárakat az európai hidegebb időjárás is felfelé hajtotta, ami növelte a fűtés és a gáztüzelésű energiatermelés iránti keresletet. Emelte az árakat az Amerikát érintő Rafael vihar is, ami az amerikai LNG-export csökkenését vetítette elő. Emellett a gázkereslet és a gázüzemű villamosenergia-kereslet az elmúlt napokban megugrott az úgynevezett „Dunkelflaute” (németül „sötét szélcsend”) közepette, amely alacsony szélsebességet és szélenergia-termelést eredményezett. 

Azóta az osztrák energiavállalat megerősítette, hogy a Gazprom a szállításait szombaton reggel 6 órakor nullára csökkentette.

Orosz reakció 

A Gazprom más európai ügyfelekkel, például az Uniper SE-vel és az Eni SpA-val is részt vett választottbírósági eljárásban, de ez az első alkalom, hogy egy vállalat azt nyilatkozza, hogy a választottbírósági ítéletek visszaszerzése érdekében átirányíthatja kifizetéseit. A Gazprom a szentpétervári döntőbíróságon keresetet indított az osztrák OMV Gas Marketing & Trading GmbH-val szemben, amely

májusban helyt adott a Gazprom Export keresetének, és megtiltotta az osztrák társaságnak, hogy folytassa az eljárást a stockholmi választottbíróságon. 

A szentpétervári dönés értelmében a tilalom megszegése esetén az OMV Gas Marketing & Trading GmbH 575,3 millió eurót köteles fizetni a Gazprom Exportnak – írta akkor a TASZSZ orosz hírügynökség. Korábban hasonló döntés született a szlovák ZSE Energia, a cseh CEZ, a BBL gázvezeték-üzemeltető és más társaságok esetében is. Innentől az OMV sikere meglehetősen kérdésessé válik. Ki keménykedhet kivel? Ki van jobban rászorulva a másikra? A Gazprom esetleg érvényesíti a szentpétervári döntőbíróság által megítélt 575 millió eurót? Az oroszok inkább arra számítanak, hogy Európa szép lassan visszatér az orosz gázhoz.  

Újraéledhet az Északi Áramlat? 

Moszkva is figyeli az európai gázárak alakulását, főképpen, hogy az ősszel elkezdtek emelkedni a gázárak, amire a novemberi hidegek még rátettek. Szerintük az európai gázpiac összeomlása esélyt adhat az Északi Áramlat megmaradt vonalának beindítására. Az áremelkedés váratlan volt, hiszen az őszi időszakban már nem működnek a klímák, és még nem kezdtek el igazán fűteni. Az áremelkedést részben elősegítette, hogy Ukrajna megtámadta a Kurszk régiót, ahol a megmaradt Ukrajnába vezető gázvezeték keresztülfut. Egy nap alatt tehát ezer köbméterenként 360 dollárról 480 dollárra ugrottak az árak az Ukrajnán áthaladó tranzit leállításának lehetséges veszélye miatt.  

A hőmérséklet az első olyan fontos tényező, amelytől az európai gázpiac jövőbeli sorsa függ. A második az ukrajnai konfliktus és az ukrán tranzittal kapcsolatos megállapodás 2025 januári lejárta miatti bizonytalanság. 

Ha az Ukrajnán keresztüli tranzit leáll, akkor nagyot lehet hasítani a gáz határidős ügyletein, illetve a gáz tárolásán.  

Van még egy harmadik fontos tényező, ami befolyásolja az európai gázárakat, mégpedig az ázsiai gázpiac helyzete és az ázsiai LNG-vevőkkel folytatott verseny. Az európai piac ugyanis nagyon függővé vált az Ázsiában zajló eseményektől. Ha ott nő a fogyasztás, akkor a világ minden tájáról felvásárolják az LNG-t, és hajlandók többet is fizetni érte. Így az európaiaknak is emelniük kell az árakat, hogy legalább az LNG egy része hozzájuk kerüljön.  

Az oroszok szerint hatni fognak, illetve már hatnak is a 15. oroszellenes szankciócsomag előkészítéséről szóló hírek az európai gázpiacra, amely vélhetően az orosz LNG-t fogják sújtani. Az európaiak már megtiltották ennek átrakodását a kikötőikben. Ha az LNG-tranzitok embargóját bevezetik, még ha 2025 végéig el is halasztják, az akkor is bizonyos árugráshoz vezethet. Ha az EU megfosztja magát az orosz LNG-től, az még keményebb harcot jelent Kínával az Egyesült Államokból, Algériából, Katarból, sőt az Ausztráliából származó cseppfolyósított földgázért.  

Ebben a küzdelemben pedig az nyer, aki többet fizet, vagyis magasabbra srófolja az árakat. 

Amennyiben „hagyományosan” hideg tél lesz, és nem olyan enyhe, mint az elmúlt két évben, és a földalatti tárolókból normál gázkivonás történik a fűtési szezon végi fagyokkal, akkor az árak a magasba fognak emelkedni. A márciusi fagyok a legrosszabbak az európaiak számára, mert a földalatti tárolókban ekkor már kevés a gáz, és korlátozott a napi tüzelőanyag-kitermelése. 

Ha viszont figyelembe vesszük az elmúlt évek gázfogyasztásának több mint 100 milliárd köbméteres visszaesését és a rekordnak számító, mintegy 95 százalékos gázfeltöltöttséget, akkor valószínűleg nem kell teljes hiánnyal számolnunk, vagyis azzal, hogy Európa esetleg lefagyna. Inkább gazdasági jellegű lenne a kérdés, ami a gáz, majd a villamos energia árának megugrásához, majd az ipar és a lakosság költségeinek emelkedéséhez, az általános infláció növekedéséhez és az európai gazdaság lassulásához vezethet.  

Az oroszok is tisztában vannak azzal, hogy az európaiak számára a legrosszabb forgatókönyv az, amikor több negatív tényező egyidejűleg fejti ki a hatását. Egy kemény tél az ázsiai fellendüléssel, esetleges ellátási zavarokkal, valamint az ukrán tranzit leállásával végzetes lehet: az árak akár újra 1000 dollár fölé is emelkedhetnek ezer köbméterenként. 

Moszkva úgy véli, hogy ebben az esetben akár még az az Északi Áramlat 2 fennmaradt vezetéke is újraindulhat, amelynek éves kapacitása 27,5 milliárd köbméter.

Nem is volna példa nélküli: a 2010-es évek végén nagyon hideg tél volt Európában, még márciusban is beütött a fagy. Ekkor az Északi Áramlat 1 már üzemképes volt, de az EB monopóliumellenes jogszabályai miatt nem működhetett teljes kapacitással. Ezért Németország a tesztelés leple alatt a fűtési szezon áprilisi vége előtt teljes terheléssel beindította a gázvezetéket. Így nem kizárt, hogy Németország megismételhet valami hasonlót, és elindíthatja az Északi Áramlat 2-tpéldául a műszaki előírások, a biztonság ellenőrzése vagy valami más érdekében. A Gazprom ugyan még a puffergázt is kiszivattyúzta a csőből, de ez gyorsan, néhány napon belül pótolható. Elméletileg beindítható lenne a Lengyelországon keresztül vezető „Jamal–Európa” gázvezeték is, de ott kölcsönösen szankciókat vezettek be egymással szemben, és politikailag sokkal nehezebb lenne megegyezni a lengyelekkel. 

Kapcsolódó: