A csökkenő munkaképes réteg miatt Kína rákényszerül a robotok alkalmazására, hogy gyártói továbbra is versenyképesek maradjanak, ez azonban választás elé állítja a munkavállalókat. 

Kína-szerte versenyeznek a gyártók az idővel. A fő probléma a csökkenő munkaképes korú népesség, ami miatt emelkednek a munkaerőköltségek – így aztán nem egyszerű versenyképesnek maradni.  

A Zongwei vállalat automatizált gyártósorokat épít, amelyek egy innovatív, mágnesemeghajtású szállítószalag-rendszert alkalmaznak, segítségével a termékek különböző sebességgel és irányban mozoghatnak a munkaállomások között. A cég szerint ez a technológia drasztikusan csökkenti a gyártási időt, így növeli a termelékenységet. Ügyfelei között olyan nagynevű vállalatok szerepelnek, mint a China Tobacco, a BYD, valamint az Apple beszállítói, a Foxconn és a Luxshare. 

A technológia az „intelligens gyártás” kategóriába sorolható, amelyben nagy szerepet kap az emberi munkaerőt kiegészítő vagy helyettesítő automatizálás, beleértve a robotikai megoldásokat is. Peking az ilyen, „robotforradalomként” is emlegetett technológiákat a munkaerőhiány kezelésének megoldásként látja. Ennek támogatására a kínai kormány adókedvezményeket és támogatásokat nyújt az ágazatnak, ezzel ösztönözve a beruházásokat és a beszerzéseket. Sikere azonban továbbra is az emberi tényezőtől függ – pontosabban attól, hogy a megmaradó munkaerő rendelkezik-e majd a gépek kezeléséhez szükséges készségekkel.  

Kína – részben az elmúlt évtized kormányzati támogatásának köszönhetően – az ipari robotok legnagyobb piacává vált.  

Tavaly több mint 276 ezer robotot telepítettek, ami a Nemzetközi Robotikai Szövetség szerint a globális összlétszám több mint felét jelentette.  

A kínai vállalatok korábban robotjaik nagy részét importálták, nevezetesen Japánból, Németországból és az Egyesült Államokból. Ezeket azonban egyre inkább hazai modellekkel helyettesítik, amelyeket gyakran a külföldi versenytársak kínálatának töredékéért értékesítenek. Ez segít csökkenteni az intelligens gyártóberendezések költségeit Kínában, de szakértők szerint még mindig van tennivaló a robotokkal dolgozó munkaerő képzésében. Az összetett gépekhez műszaki tudásra van szükség, beleértve a törött alkatrészek javításához szükséges mérnöki készségeket és a gépeket kezelő szoftverek ismeretét.  

Kína feldolgozóipara nagymértékben támaszkodik arra a közel 300 millió vendégmunkásra, akik a vidékről az elvárosiasodott tengerparti régiókba költöznek a jobban fizetett gyári állásokat keresve. A javuló oktatási szint ellenére azonban tavaly a bevándorló munkásoknak mindössze 52 százaléka rendelkezett középfokú végzettséggel, míg 14 százalékuk csak általános iskolai végzettséggel.  

A kutatók megállapították, hogy 

a külföldi munkások azok, akiket a legnagyobb valószínűséggel szoríthatnak ki a robotok. 

A bevándorlók így egyre inkább a szolgáltatási szektorban, például az ételkiszállításban helyezkednek el. A hivatalos statisztikák szerint 2023-ban a külföldi munkavállalók 28 százaléka a feldolgozóiparban dolgozott, de 54 százalékuk a gyakran rosszabbul fizetett szolgáltatási szektorban. Kínában azonban még mindig rengeteg a mérnök, annak ellenére, hogy az országban komoly szakképzettségi hiányosságok mutatkoznak. Őket általában gyárigazgatóként vagy a K+F-csapatokban alkalmazzák, amelyek jó helyzetben vannak az automatizált technológiák gyárakban történő adaptálásához.  

Henry Han, az ABB Robotics China elnöke szerint a robotok nagyon ügyesen végzik el azokat az unalmas, veszélyes munkákat, amikre egyébként nehéz munkaerőt toborozni. Hozzátette, hogy emellett az is jól jött, hogy az országban az egyetemről és a szakiskolából kikerülő mérnökök és szakmunkások száma igencsak kielégítő. 

Ettől függetlenül még így is szükség van arra, hogy ezeket a szakmunkásokat kiképezzék az új gépekre . Guangdong tartomány, Kína egyik legjelentősebb ipari központja számos fejlesztő programot indított a munkavállalók új generációjának képzésére, hogy megfeleljenek a modern gyártási technológiák és az ipari fejlődés követelményeinek. 

A Tsinghua és a Fudan egyetemek kutatói szerint azonban a helyi egyetemek és műszaki főiskolák tanfolyamai gyakran nem rendelkeznek a korszerű ismeretek oktatásához szükséges felszereléssel, és csak tankönyvekre vagy elavult berendezésekre támaszkodnak. A leghatékonyabb képzés szerintük a robotok és az intelligens gyártóberendezések szállítóin keresztül történik. A Zongwei vezérigazgató-helyettese, Jack Xu szerint a vállalat mérnökcsapatokat küld a gyártósorokat működtető szoftverek telepítéséhez és az ügyfelek betanítására. Kiemelte, hogy igyekeznek nagyon egyszerű szoftvereket létrehozni, mivel az ügyfeleknek nincs sok idejük a betanulásra, és ezzel költséget is spórolnak, hiszen ha a dolgozók nem tudnaka technológiával boldogulni, akkor saját mérnökeiket kell kiküldeniük.  

A Zongweihez hasonlóan az autonóm gépeket gyártó Tusk Robots szintén aktív szerepet vállal az ügyfelek kiképzésében: mérnökeik kisebb és nagyobb cégek esetében is kéthetes képzési program keretében adják át a szükséges ismereteket. Michael Zhang, a Tusk társalapítója elmondta, hogy a német Bosch mérnöki csoport közel 30 robotot vásárolt autóalkatrészeket gyártó üzemébe, és ezzel több mint ötven, korábban targoncákat kezelő munkást tudott helyettesíteni.  

Az ABB Robotics China pedig Sanghajban hozott létre egy képzési intézetet, ahol az ügyfeleket programozásra, valamint elektromos és mechanikai karbantartásra tanítják.  

Míg egyes országok a növekvő automatizálást a stabil foglalkoztatást fenyegető veszélynek tekintik, a kínai döntéshozók úgy tekintenek rá, mint egy olyan eszközre, amely biztosítja, hogy az ország a gyártás versenyképes központja maradjon. 

A munkavállalóknak e változások miatt két lehetőségük van: vagy korán nyugdíjba vonulnak, vagy részt vesznek a fenti műszaki képzésekben, hogy versenyelőnyt szerezzenek a gépekkel szemben – olvasható az NBER tanulmányában. 

Kapcsolódó: