Mivel egyre több iskolában szűnik meg az írásjelek tanítása, egyre kevesebb fiatalnak van saját aláírása, ami hatással lehet a Z generációs levélszavazataira. Nevadában például a hivatalos közlemény szerint a két legnépesebb, Clark és Washoe megyében, ahol a nevadai lakosság közel 90 százaléka koncentrálódik, viszonylag sok levélszavazatot utasítottak vissza az aláírások egyezőségével kapcsolatos problémák miatt.

Ez azért különösen fontos, mert egyrészt az elnökválasztási verseny egyik csatatérállama Nevada volt, amelynek két legnépesebb megyéje közül általában Washoe megye szokott dönteni arról, hogy mely elnökjelölt szerzi meg az állam 6 elektori szavazatát, ugyanis Clark megye, köszönhetően Las Vegasnak és színes népességének, mindig egyértelműen republikánus.

2016-ban Donald Trump csupán 2472 szavazattal maradt el Hillary Clintontól, 2020-ban pedig 11368 szavazattal Joe Bidentől, így a két demokrata jelölt nyerte a 6 elektori szavazatot, és utóbbi az akkori elnökséget is. Igaz, Trump most novemberben továbbra sem nyerte meg Washoe megyét, hiszen ott Kamala Harris végzett az élen minimális 2629 szavazattal a voksok közel teljes feldolgozottságánál, de mivel Trump itt a 2020-as eredményéhez képest közel 9 ezer vokssal javított, és Clark megyében is a vártnál jobban szerepelt, összességében 2004 után ő lett az első republikánus jelölt, aki megnyerte Nevadát mindössze 46 ezer szavazattal. Így tehát ha 10 ezres számban találnak érvénytelen szavazatokat, az akár az elektori szavazatok sorsáról is dönthet, ahogy azt láthatjuk most Washoe és Clark megye esetében is.

A Z generáció problémái abból erednek, hogy manapság nem alakítottak ki maguknak aláírást, és amikor az automatikus választói rendszeren keresztül regisztráltak, akkor aláírtak ugyan, de azt a választáskor nem tudták helyesen reprodukálni.

A folyamat

Felnőtt egy generáció, akik ugyan hivatalosan tudnak kézzel írni és általában ezzel nincs is gondjuk, de gyakorlatilag ezt a készséget soha nem használták. Miért is tettek volna így, miután minden tevékenységük elektronikus. A Z generáció nagyobb része inkább levélben voksol. Ennek pedig előfeltétele, hogy regisztrálniuk kell egy személyes aláírást elektronikusan vagy papíron beküldve, de mindenképp kézzel. Ez eddig nem is probléma: aláírják, majd regisztrálnak. Viszont mivel a kézírást eddig soha nem használták, a leadott szignót nem tudják reprodukálni, így amikor a hatóságok kiküldik a szavazólapokat és voksolnak, az aláírás nem egyezik a korábban regisztrálttal. Emiatt a szavazat a végső eredménybe nem beszámítható, amit a hatóságok telefonon jeleznének a választópolgárnak, viszont erre a Z generáció hajlamos nem reagálni, mivel az ismeretlen hívószám stresszeli őket. Így több tízezer szavazó kieshet a választásból.

Az USA államaiban a levélszavazóknak szignálniuk kell az ívet, és több államban további ellenőrzéseket írnak elő, beleértve az előre leadott és a szavazólapon lévő aláírások összevetését. Az államok mintegy kétharmadában különbözőség esetére van egy eljárás, amely során értesítik a szavazókat az érvénytelenségről, de lehetővé teszik számukra a korrigálást, ami mivel több napig is eltarthat, meghosszabbíthatja a teljes szavazatszámlálási folyamatot. Azokban az államokban, ahol nincs ilyen ügymenet, nem számolják meg az ellenőrizhető aláírást nélkülöző szavazólapokat. A nevadai hatóság közlése szerint a választások napjának előestéjén Clark megyében több mint 11 300 levélszavazónak kellett javítani az aláírását, Washoe megyében pedig több mint 1800-nak. Az adatokból az is kiderül, hogy a demokratákra érkező szavazólapok esetében magasabb volt azok aránya, akiknek nem egyezett az aláírása. Ahogy az állam folytatta a levélszavazatok feldolgozását, kiderült, hogy ezek a számok magasabbak, mint 2020-ban és 2022-ben.

Egy későbbi sajtóközleményből azért az is kiderült, hogy az aláírásokkal kapcsolatos problémák nemcsak a fiatalokat, hanem azon idősebb szavazókat is érinti, akik például nemrég házasodtak, de nem frissítették a nevüket a választói névjegyzékben, így a rendszerben és a szavazólapon szereplő aláírás eltér.

A szavazólapok ellentmondásai nem csak a keddi választásokra jellemzőek. A 2022-es félidős szavazás során országszerte több százezer levélszavazatot, vagyis az összes leadott voks nagyjából 1 százalékát utasították el. Mivel a levélszavazás egyre gyakoribb, és a fiatalabb szavazók továbbra is küzdenek a kézírással, a probléma valószínűleg továbbra is fennmarad, sőt súlyosbodni fog.

Sokan régóta támogatják emiatt az aláírás-egyeztetés megszüntetését, és sürgetik annak helyettesítését egy ellenőrizhető és egyedi azonosító bevezetésével, például a személyi igazolvánnyal vagy a születési dátum és a társadalombiztosítási szám részleges kombinációjával.

Az, hogy a Z generáció jelentős része nem tudja reprodukálni aláírását, annak az eredménye, hogy 2010 óta számos állam iskolája törölte ezt a készséget a tantervéből, mivel széles körben áttértek a Common Core State Standards for Englishre (vagyis az angol nyelvre vonatkozó állami sztenderdre), amely nem tartalmazza kifejezetten a kézírástanítást.

Így aztán sok mai tizen- és huszonéves alig vagy egyáltalán nem is részesült kézírásoktatásban, és lehetőségük is kevés volt saját írásmódjukat kialakítani. Több állam (pl. Kalifornia, Louisiana) érzékelve e problémát az elmúlt években egy törvényt fogadtak el a készség tanításának újbóli bevezetéséről.

Kapcsolódó:

Borítókép: Flickr