A The New York Times vasárnap arról számolt be, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök engedélyezte, hogy Ukrajna az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú rakétákat használjon orosz területek ellen. Tette ezt annak ellenére, hogy Moszkva már jóval korábban egyértelművé tette, hogy ezzel a konfliktus atomháborús eszkalációját kockáztatják. 

Amerikai tisztviselők szerint Ukrajna mostantól használhatja a hadsereg taktikai rakétarendszereit (ATACMS) – amelyek hatótávolsága elérheti a 190 mérföldet –, hogy orosz területre csapást mérjenek. Az ATACMS-ek az Egyesült Államokban gyártott többszörös rakétaindító rendszerek, köztük HIMARS rakéták kilövésére alkalmasak.  

A félreértések elkerülése végett fontos megjegyezni, hogy Ukrajna nem kap teljesen szabad kezet, ha orosz területek nagy hatótávolságú rakétákkal való megtámadásáról van szó : Kijev csak az USA és szövetségesei által megadott vagy megerősített koordináták alapján lőheti ki a HIMARS-okat, ami azt jelenti, hogy Washington mostantól közvetlenül támogatja az Oroszország belsejében végrehajtott csapásokat. 

Hivatalos közlés egyelőre nem érkezett a használat módjáról, de november 17-én a nemzetközi sajtó finomított a kezdeti hír kapcsán. Ugyanis névtelenséget kérő amerikai tisztviselők szerint az ATACMS-eket kezdetben valószínűleg a kurszki fronton fogják az ukrán erők ellen harcoló orosz csapatokkal szembeni csapásokra használni kizárólag a kurszki fronton (nem pedig más, orosz hátországi területeken), vélhetően a határokhoz közeli, orosz és észak-koreai csapatkoncentrációkra, kulcsfontosságú katonai felszerelésekre, logisztikai csomópontokra, lőszerraktárakra és utánpótlási vonalakra fókuszálva.  

Ez segíthet az ukránoknak tompítani az orosz–észak-koreai támadás hatékonyságát. 

A hírhedt 190 mérföldes hatótávolságú ATACMS (Forrás: Wikimedia Commons)

Tehát, mint említettük az, hogy Biden jóváhagyta a nagy hatótávolságú rakéták alkalmazását orosz területen válasz az észak-koreai katonák jelenlétére. Korábban Ukrajna és az USA is azt állította, hogy észak-koreai csapatok állomásoznak Kurszkban. Az USA szerint az észak-koreai csapatok harcban állnak, de ezt Moszkva nem erősítette meg. 

Biden még az év elején zöld utat adott Ukrajnának , hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyverekkel, köztük a HIMARS-okkal kilőtt rövidebb hatótávolságú rakétákkal mérjen csapást az orosz határ menti régiókra.

Joe Biden azután kezdte enyhíteni az Egyesült Államok által szállított fegyverek oroszországi bevetésének korlátozását, hogy Moszkva májusban határokon átnyúló támadást indított Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa ellen. 

Ezek hatótávolsága körülbelül 50 mérföld, ami elégséges az orosz erők ellen közvetlenül a határ túloldalig. Biden ahhoz már nem járult hozzá, hogy az ukránok Harkiv védelmében nagyobb hatótávolságú ATACMS-eket használjanak, amelyek hatótávolsága, ahogy említettük körülbelül 190 mérföld. (E szabály feloldása azonban továbbra sem jelenti azt, hogy automatikusan az ukrán határoktól akár 190 mérföld távolságú célpontokra is használhatók az ATACMS-ek.) 

Egy HIMARS rakéta kilövése (Forrás: Wikimedia Commons)

Néhány hónappal később Ukrajna mindenesetre megindította a kurszki inváziót, az ukrán tisztviselők pedig keményen küzdöttek azért, hogy az USA támogassa a nagyobb hatótávolságú rakétákkal végrehajtott ellencsapásokat Oroszországon belül. Az orosz hadsereg létszáma a becslések szerint  a kurszki régióban 50 ezer főre tehető, kiegészülve az észak-koreai katonákkal azzal a céllal, hogy visszafoglalják az ukránok által augusztusban elfoglalt összes orosz területet. A becslések szerint több mint 10 ezer észak-koreai katona bevetésére került sor. 

Bár a tisztviselők azt mondták, hogy nem számítanak arra, hogy Biden döntése alapvetően megváltoztatja a háború menetét, a politikai változás egyik célja, hogy üzenetet küldjön az észak-koreaiaknak arról, hogy erőik sebezhetők. 

Még jóval Biden döntése előtt ezekre a kihívásokra és az ötletet támogató nyugati tisztviselők megjegyzéseire reagálva Putyin azt mondta, hogy ha a NATO támogatná a nagy hatótávolságú csapásokat országa belterületén, az a nyugati katonai szövetséget „háborúba sodorná Oroszországgal”. 

Az orosz elnök ezután elrendelte az ország nukleáris doktrínájának módosítását, amely eddig csökkentette a nukleáris fegyverek bevetésének küszöb-feltételeit. Az új alapelv értelmében egy olyan, Oroszország ellen irányuló támadás, amelyet egy atomfegyverrel nem rendelkező állam indít, de amelyet egy atomhatalom támogat, közös támadásnak minősül. 

A Kreml szerint a nukleáris doktrína módosításait a Nyugatnak szóló üzenetnek szánták.  

Ez egy olyan felhívás, amely figyelmezteti ezen országokat a következményekre, ha részt vesznek egy országunk elleni támadásban különböző eszközökkel, nem feltétlenül nukleáris technikával 

– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. 

Mindeddig úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok tartózkodik a nagy hatótávolságú fegyverek oroszországi bevetésének támogatásától, de most a Biden-adminisztráció a hatalomban töltött utolsó hónapjaiban igyekszik a proxyháborút minél jobban eszkalálni. Trump azzal kampányolt, hogy véget vet ennek, ezért a demokraták és az ukráén tisztviselők attól tartanak, hogy éppen ezt meg is fogja tenni, és ezzel Moszkvának kedvez. Trump leendő kabinetjének néhány kiválasztottja azonban korábban mindenben támogatta Kijevet, köztük leendő nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz képviselő. 

Az NPR amerikai rádiónak adott közelmúltbeli interjújában Waltzot arról kérdezték, hogyan tudna Trump véget vetni a háborúnak, mire ő a szankciók fokozását és az oroszországi nagy hatótávolságú csapások támogatását említette. 

Mindenekelőtt – Trump elnök – érvényre juttatná a tényleges energetikai szankciókat Oroszországgal szemben. Oroszország lényegében nem más, mint egy benzinkút atomfegyverekkel. Putyin most több olajat és gázt ad el Kínán és Indián keresztül, mint a háború előtt. Ha ezt összekötjük az energiánk felszabadításával, az LNG-tilalom feloldásával, akkor a gazdasága és a hadigépezete nagyon gyorsan el fog száradni

– mondta Waltz.  

„Úgy gondolom, hogy ez Putyint az asztalhoz fogja ültetni. Nekünk is van befolyásunk, például ha levesszük a bilincset a nagy hatótávolságú fegyverekről, amelyeket eddig Ukrajnának is biztosítottunk. És persze azt hiszem, hogy Zelenszkijnél is bőven van befolyásunk, hogy beszéljenek egymással”. 

Korábban már a brit és a francia hadsereg is adott el korlátozott számban Storm Shadow és SCALP rakétákat ukránoknak, amelyek hatótávolsága körülbelül 155 mérföld, vagyis kisebb, mint az amerikai rakétarendszeré. Míg a brit és a francia vezetők támogatásukról biztosították Zelenszkij kérését, vonakodtak megengedni, hogy az ukránok orosz földön kezdjék el használni rakétáikat, hacsak Biden bele nem egyezik abba, hogy az ukránok ugyanezt tegyék az ATACMS-szel. A helyzet azonban a mostani amerikai döntéssel könnyen megváltozhat. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons