Az aranybányászat nem egy környezetkímélő üzlet. Még a viszonylag gazdag, általában távoli területeken található lelőhelyeken is óriási kotró- és zúzógépekre, rengeteg vízre és rendkívül mérgező vegyi anyagokra, például savakra és cianidra van szükség ahhoz, hogy egyetlen tonna ércből mindössze tíz gramm nemesfémhez jussunk.  

Az Economist arra hívja fel a figyelmet, hogy jóval könnyebben hozzáférhetünk az aranyhoz, például a kidobott nyomtatott áramkörök feldolgozásával. A becslések eltérőek, de a nyomtatott áramköri lapok egy tonnája 150 gramm vagy annál is több tiszta aranyat tartalmazhat. Mivelnem oxidálódik, így stabilabb elektromos kapcsolatokat lehet vele létrehozni. Az arany mellett más értékes anyagokat is használnak, például ezüstöt, palládiumot és rezet, amelyek visszanyerése esetén tonnánként a teljes haszon jóval 20 000 dollár fölé is emelkedhet. 

Az ENSZ szerint 2022-ben világszerte mintegy 62 millió tonna elektromos cikket dobtak ki, a háztartási cikkektől kezdve a számítógépeken át a mobiltelefonokig. A számítások szerint ennek kevesebb mint egynegyedét hasznosították újra valamilyen regisztrált módon. A lapkákat általában eltávolítják és összetörik, majd vagy egy kemencében kiolvasztják belőlük a fémeket, vagy vegyi oldószerekkel, például erős savakkal kezelik.

Mivel ezek az eljárások nagy szén-dioxid-kibocsátással járnak, és mérgező melléktermékeket keletkeznek, a vállalatok keresik a tisztább újrahasznosítási eljárásokat. Az egyik legérdekesebb a baktériumokat veti be a fémek tényleges kinyerésére. 

A biológiai kioldás, ahogyan ezt a folyamatot nevezik, régi tapasztalaton alapul. Már több ezer éve felfedezték, hogy a fémek oldódása kékre színezi a rézbányák vizét. Az eljárást azonban csak az 1950-es években kezdték el ipari szinten alkalmazni a bányászati műveletekből származó folyékony és szilárd hulladékok maradékanyagának visszanyerésére, miután kiderült, hogy a jelenségért baktériumok felelősek.

A biológiai kilúgozás bizonyos, a természetben előforduló baktériumok, például az Acidithiobacillus ferro-oxidáns-anyagcseréjére támaszkodik, amelyek oxidálószereket termelnek, és kioldják a fémeket egy oldatba. A fémek ezután különböző szeparációs és szűrési módszerekkel nyerhetők vissza. A szabadtéren, a bányatavakban alkalmazott eljárás hónapokig is eltarthat, és nem túl hatékony. 

A cambridge-i Bioscope Technologies vállalat egy egyedi építésű bio-kilúgozó üzemet épített a városi hulladék feldolgozására. A modern feldolgozóegységben a biológiai kioldás javítható és felgyorsítható hasonló baktériumok kombinációjának használatával. Ezek is a természetben előforduló és biztonságos baktériumok, nem patogének. Megpróbálják ezeket optimális körülmények között tartani, Amit a reaktorokban gondosan ellenőrzött savas környezetet biztosítanak, optimális hőmérsékletet és oxigénellátást. Amikor egy reakciókamrában ezeket a kényeztetett baktériumokat összekeverik a zúzott poliészterekkel, már egy-két napon belül is nagyon sok fémet kioldanak.  

A keletkezett folyadékot ezután többféleképpen kezelik a fémek visszanyerése érdekében. Az arany egy kis víz hozzáadásával gyorsan kicsapódik. A folyadékon zárt rendszerben átvezetett elektromos árammal a galvanizáláshoz hasonló módon lehet visszanyerni a rezet. Miután a baktériumok elvégezték a dolgukat, visszakerülnek a szaporítótartályba, mielőtt újra felhasználnák őket. 

Az ötlet lényege egy zárt, körkörös újrahasznosítási rendszer létrehozása, amely csupán felgyorsít és fenntarthatóvá tesz egy egyébként természetes folyamatot.  A próbagyártás már folyamatban van, a teljes termelés pedig januárban kezdődik. A cambridge-i üzem kapacitása évi 1000 tonna áramkör feldolgozására alkalmas, bár már tárgyalnak egy sokkal nagyobb egység építéséről. 

A Bioscope-ot különálló egységként hozta létre az N2S vállalat, ami az IT- berendezések újrahasznosítására szakosodott, és ők szállítják a Bioscope számára zúzott áramköröket. Itt a kezelés előtt mechanikusan szétválasztják a műanyagokat és az üvegszálakat, vagyis az alapanyagot, amelyre az áramkörök épülnek. A műanyagot újrahasznosítják, az üvegszálakból pedig szilícium-dioxidot vonnak ki, amelyet speciális kerámiákban használnak fel. 

Az eljárással szinte az összes arany, ezüst, réz és palládium kinyerhető a zúzott áramköri lapokból.

A pontos mennyiség az újrahasznosított áramkörök típusától függ: a szerverek és a távközlési berendezések tartalmazzák a legtöbb nemesfémet, a háztartási készülékek kevesebbet. A visszanyert fémek elég tiszták ahhoz, hogy újra felhasználhatók legyenek az elektronikában. 

Az összes kezelés végén egyelőre még semmit sem dobnak ki. Ennek az az oka, hogy új biológiai módszereket dolgoznak ki, amelyekkel ki lehet nyerni a lapkákban lévő nem nemes, de még mindig értékes fémek egy részét. A vállalat beszámolója szerint nemrég sikerült az ónt visszanyerni, jövőre pedig a cink, a gallium és a tantál következik.   

Kapcsolódó: