A G20-ak vezetői két napra Brazíliában gyűltek össze, ahol változatlanul a gázai és ukrajnai háborúk voltak a középpontban. Közös nyilatkozatban sürgették emellett az éghajlatváltozás és a fejlesztés terén való együttműködést, kiegészítve a szegénység elleni globális küzdelemmel. A riói csúcstalálkozó Lula da Silva brazil elnök előzetes terveivel ellentétben különös hangsúlyt fektetett a geopolitikai feszültségek kezelésére, felkészülve egyben Trump visszatérésére is.
A G20 vezetői hétfőn közös nyilatkozatban fejezték ki nyugtalanságukat a gázai és az ukrajnai konfliktusok okozta szenvedés miatt, és együttműködésre szólítottak fel az éghajlatváltozás, a szegénység csökkentése és az adópolitika terén. A Rio de Janeiró-i Modern Művészetek Múzeumában kétnapos csúcstalálkozót tartó G20-ak a változó világrendet tükröző napirenddel foglalkoztak, és megpróbálták megerősíteni a többoldalú konszenzust, mielőtt Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban visszatér a hatalomba. A kereskedelemről, az éghajlatváltozásról és a nemzetközi biztonságról folytatott megbeszéléseik ütköznek majd azokkal az éles amerikai politikai változásokkal, amelyeket Trump hivatalba lépése utánra ígér, a vámoktól kezdve az ukrajnai háború tárgyalásos megoldásának ígéretéig. A csúcstalálkozón a vezetőknek mégis sikerült szűk körű konszenzusra jutniuk az eszkalálódó kelet-európai háborúval kapcsolatban, amely tömören az „emberi szenvedésre” és a konfliktus gazdasági következményeire összpontosított.
A vezetők nyilatkozatukban „mélységes aggodalmukat fejezték ki a Gázai övezetben kialakult katasztrofális humanitárius helyzet miatt”, és sürgősen több segélyt és védelmet kértek a civilek számára, valamint átfogó tűzszünetet itt és Libanonban. A vasárnapi ukrajnai nagyszabású orosz légicsapást követően az európai diplomaták a globális konfliktusokról korábban elfogadott megfogalmazás felülvizsgálatát sürgették, de végül engedtek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vett részt a csúcstalálkozón, Moszkvát Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte. A hétvégén maratoni tárgyalásokra volt szükség ahhoz, hogy a diplomaták véglegesítsék a közös nyilatkozatot, és a tárgyalásokban részt vevő személyek szerint a klímapolitikáról szóló vita egészen vasárnap hajnalig tartott. Nyilatkozatukban a vezetők egyetértettek abban, hogy a világnak az ENSZ azerbajdzsáni COP29 éghajlat-változási csúcstalálkozójának végéig megállapodást kell kötnie arról, hogy a gazdag országoknak mennyi pénzt kell biztosítaniuk a szegényebb fejlődő országok számára.
A COP29 tisztségviselői éppen ezért felszólították a G20-ak vezetőit, hogy adjanak határozott jelzést az éghajlatváltozás finanszírozásával kapcsolatos patthelyzet feloldására. Bár a közös nyilatkozat szerint a nemzeteknek meg kell oldaniuk e kérdést, nem fogalmazták meg, hogy mi is legyen ez a megoldás a pénteken véget érő ENSZ-csúcstalálkozón. A G20-ak idei összejövetelének házigazdájaként Brazília ráirányította a csoport figyelmét a mélyszegénységre és az éhezésre, és vitát kezdeményezett a világ leggazdagabbjainak igazságos megadóztatására irányuló együttműködésről – ezek a témák szintén kiemelt témák a vezetők közös nyilatkozatában.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök hétfőn azzal nyitotta meg a csúcstalálkozót, hogy elindított egy globális kezdeményezést a szegénység és az éhezés elleni küzdelem érdekében, amelyet több mint 80 ország, valamint multilaterális bankok és nagy filantróp szervezetek támogatnak.
Az éhezés és a szegénység nem a hiány vagy természeti jelenségek eredménye… hanem politikai döntések terméke”
– mondta Lula, aki szegénységben született, és egy fémipari szakszervezet révén került a politikába. „Egy olyan világban, amely évente közel hatmilliárd tonna élelmiszert termel, ez elfogadhatatlan” – mondta.
A brazil tisztviselők elismerték, hogy a G20-akra vonatkozó napirendjük többi része – beleértve a fenntartható fejlődést és a szupergazdagok megadóztatását – veszíthet a lendületéből, ha Trump a Fehér Házból kezdi diktálni a globális prioritásokat. A világ vezetői mégis elismerték, hogy Brazília elnökségi programja, amelyet a 2025-ös házigazda Dél-Afrika is támogatott, a nyugati hatalmak hagyományos komfortzónáján túlra terelte a vitát.
„A globális struktúrákban jelentős változást tapasztalunk” – mondta Olaf Scholz német kancellár: „Ezek az országok bele akarnak szólni a dolgokba, és nem fogják többé elfogadni, hogy minden maradjon úgy, ahogyan évtizedek óta van”.
Hszi Csin-ping kínai elnök megragadta az alkalmat, hogy bejelentse a globális dél fejlődő gazdaságainak támogatását célzó intézkedések egész sorát, a Brazíliával és az afrikai országokkal folytatott tudományos együttműködéstől a legkevésbé fejlett országokat érintő kereskedelmi akadályok csökkentéséig.
Erdoğan ukrajnai béketerve
Erdoğan török elnök hétfőn a G20 ország vezetői előtt bemutatta az orosz–ukrán háború rendezési koncepcióját, amely valamelyest összecseng a Trump asztalán lévő tervezettel. A török elgondolás ugyanúgy tartalmazza a frontvonalak befagyasztását, és Ukrajna NATO-csatlakozásának legalább 10 évre történő befagyasztását.
Míg Hszi központi szerepet játszott a csúcstalálkozón, Joe Biden amerikai elnök béna kacsaként érkezett, akinek mindössze két hónapja van hátra a Fehér Házban, miközben az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódását próbálja fékezni. Miközben a világ Trump új kormányzatának jelzéseire vár, Hszi Kína gazdasági felemelkedését hirdette, beleértve a nagyra becsült Övezet és út kezdeményezést (BRI), amelynek keretében a múlt héten egy hatalmas mélytengeri kikötőt avattak fel Peruban.
Brazília eddig elutasította, hogy csatlakozzon a globális infrastrukturális kezdeményezéshez, de nagy reményeket fűzött más ipari partnerségekhez, amikor Hszi szerdán brazíliai állami látogatással zárja az országban való tartózkodását.
A G20 csúcstalálkozó konklúziója a közös nyilatkozat szerint a következő: „Továbbra is határozottan elkötelezettek vagyunk az éhezés, a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióinak előmozdítása, valamint a globális kormányzás reformja mellett. Üdvözöljük Szaúd-Arábia azon szándékát, hogy a következő ciklusban a G20-ak soros elnökségének vendégül látására törekszik. Köszönjük Brazília idei vezető szerepét, és várakozással tekintünk a 2025-ös dél-afrikai elnökség alatti közös munka, valamint a 2026-ban az Egyesült Államokban tartandó újabb találkozó elé.”
Összességében az mondható el, hogy még ha a brazil elnök próbálta is az éghajlatváltozás kezelésére és a szegénység elleni globális küzdelemre felfűzni magát az egész találkozót, az – ebből a szempontból – nem volt sikeres: a G20-országok brazíliai találkozóját mint az elmúlt években számos más szervezet által rendezett hasonló találkozót a jelenleg is zajló geopolitikai konfliktusok, főként az orosz–ukrán háború, a közel-keleti helyzet és az indo-csendes-óceáni térségben tapasztalható feszültségek tematizálták, amelyek most kiegészültek Donald Trump január 20-i beiktatásától való félelemmel.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr/G20 Brasil
