Az ötödik Eurázsia Fórumra került sor Budapesten november 21-én a Magyar Nemzeti Bank szervezésében. Az esemény címe: A siker kulcsai: tehetség, tudás, technológia és tőke (Keywords of success: talent, knowledge, technology and capital). Ez utal a fórum egyik fő mottójára, üzenetére, amelynek lényege, hogy a tehetség kiaknázásával tehetünk szert a másik háromra. Az eseményre a legjelentősebb ázsiai és európai gondolkodók kaptak meghívást, lehetőséghez jutva, hogy megbeszéljék az eurázsiai együttműködés legfontosabb kérdéseit. 

Egy európai commonwealth 

Matolcsy György MNB-elnök azzal kezdte beszédét, hogy „az idő kereszteződésében élünk”, amikor is századunkat egy új jin-jang-kép jellemzi. Korlátlan lehetőségek állnak előttünk, de egyre nagyobb kockázatok is. A technológia, az energia, a tehetség, a klímaváltozás, a mesterséges intelligencia és a határok változása egyaránt fejlődéssel kecsegtetnek, de újfajta veszélyeket hordoznak magukban. Matolcsy szerint a következő évtizedeket három nagy „szupertrend”, illetve ezek kölcsönhatása határozza majd meg: a geopolitika, az erősödő klímaváltozás és a technológiai forradalom.  

A világot egyre inkább a verseny, mintsem a kooperáció fogja jellemezni. 

A jegybankelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Egyesült Államok iránt táplált káros álmok összedőltek. Szerinte ideje ettől elszakadni és inkább a közös piacra, egy „európai commonwealth” létrehozására fókuszálni. Fel kell adni továbbá a birodalmiság gondolatát is, nyitni kell az Európán kívüli államok felé, mert ez lehet az EU megerősödésének első lépése. A 2030-as években lehetőség nyílhat a reformokra, és egy commonwealth-típusú integrációban a tagállamok akár bizonyos jogköröket is visszakaphatnának. 

Matolcsy rámutatott, hogy egy új európai paradigma felé haladunk. A globális hatalom jövőképe helyett az uniónak egy magasabb, fenntartható életminőség biztosítására kell törekednie.  

Az európai egyesült államok gondolatát a már említett commonwealth-típusú piacnak kell felváltania, a vertikális hatalomszervezés helyett pedig horizontálisra van szükség. 

Végül a jegybank elnöke is hangsúlyozta, hogy Magyarország jó fóruma lehet az eurázsiai hálózatépítésnek, hiszen ideális összekötőállammá tudott válni a diverzifikációnak köszönhetően. Rámutatott, hogy esély nyílhat egy közös ázsiai–európai pénzügyi piac kiépülésére. 

A nyugat elveszítette önkorrekciós képességét 

Az esemény nyitóünnepségén Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet tartott. Felszólalása elején emlékeztetett, hogy a magyar kormány már 2010 óta számolt az eurázsiai együttműködésre törekvő stratégiával. Ennek megvalósításával kapcsolatban méltatta a Matolcsy György vezette,

idén 100 éves Magyar Nemzeti Bank munkáját és az intézmény innovatív szemléletét, amely komoly szellemi erőforrással támogatja a magyar gazdaságstratégiát. 

A miniszterelnök ezután egészen a 2008–09-es pénzügyi válságig tekintett vissza, amikor is – elmondása szerint – először keltette fel az érdeklődését az eurázsiai együttműködés gondolata. Mint mondta, ekkor dőlt meg Európának és a Nyugatnak az a hosszú évtizedeken át hatékonyan működő képessége, hogy önkorrekciók révén fenntartható, magas életminőséget tud biztosítani.  

A válságból való kilábalással párhuzamosan olyan geopolitikai változások következtek be, amelyek eredményeként – ahogyan Orbán fogalmazott – keleten a modernitás új módjai jelentek meg. Ezek által új és sokkal nagyobb piacok emelkedtek fel, aminek láttán Európa megijedt és bezárkózott. A miniszterelnök figyelmeztetett, hogy ez hibás és a gazdaság szempontjából rossz stratégia. Elmondta, hogy ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni kell, és fel kell ismerni a belőlük adódó új lehetőségeket.  

Jó ütemben kell jól lépni! 

Következő gondolatmenetét azzal vezette fel, hogy „a politika lényege az ütemérzék”, amely a manapság tapasztalt gyors változások közepette különösen fontos. Habár minden tudás a világon bárhonnan elérhető, begyűjthető és megvásárolható, a lényeg mégis az lesz, hogy miként vagyunk képesek az így megszerzett tudást jól alkalmazni, vagyis a megfelelő eszközöket a megfelelő pillanatban.  

A miniszterelnök itt kitért arra, hogy  

kis országként nem mulaszthatunk el egyetlen fontos pillanatot, egyetlen fontos ütemet sem. Ez ugyanis, ahogyan történelmünk során oly sokszor, végzetes következményekkel járhat.  

A nagyobb országok megtehetik, hogy lassabbak, óvatosabbak és kevésbé éberek legyenek, de egy olyan méretű állam, mint Magyarország „nem lehet buta, lassú és unalmas. Élesnek, gyorsnak és nyitottnak kell lennie”. 

Orbán elmondása szerint ez a lényeg akkor, amikor az eurázsiai együttműködés gondolata felmerül a jelenben és a következő évtizedekben. A miniszterelnök rámutatott, hogy a napjainkban zajló globális átrendeződés megértéséhez globális megközelítésre, illetve annak megértésére van szükség, hogy valójában egy visszarendeződésről van szó. 

Eurázsia mint szerves egység 

Ázsia szemszögéből Európa csupán egy kis félsziget, amely valójában szerves földrajzi egységet alkot Ázsiával, ez pedig korábban évszázadokon keresztül gazdasági egységet is jelentett. A két kontinens kiegészítette egymást. De hogyan és miért változott ez meg? 

Egyrészt korábban a világkereskedelem súlypontja a tengerekre helyeződött, és a nyugat vált dominánssá, megbontva ezzel a civilizáció egyensúlyát. A modern korban pedig a nyugati elit a világháborúk után nem a szerves egység helyreállítása, hanem az egész világ „nyugatosítása” mellett döntött. 

Orbán Viktor szerint ez az a – sikertelen – gondolkodásmód, amelynek a korszaka most véget ért, ahogyan a nyugati világon belüli „liberális-progresszív dominancia” is, hiszen az ázsiai államok bizonyították, hogy képesek önálló politikai erőcentrummá emelkedni, így a világgazdaság központja ismét eltolódott, ezúttal azonban keletre: a keleti gazdaságok növekedése négyszer gyorsabb, mint a nyugatiaké, és ma már a globális hozzáadott érték 50 százalékáért felelnek. 

A nyugat elbizonytalanodott, 500 éves civilizációs dominanciája pedig megszűnt. Korábban a világgazdaság 50 százalékáért volt felelős, ma már csak 30 százalékáért, míg a kelet 34 százalékért. 

A miniszterelnök ezután azt elemezte, hogy miben rejlik Eurázsia sikere, miért lehet megbízható együttműködést építeni a térségben. 

Az első egy egyszerű földrajzi ok: ez a legnagyobb egybefüggő szárazföld, amelyen ráadásul 9 ezer kilométer hosszan ugyanaz a mérsékelt éghajlati öv húzódik. Második pontként az állandóságot emelte ki: a politika és a kereskedelem szereplői évszázadok óta ugyanazok ebben a térségben. „Stabil népcsoportok, szállásterületek, államalakulatok, törzsek és kultúrák vannak jelen”, akik ismerik egymást. Továbbá az egymással szomszédos távol-keleti, indiai, arab és nyugati civilizációk a jobb időszakokban mindig megtermékenyítőleg hatottak egymásra, ebben rejlett innovációs erejük. Végül Orbán kiemelte, hogy itt él a föld népességének 70 százaléka. 

„A méret pedig számít a piacon, a kereskedelemben és a gazdaságban is.” Eurázsia, amellett, hogy a globális gazdaság 70 százalékából részesedik, a világ tudományos klasztereinek háromnegyedét, a legnagyobb 20 pénzügyi központból pedig 15-öt adja. Emellett a technológiák számára kritikus fontosságú ásványkincsek feldolgozásában is az élen jár. 

Mindezek ellenére  

Európa ma nem tudja belehelyezni magát az eurázsiai kontextusba”  

– vélekedett a miniszterelnök. A nyugat ugyanis belekényelmesedett abba a tudatba, hogy ő a legerősebb, ami viszont már nincs így, ezt pedig nem képes elfogadni.  

Európa a változások vesztesévé vált 

Európa a világ változásainak vesztesévé vált. Ezt szemléltetendő, Orbán Viktor kiemelte, hogy vásárlóerőparitás alapján  

ha Európa egy amerikai állam lenne, akkor mind közül a 3. legszegényebbről lenne szó. A világ gazdaságaira pillantva az első tízben nincs európai gazdaság, és a világ 20 legnagyobb cége között sincs egyetlen európai sem.  

A kontinens egykori legnagyobb erőssége, az innováció, mára elillant, és nem maradt semmilyen „fegyvertény” az európaiak kezében. Eközben egy energiaválság is beköszöntött: a gáz ötszörösére, a kőolaj másfélszeresére drágult az elmúlt években. 

Az európai elit – tért át az EU gazdaságstratégiájára Orbán – „a régi dicsőség status quo-jának védelmére rendezkedett be”, miközben az Európai Unió gazdasági növekedése idén az 1 százalékot sem éri el – míg Ázsiáé 7 százalékkal bővül. Az integráció versenytársként tekint az ázsiai gazdaságokra, például Kínára, ám a blokkosodás helyett a konnektivitásra kellene törekedni, hogy az Eurázsiában rejlő hatalmas erőforrásokat közösen fordíthassuk a javunkra. 

A miniszterelnök rámutatott, hogy új szemléletre és Európa Eurázsiában való helyének megtalálására van szükség egy új stratégia révén. Hozzátette, hogy ebben Magyarország hatásköre legfeljebb az intellektuális szintig tud terjedni, hiszen nem mi vagyunk a legnagyobbak az integráció országai között. 

Mi az, amit meg tudunk tenni? 

Nem szabad várakoznunk, hiszen akkor ismét fontos ütemeket mulaszthatunk el. Saját, magyar stratégia kell, amely felkészül arra, hogy „Eurázsia évszázada következik” – mondta Orbán Viktor. „A helyünket pedig nekünk kell majd kijelölni ebben.” Hozzátette, hogy az egyéni stratégia és az ebből adódó esetleges konfliktusok nem azt jelentik, hogy ne lennénk elkötelezettek a nyugati szövetségeseink, a NATO, az EU és az Egyesült Államok mellett. 

Nagy szerencsénk, hogy hazánk kedvező helyet foglal el Eurázsiában, ezt kihasználva pedig viszonylag könnyen, gyorsan lehet diverzifikálni. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy az elmúlt években megdupláztuk az exportunkat – keleti és nyugati irányban egyaránt.  

A beruházások tekintetében pedig a legszínesebb palettát tudjuk felmutatni: 25-26 milliárd euró német, az év végére 13 milliárd euró kínai és 9 milliárd euró amerikai működő tőke lesz hazánkban. Ezeket követi Dél-Korea és más európai beruházások.  

Elmondható tehát, hogy Magyarország sikeresen diverzifikál, és ez igaz az energiabeszerzésre is, hiszen már kazah és azeri forrásokra is támaszkodhatunk. Jövőre további, világszinten is kiemelkedő invesztíciók érkeznek, befejeződik a Budapest–Belgrád vasútvonal, a legnagyobb európai vasútfejlesztési projekt építése, új BMW-gyár érkezik, az Audi bővíti meglévő üzemeit, hozzánk jön a CATL és a Sencor is, a BYD pedig már megkezdte gyárának felépítését Szeged mellett.  

A miniszterelnök azzal zárta a beszédét, hogy  

mi vagyunk a „megtestesült eurázsiai gondolat”, hiszen keletről jöttünk, de teljesen nyugativá váltunk, ez pedig alkalmassá tesz minket arra a feladatra, hogy összekötő államként működjünk a kritikus változások korában. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Máthé Zoltán