A generatív mesterséges intelligencia folyamatosan formálja a munkaerőpiacot, a munkáltatóknak pedig érdemes a munkavállalókat felkészíteni a változásokra ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak. 

Már a kétezres évek elején is előfordult, hogy robotokkal végeztettek raktári munkát, a munkavállalók pedig elkezdték féllteni az állásukat. Napjainkban a mesterséges intelligencia és a természetes nyelvek feldolgozása, például a ChatGPT fejlődése számos iparágat átalakít, ezzel együtt pedig hasonló aggodalmakat vet fel, sőt kimondottan ijesztő, hiszen sokrétűsége révén valamennyi munkakörre hatással lehet, különösen mivel alapvetően képes arra, hogy idővel fejlessze képességeit.  

A Harvard Business Review-n megjelent kutatás szerint az online szabadúszók iránti kereslet tendenciáit vizsgálva feltárták, hogy bár még csak a kezdeti stádiumban van, a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) hatása az online munkaerőpiacokra már kezd érzékelhetővé válni, ami hosszú távon a munkaerőpiaci dinamikát is megbolygathatja. 

A GenAI hatása az online munkaerőpiacokra  

Ozge Demirci, Jonas Hannane és Xinrong Zhu tanulmányuk elvégzéséhez közel 1,4 millió álláshirdetést elemeztek egy vezető globális online szabadúszó platformon 2021 júliusától 2023 júliusáig. Azt találták, hogy a ChatGPT és a képgeneráló eszközök bevezetése szinte azonnali csökkenést eredményezett az online alkalmi munkák különböző munkaköreinek álláshirdetéseiben, de különösen az automatizálással kapcsolatosakban.  

A ChatGPT bevezetése után az automatizálható munkakörökben 21 százalékkal kevesebb álláshirdetés jelent meg hetente, mint a fizikai munkát igénylő pozíciókban.  

Leginkább a szövegíró állások voltak érintettek (30,37 százalékos csökkenés), ezt követte a szoftver-, alkalmazás- és webfejlesztés (20,62), valamint a mérnöki (10,42). 

Hasonló mértékű keresletcsökkenés volt megfigyelhető a népszerű képgeneráló AI-eszközök bevezetése után: az azt követő egy éven belül a grafikai tervezéssel és a 3D modellezéssel foglalkozó szabadúszók iránti kereslet 17,01 százalékkal csökkent. 

A kutatók megfigyelték, hogy a generatív mesterségesintelligencia-eszközök (GenAI) bevezetése után a munkahelyek iránti kereslet nem mutatott fellendülést, ami azt jelzi, hogy a munkák AI általi helyettesítése egyre gyakoribbá válik. Ezt a hatást összehasonlították a szezonális keresletingadozásokkal és a hagyományos automatizálás munkaerőpiacra gyakorolt hatásával. A GenAI sokkal erőteljesebb hatást gyakorolt: míg például a francia iparban a robotok alkalmazásának 20 százalékos növekedése csupán 3,2 százalékos csökkenést okozott az ipari foglalkoztatásban, addig a GenAI eszközöknél ez lényegesen nagyobb mértékű változásokat eredményezett. 

Fokozott verseny mind az emberekkel, mind az eszközökkel  

A kereslet csökkenése az automatizálásra hajlamos munkahelyeken is fokozódó versenyhez vezetett. A kutatók azt találták, hogy a ChatGPT bevezetése után 8,57 százalékkal több ajánlatot nyújtottak be a szabadúszók egy-egy álláshirdetésre az automatizálható munkakörökben amellett, hogy az automatizáció miatt egyre kevesebb az álláslehetőség-kínálat – azaz a hasonló készségekkel rendelkező szabadúszók között nagyobb a verseny, miközben a munkalehetőség is kevesebb. 

A kutatók azt is megfigyelték, hogy minél többen érdeklődnek a GenAI eszközei iránt, annál jobban csökken a munka iránti kereslet az adott területen. A Harvard Business Review-n publikát elemzés szerint a Google keresési trendjei alapján az automatizálásra hajlamos ágazatok – például az írás és a mérnöki munka – iránt jelentős érdeklődés mutatkozik, míg a fizikai munkát igénylő feladatok alig vonzanak figyelmet. 

Általánosságban negatív összefüggést találtak a Google keresési volumene és az álláshirdetések száma között: minél többen keresnek rá egy adott iparág mesterséges intelligenciával kapcsolatos lehetőségeire, annál inkább csökken a munka iránti kereslet az adott területen. Ez arra utal, hogy  

azokban az iparágakban, ahol a közvélemény jobban tisztában van a mesterséges intelligencia potenciáljával, nagyobb mértékben csökken a kereslet a szabadúszók iránt. 

Változások a munkaerőpiac dinamikájában 

A ChatGPT elindulása után az automatizálásra hajlamos állások kissé összetettebbé váltak, szélesebb körű készségeket igényelnek, ezért a munkáltatók hajlandók többet fizetni ezekért az állásokért: a fizetési hajlandóságuk is 5,71 százalékkal nőtt az automatizálásra hajlamos állásokért. Érdekes módon a ChatGPT-t a készségkövetelmények között feltüntető állásajánlatok esetében is növekedés tapasztalható. Annak bevezetését követő időszakban 903 olyan álláshirdetést találtak, amelyekben a készségcímkék között szerepel a ChatGPT. Ráadásul ezeknek az állásoknak több mint 88 százaléka az automatizálásra hajlamos kategóriákba tartozik, a többség (82 százalék) pedig kifejezetten a szoftver-, alkalmazás- és webfejlesztéshez kapcsolódik. A ChatGPT-készségeket kereső álláshirdetések száma folyamatosan nőtt, a bevezetése óta hetente átlagosan 0,68 álláshirdetéssel. Ez arra enged következtetni, hogy  

az AI-eszközök ismerete egyre inkább felértékelődik. 

Tehát az átképzés alapvetővé válik a GenAI fejlődése által vezérelt változó munkaerőpiacon.  

Elengedhetetlenné válik a munkavállalók oktatása 

A GenAI rövid távú hatása az egyes munkakörökre – különösen az automatizálásra érzékenyekre – gyors és elkerülhetetlen volt – de egyszerre jelent lehetőségeket és kihívásokat a vállalatok számára, különösen a munkaerő-gazdálkodás területén. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy bár egyes munkahelyek kiváltása elkerülhetetlen, a cégeknek döntő szerepük van annak kialakításában, hogy miként integrálják az AI-t a működésükbe. Az is fontos, hogy e változások átláthatók legyenek, ez segíthet a bizonytalanság enyhítésében és az alkalmazkodásban. A HBR szerint az automatizálási kockázatoknak különösen kitett iparágakban működő vállalatoknak világosan kell tájékoztatniuk a munkavállalóikat arról, hogy hogyan és mire fogják használni a technológiát.

A munkahelyek megszűnésével kapcsolatos aggodalmak ellenére a mesterséges intelligencia lehetőségek tárházát kínálja a státuszok bővítésére és a termelékenység növelésére is. A HBR szerint az AI-hoz kapcsolódó készségeket igénylő munkakörök száma növekszik, a vállalatoknak pedig arra kell összpontosítaniuk, hogy olyan tehetséges és sokrétű munkaerő-közösséget építsenek ki, amely alkalmazkodik ezekhez a technológiai változásokhoz, sőt ki is egészíti azokat.  

Ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, a munkavállalóknak folyamatos tanulásra és továbbképzésre van szükségük.  

Ajay Agrawal, Joshua Gans és Avi Goldfarb szerzők a Prediction Machines című könyvükben azzal érvelnek, hogy az AI a munka súlypontját a prediktív feladatokról az emberi ítélőképességet és döntéshozatalt igénylő feladatokra helyezi át. Az általuk végzett kutatások azt mutatják, hogy a legnagyobb előnyök az alacsony bérezésű munkaköröket betöltő munkavállalók körében figyelhetők meg.  

Ez az eredmény megerősíti, hogy az AI-képzésbe való befektetés segíthet a készséghiányosságok áthidalásában és az általános termelékenység növelésében.  

A vezetőknek érdemes az alacsony bérezésű munkavállalókat AI-eszközökkel támogatni és képzési programokat biztosítani.  

A legújabb eredmények még azt is jelzik, hogy a ChatGPT munkahelyi használatában jelentős nemek közötti különbség van: a nők ugyanis jelentősen kisebb valószínűséggel alkalmazzák a ChatGPT-t ugyanazokban a munkakörökben, ezt a különbséget pedig érdemes kezelni, tehát  

a vállalatoknak konkrét munkakörhöz és egyénhez kapcsolódó képzési programokba is be kellene fektetniük, amelyek segítik a munkavállalókat abban, hogy hatékonyan használják ezeket az eszközöket. 

Az iparági vezetőkkel és az oktatási intézményekkel való együttműködés segíthet a cégvezetésnek a változó készségigényeket kielégítő képzési programok kialakításában, de új kompetenciákat is ki kell majd fejleszteniük, különösen az AI-feladatok delegálása terén. Az emberi kreativitás és felügyelet megőrzése mellett a hatékonyság maximalizálása szempontjából kritikus fontosságú lesz annak a megértése, hogy mely feladatokat kell AI-rendszerekre bízni emberek helyett. Ahogy a technológia egyre több rutinfeladatot vesz át, a vezetőknek arra kell figyelniük, hogy a csapatokat kialakítása során mind az emberi, mind a gépi képességek egyedi erősségeit kihasználják.  

Hosszú távon azok a vállalatok, amelyek átképzéseket kezdeményeznek, előnyösebb helyzetbe kerülnek.  

A HBR szerint tehát a GenAI továbbra is formálja a munkaerőpiac dinamikáját. A stratégiai hangsúlyt az emberi potenciál növelésére kell helyezni, nem pedig pusztán annak helyettesítésére. Azok a vezetők, akik így tesznek, nemcsak segíteni fogják csapataikat a fejlődésben, hanem a hosszú távú növekedést és az innovációt is segítik a szervezetükben. 

Kapcsolódó: