A multilaterális fejlesztési bankok segítik a fejlődők felzárkózását 

Az eseményen – többek között – Ludger Schuknecht, az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alelnöke és vállalati titkára is előadást tartott. Visszatekintett az idei évben kiosztott gazdaságtudományi Nobel-díjra, amellyel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a társadalmak és az államok által létrehozott intézmények mennyire fontosak a jólét és a prosperitás fenntartásában. Schuknecht hozzátette azt is, hogy ezek hatékony működéséhez elengedhetetlen a tehetség, a tudás, a technológia és a tőke megfelelő kezelése, befektetése és áramlása hiszen ezen erőforrások tesznek virágzóvá egy országot. Megfelelő tehetség és tudás nélkül nem lehetne tőkét termelni, amelybe invesztálva aztán  a tehetséget ismét innovációvá lehet alakítani. 

A bevezető után az alelnök rátért a multilaterális fejlesztési bankok (MDB-k) fontosságára. Visszautalt Orbán Viktor miniszterelnök nyitóbeszédére, ahol kiemelte, hogy  

a feltörekvő országok már a világ GDP-jének 60 százalékához járulnak hozzá.  

Ezeknek az államoknak azonban segítségre van szüksége, hogy intézményeik és infrastruktúrájuk képesek legyenek megbirkózni a multipoláris világrend kialakulásával járó kihívásokkal. Ahogy Schuchknecht mondta, Ázsia szempontjából alapvető fontosságú kérdés, hogy a polarizálódás pozitív vagy negatív eredményekkel fog-e zárulni az országok számára. 

Az AIIB alelnöke   szerint 

ebben a központi bankok és kormányok felelőssége a legnagyobb, amelyeknek fontos feladata a gazdasági és a pénzügyi stabilitás fenntartása.  

Itt jön képbe a multilaterális fejlesztési bankok szerepe. Ezeken keresztül ugyanis a feltörekvő és fejlődő országok széleskörű támogatásokat kaphatnak, segítve ezzel nem csak a politikai fellendülést, de az infrastruktúra fejlesztését, a zöldátállást, a környezetvédelmet, valamint az oktatás és a szociális intézmények megerősítését. Emellett fontos szerepük, hogy a delikvensek az MDB-k technikai szakértelmére is támaszkodhatnak. 

Schuknecht rövid ízelítőt adott abból is, hogyan működik az AIIB.  

A bankot 2016-ban alapították és mára több mint 100 állam vált a tagjává, amelyek együttesen a globális GDP kétharmadáért felelnek. Az intézménynek köszönhetően már összesen 55 milliárd dollár értékben fektettek be, a kedvezményezettek listája pedig 35 tagállamot számlál.  

Az AIIB elsősorban Ázsiára fókuszál, de tagjai között számos azon kívüli feltörekvő és fejlődő állam is megtalálható. Demokratikusságát biztosítja, hogy a döntéshozatal inkluzív: minden finanszírozási javaslatot a tagok 75 százalékos támogatása esetén fogadnak el. A bank égisze alatt megvalósultak már intézményi és klímavédelmi projektet Bangladesben, iskolai digitalizációt segítő program Indiában, de ilyen volt például a georgiai Batumi fontos kikötővárosába vezető út megépítése is. Az AIIB ezek mellett a különböző állami pénzügyi intézményeket is segíti, és az ESG-hez kapcsolódó kapacitásaikat is erősíti.  

Kazahsztán megkerülhetetlen az eurázsiai együttműködésben 

Madina Abilkasszimova, a Kazah Köztársaság Pénzügyi Piacszabályozási és Fejlesztési Ügynökségének elnöke üdvözölte a mind gazdasági, mind társadalmi és politikai szinten kiváló kazah–magyar kapcsolatokat. 

Abilkasszimova rámutatott, hogy Kazahsztán Magyarországhoz hasonlóan fontos összekötő állam Közép-Ázsia és Európa között, hiszen mindkettő a két kontinens között helyezkedik el, így tökéletes pozícióban vannak, hogy közvetítseekn közöttük. Ezt megerősíti, hogy az ország az összesen 400 milliárd dolláros GDP-vel és közel 78 millió fős lakossággal rendelkező Közép-Ázsia legnagyobb gazdasága.  

A régió GDP-jének körülbelül 60 százalékáért ugyanis Kazahsztán felel GDP növekedése pedig az elmúlt évtizedben évente átlagosan több mint 4 százalékos volt. Mi több: 2024 első 10 hónapjában 4,1 százalék volt ez a növekedés, miközben a világgazdaság nem teljesít jól.

Az ország hosszú távon nagyon jól áll a humánerőforrásokat tekintve is: 20 milliós lakosságának átlagéletkora 31 év, tehát viszonylag fiatal társadalomról beszélünk. Abilkasszimova hozzá is tette, hogy szerintük az emberi erőforrásokba való befektetések a legfontosabbak. 

Kazahsztán bemutatása után kitért arra, hogy a növekvő globális kihívások közepette fontos a gazdasági nyitottság és a különböző nemzetközi célok, például a klímaváltozás elleni küzdelem, melletti elköteleződés. 

Az elnök ezután az eurázsiai gazdasági együttműködések fontosságáról beszélt, és kiemelte, hogy országa nagyon fontos közvetítő szerepet játszik az Európa és Kína közötti kereskedelemben.  

A két kontinens között lezajló árucsere 85 százaléka halad át Kazahsztánon, amely így a fő eurázsiai tranzitútvonal. 

Emiatt rengeteget fektettek infrastrukturális fejlesztésekbe, például vasút- vagy kikötőkorszerűsítésba. Júliusban a Kínát Európával összekötö Középső Folyosó fejlesztéséről is zajlottak tárgyalások, amelyen évente 10 millió tonna szállítmány halad át. 

Abilkasszimova kitért a klímaváltozás elleni küzdelemre is. Tájékoztatott, hogy Kazahsztán ezen a téren is nagyon elkötelezett: terveik szerint 2050-re szeretnék energiaellátásuk 50 százalékát zöldforrásokból fedezni, és egy idei népszavazás során az első atomerőmű megépítéséről is döntöttek. Kiemelte, hogy országa a világ legnagyobb urántermelője: a globális bányászat 41 százalékáért felel, így ebben is nagy potenciált látnak. Fontos, hogy számos kritikusfontosságú nyersanyag is található Kazahsztánban. 

A zöldátállás és a klímaküzdelem ügyében mást is tettek. Közép-Ázsiában Kazahsztán vezetett be elsőként úgynevezett zöldadórendszert (green taxonomy). Ez egy olyan keretszabályozás, amely meghatározza, hogy mit nevezhetünk környezeti szempontból fenntartható befektetésnek. Segíthet a „greenwashing” elleni küzdelem mellett a vállalatoknak és a befektetőknek abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak a fenntarthatóság szempontjából. 

Abilkasszimova emlékeztetett arra is, hogy az államok és a központi bankok szerepe rendkívül fontos a válságkezelésben is. Minden államnak ellenálló pénzügyi rendszert kell kiépítenie és fenntartania, és igyekezniük kella válságokat megelőzni, vagy ha már bekövetkeztek, gondoskodniuk kell a helyreállításhoz szükséges erőforrásokról. A globális inflációt illetően az elnök jelezte, hogy Magyarországhoz hasonlóan Kazahsztán is sikeres inflációcsökkentési stratégiát hajtott végre. 

Beszéde vége felé Abilkasszimova felhívta a figyelmet az új technológiák okozta kockázatokra is. A mesterséges intelligencia vagy például a digitális fizetési rendszerek kétségeket vethetnek fel a személyes adatok kezelése, illetve a fogyasztói jogok érvényesítése esetében. Ezek is olyan új, modern kihívások, amelyekkel a hatóságoknak és a központ bankoknak meg kell küzdeniük és itt is hatékonyabb, ha ezt nemzetközi együttműködés útján, egymástól tanulva teszik. 

Előadását Abilkasszimova az új pénzügyi technológiák ellenőrzésének megerősítésére való felhívással zárta.  

A digitális pénzügyi eszközök ugyanis szintén új kockázatokat hordoznak – például a kripotvaluták terjedése vagy a finanszírozási rendszerek decentralizációja – amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi stabilitást. 

Fényes jövő előtt állnak a már így is kiváló magyar–kínai kapcsolatok 

Az első előadássorozatot Hongyan Li a kínai Állami Devizahivatal (SAFE) helyettes vezetője zárta. Beszéde elején kiemelte,hogy a gazdasági sikerhez az Eurázsia Fórum mindegyik kulcsszava – a tehetség, a tudás, a technológia és tőke – egyaránt nagyon fontos. 

Li felsorolta szerinte melyek a világ fő kihívásai. Elsőként a geopolitikai veszélyekkel kezdte, amelyekkel kapcsolatban Hszi Csin-ping kínai elnököt idézte:  

A világ évtizedek óta nem látott változásokon megy keresztül, amelyek átnyúlnak a nemzetállami határokon” Ezen okok miatt a kereskedelem és az ellátási láncok rendkívüli nyomás alá kerülnek, amelyek elhárításához fontos az együttműködés. 

Mindemellett egy makrogazdasági paradigmaváltásnak is szemtanúi vagyunk, továbbá világszerte magas infláció tombol – amelynek sok politikai párt és vezetés is kárát látta az elmúlt év választásain. Mi több: világszerte egyre jellemzőbb a növekvő munkaerőhiány, az emelkedő államadósság, és jelen van még az energiaválság is. Úgy kell számolni, hogy a következő években ezek mindenképpen velünk maradnak, sőt lehet, hogy súlyosbodni fognak. Mindez instabilitást eredményez gazdasági és pénzügyi értelemben is, ezért fontos a megfelelő intézkedések megtétele. 

Li a következő nagy veszélyként a klímaváltozást nevezte meg, amely szerinte szintén nyomást gyakorol a pénzügyi stabilitásra. Végül a technológiai forradalom kockázataira hívta fel a figyelmet, kiemelve a Big Data trendjének erősödését. Hozzátette, az, hogy a pénzügyi rendszerek egyre több új technológiát alkalmaznak, szintén számos veszélyt rejthet a pénzügyi stabilitásra nézve.  

A kínai küldött ezután kitért a kínai–magyar kapcsolatokra is. Üdvözölte a fél évvel ezelőtt megkötött „minden körülmények közötti” (all weather) stratégiai partnerséget. Mind mondta, biztos abban, hogy az együttműködés sikeres és gyümölcsöző lesz, illetve hogy a két ország közösen hatékonyabban tudja alkalmazni a bennük rejlő tehetséget, tudást és innovációs képességeket.  

Li rámutatott, hogy Magyarország nagyon fontos összekötőállam Európa és Ázsia között. Kiemelte, hogy az elmúlt 20 évben rendkívüli mértékben növekedett a két ország közötti kereskedelem, és ez a jövőben is bővülni fog.  

Az összekötő szerep megmutatkozik Li szerint abban is, hogy számos kínai zöldenergia-vállalat fektet be Magyarországon. A küldött ezt követően kitért arra, hogy milyen területeken látja Kína a kapcsolatok további elmélyítésének lehetőségét. A pénzügyi együttműködéssel kapcsolatban kiemelte, hogy  

Magyarország Eurázsia pénzügyi központja,  

amit az is igazol, hogy a Magyar Nemzeti Bank segítségével hazánk már számos alkalommal biztosított kiváló fórumot az eurázsiai együttműködés fejlesztésére. Li rámutatott a központi bankok fontosságára a válság- és kockázatkezelésekben. Hozzátette, hogy emiatt is nagyon fontos az ilyen intézmények pénzügyi szabályozó képességének bővítése. 

Végezetül Li újra hangsúlyozta, mennyire fontos a bizonytalanságokkal és újfajta kihívásokkal teli világban az, hogy a feltörekvő és fejlődő államok szorosan együtt gondolkodjanak, fejlesszék az egymás közötti kereskedelmet, és mindenki számára előnyös együttműködéseket kössenek. 

A teljes beszédek az alábbi linken tekinthetők meg: 

Az esemény első felvonása két szakmai panelbeszélgetéssel zárult. 

Az első beszélgetésen Sopnendu Mohanty, a Szingapúri Monetáris Hatóság fintech-szektorért felelős vezetője és Ronit Ghose, a Citi Research finanszírozás jövőjével foglalkozó ügyvezető igazgatója és globális vezetője vett részt, mégpedig Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának moderálása mellett. A fő témák között szó esett a fintech szolgáltatások jövőjéről, a mesterséges intelligencia ezen a területen való alkalmazásáról, a központi bankok szabályozó szerepéről és a digitális jegybanki fizetőeszközökről is.  

Ronit Ghose szerint a mesterséges intelligencia (MI) egy „game changer” technológia, amellyel kapcsolatban a legnagyobb kérdés az, hogyan használható a pénzügyek digitalizációja terén. Mohanty arra mutatott rá, hogy a fintechszolgáltatások esetében egyre nagyobb az érdeklődés azok fenntarthatósága iránt, illetve, hogy a nagy nyelvi modellek helyett egyre inkább a kisebbek és maga a fogyasztói oldal kerülnek fókuszba. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a központi bankoknak óvatosnak és körültekintőnek kell lenniük a digitális jegybanki fizetőeszközök kibocsátásakor, hogy azok hatékonyan és biztonságosan működjenek. 

Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója moderátorként azzal vezette fel a második panelt, hogy a digitalizáció a mindennapjaink részévé vált, így egyre fontosabb a pénzügyek terén is. Ezt megerősítette Jochen Biedermann, a Nemzetközi Pénzügyi Központok Világszövetségének ügyvezető igazgatója is. Rámutatott arra, hogy a digitalizációs folyamatokkal az ügyfelek személyes adatainak biztonságos kezelése és az MI megfelelő alkalmazása egyre fontosabbá válik.  

Varun Mittal, a Singlife innovációért és ökoszisztémáért felelős vezetője, a Fintech Nation alapítója és a Szingapúri FinTech Szövetség társalapítója azt emelte ki, hogy mikre nyújthatnak megoldást a fintechszolgáltatások. Példaként az egyre tovább, de szerényebb pénzügyi körülmények között élő társadalom nyugdíjproblémáit említette. Kiemelte még – a társadalombiztosítási rendszerek fenntartásának nehézségei mellett – az úgynevezett HENRY-generációt (High Earning, Not Rich Yet, azaz magas jövedelmű, de még nem gazdag). Mittal szerint az említett körülmények megoldásában a hagyományos pénzintézetek nem képesek hatékonyan működni, az államok pedig elegendő erőforrást biztosítani, ezért válik egyre fontosabbá a fintechvállalatok szerepe. 

A beszélgetésen részt vett még Si Piao, a Digital Economy and Green Innovation Research Center és az Ant Group Research Institute ügyvezető igazgatója. Ő a mikro-, kis- és középvállalkozások megfelelő finanszírozásáról, illetve a digitalizáció és az MI szerepéről beszélt annak kapcsán, hogy miként fordíthatók ezek a eátlagemberek javára. 

A teljes beszélgetéseket az alábbi linken lehet megtekinteni: 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: YouTube/Magyar Nemzeti Bank