Októberben növekedett a hazai gazdasági bizonytalanság a Makronóm Intézet EPU indexe alapján

Szerző: | 2024. november. 22. | Hazai, Infláció, Világgazdaság

A Makronóm Intézet EPU indexe az elmúlt 2 hónapban kedvezőtlenül alakult, mivel a nemzetközi kamatdöntések, illetve az amerikai választás körüli bizonytalanság nyomán a turbulens pénzpiaci környezet, illetve a költségvetési hiány alakulásának hatására romlottak a hazai kilátások, így a bizonytalanság is több mint másfélszerese a sokéves átlagnak.

A legutóbbi negyedéves adatok alapján a külső kereslet gyengélkedése nyomán technikai recesszió alakult ki, ami várhatóan a következő negyedévben már nem lesz jelen. 

1. ábra – A hazai EPU index alakulása 

Míg Németországban és az USA-ban javult az általános üzleti bizalom, addig a visegrádi országokban és az eurozónában romlott a helyzetkép az előző hónaphoz képest 

A Business Confidence Index (BCI) novemberben jellemzően mérsékelten csökkenő képet mutatott világszerte, mivel az üzleti bizalom érzékenyen reagál a geopolitikai feszültségekre, az infláció alakulására és a globális kereslet változásaira. Az Egyesült Államokban továbbra is csökkent az üzleti bizalom, ami az inflációellenes intézkedések hosszú távú hatásaival magyarázható, amelyek visszafogják a vállalati beruházási kedvet és növelik az üzleti költségeket. Az Európai Unióban stagnált az üzleti bizalom: az energiaárak ismételt élénkülése, az infláció és különösen Németország iparának kedvezőtlen kilátásai akadályozták a növekedést. A német ipart az energia- és nyersanyagárak volatilitása terheli, ami kihat a gazdaság egészére. Kínában az üzleti bizalom némileg stabilizálódott, mivel az ipari export növekedett, de az ingatlanpiaci válság és a csökkenő belső kereslet továbbra is lassítja a gazdasági növekedést. 

2. ábra – A Makronóm Intézet bizalmi hőtérképe (változás az előző hónaphoz képest) 

Az októberi beszerzésimenedzser-indexek alapján az európai feldolgozóipar továbbra is zsugorodóban  

Az eurózóna feldolgozóiparában folytatódott a visszaesés, az index értéke 46 pont volt. (Az 50 pont alatti értékek a gyártási szektor zsugorodását jelzik.) Az emelkedő árak és az energiaárak instabilitása az új megrendelések számát jelentősen csökkenti, miközben a gyártók a csökkenő kereslet és az elmaradó monetáris lazítás következtében igyekeztek költségeiket mérsékelni. Németország ipara – mint az eurózóna gazdasági motorja – különösen érintett a lassulásban: a gyenge külső kereslet és a visszaeső export miatt a német feldolgozóipar teljesítménye látványosan csökkent. Bizakodásra adhat okot ugyanakkor az októberben történt 2,4 pontos növekedés

3. ábra – A beszerzésimenedzser-index alakulása (2020. január–2024. október) 

A Sentix index adatai alapján a nemzetközi üzleti hangulat minden vizsgált országban/régióban javult 

A 2024 novemberi Sentix gazdasági mutató értékei mindenhol javultak, különösen USA-ban, ahol az index az utóbbi hónapok növekedését követve ismét elérte a Covid előtti szintet 4,7 pontos emelkedéssel. Az eurózónában is javultak a befektetők várakozásai, viszont továbbra is magas a régió recessziós kockázata, elsősorban Németország problémái miatt, miközben Kelet-Európa némileg kedvezőbb értékekkel rendelkezik az euróövezethez képest. A befektetők globálisan (az USA mellett elsősorban Ázsiával kapcsolatban) valamelyest optimistábbak a jövőt illetően, és növekedésre számítanak. 

4. ábra – A Sentix gazdasági index alakulása (2020. január–2024. november) 
5. ábra – A Sentix gazdasági index alapján a gazdasági rezsimek országonként és régiónként (2024. november) 

Az Ifo index alapján a német gazdasági várakozások mérsékelten javultak a szolgáltató szektor kapcsán, a feldolgozóiparban pedig a jövőre vonatkozó várakozások mutatnak kedvező képet 

Az ifo üzleti hangulatindex értéke 86,5 ponton stagnált Németországban, ami azt mutatja, hogy a gazdaság továbbra is válságban van. Mind az üzleti hangulat, mind jelenlegi helyzet és a jövőbeli kilátások mérsékelt javulást mutatnak az előző hónaphoz képest. Különösen a szolgáltatási szektor mutatja a legnagyobb emelkedést, ahol a cégek üzleti hangulata 3,6 ponttal nőtt, míg az építőiparban tovább romlottak a várakozások októberben is. A gyártási szektorban és a kereskedelemben a mérsékelt javulás ellenére továbbra is pesszimista várakozások a jellemzők, ami az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünkként a magyar gazdaságra is jelentős hatással bír. 

6. ábra – Az Ifo index alakulása gazdasági szektoronként (2019. január–2024. október) 

A globális ellátási láncokra nehezedő nyomás kedvezően alakult, továbbra is a hosszú távú átlag körül ingadozik 

A Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI) a legfrissebb adatok alapján 2024 novemberében -0,32 ponton állt, ami azt jelenti, hogy ismét a kedvező tartományba került, jelezve a globális ellátási láncokra nehezedő nyomás csökkenését. Ennek egyik oka a szállítási költségek mérséklődése, beleértve a tengeri és a légi szállítást is. A Baltic Dry Index (BDI) és a Harpex index alacsonyabb értékei a tengeri fuvarozás költségeinek csökkenését tükrözik, míg az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal által közölt légi szállítás költségindexei szintén csökkenést mutatnak. 

7. ábra – Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI) (2019. január–2024. november) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime

Ezek is érdekelhetnek

trend

[monsterinsights_popular_posts_widget]

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn