A gazdag OECD-országokba irányuló legális migráció 2023-ban rekordot döntött: 6,5 millió ember érkezett, ami fellendítette a gazdaságokat, különösen a munkaerőpiacot és az inflációs válságból való kilábalást. A trend ugyanakkor politikai feszültségeket keltett, mivel sok választó az illegális migrációra és a menedékkérők számának növekedésére összpontosít. Ezért több ország, köztük Kanada és az Egyesült Királyság is szigorított a migrációs szabályokon.
A Financial Times-on megjelent cikk szerint a világ néhány leggazdagabb országába irányuló legális migráció 2023-ban minden idők legmagasabb szintjét érte el, ami a választók részéről a kormányok elleni visszatetszést váltott ki annak ellenére, hogy a trend fellendítette a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Tavaly az állandó migrációs (legális) útvonalakon keresztül nagyjából 6,5 millió ember költözött az OECD-tagságot alkotó 38 országba. Ez csaknem 10 százalékpontos növekedés volt a korábbi rekordhoz képest, amely 2022-ben 6 millió fő volt az OECD-jelentés szerint. A legnagyobb mértékű bővülést az Egyesült Királyságban láthattuk, amely az Egyesült Államok után most először lett a migránsok legnagyobb befogadója, 750 ezer fős nettó bevándorlással, amelyet az ápolási ágazatba történő toborzás hajtott.
Ez nem csak a világjárvány utáni felzárkózás. 2023-ban ez minden bizonnyal már egy másik történet, amellyel szembe kell néznünk”
– mondta Jean-Christophe Dumont, az OECD nemzetközi migrációs részlegének vezetője, aki megjegyezte, hogy a tendencia a külföldi munkavállalók és a tengerentúli tanulmányok iránti erős keresletet tükrözi.
Az OECD-országok mintegy harmadában, köztük Kanadában, Franciaországban és Japánban is rekordszintű volt tavaly a bevándorlás. Az Egyesült Államokba 1,2 millió legális bevándorló érkezett. A közgazdászok úgy vélik, hogy a határokon átnyúló mozgás megugrása segített a gazdag országoknak kilábalni a világjárvány és az orosz–ukrán háború nyomán kialakult inflációs válságból. Sok szavazó azonban ehelyett a migráció növekvő mértékére és az illegális útvonalakon érkező menedékkérőkre összpontosít – még akkor is, ha ezek az összlétszámnak csak a kis részét teszik ki. Az idén az újraválasztás előtt álló valamennyi hivatalban lévő OECD-kormány részben ezért veszített a támogatottságából, sokan pedig hivatalukat is elveszítették, köztük az Egyesült Államokban is. Donald Trump arra alapozta a kampányát, hogy ígéretet tett az USA-ba irányuló, papírokkal nem rendelkező migránsok visszaszorítására és az országban engedély nélkül élő több millió bevándorló esetleges kitoloncolására.
Az OECD-országokban az új menedékkérők száma 30 százalékponttal rekordszintre, 2,7 millióra emelkedett, amit a Venezuelából, Kolumbiából, Nicaraguából és Haitiról az Egyesült Államokba érkezők számának ugrásszerű növekedése okozott. Az USA-ba több mint egymillió menedékkérelem érkezett, ami több mint az OECD európai tagjainak összes menedékkérelme együttvéve. „2025-től kezdődően nem lennének meglepők az [az általános migráció] alacsonyabb számai” – mondta Dumont, hozzátéve, hogy ez »növekvő feszültségekhez« vezethet, mivel a legális migráció útvonalai beszűkülnek.
A Goldman Sachs e héten közzétett elemzése kimutatta, hogy a foglalkoztatás növekedése 2023 eleje óta szinte teljes egészében a bevándorlásnak köszönhető Kanadában, Új-Zélandon, Norvégiában, Svédországban, Németországban és az Egyesült Királyságban – de több mint 4 millióval növelte az amerikai munkaerőt is. Joseph Briggs, a Goldman Sachs közgazdásza szerint az Egyesült Államokban ez „kevés gazdasági költséggel segítette a munkaerőpiac egyensúlyának helyreállítását”. Seth Carpenter, a Morgan Stanley vezető közgazdásza egy e heti jegyzetében arra figyelmeztetett, hogy bár lehetetlen megmondani, hogyan fog változni az amerikai politika Trump alatt, „a bevándorlás visszafogása lassabb növekedést és magasabb inflációt fog kikényszeríteni”.
Más országok, amelyek hagyományosan az újonnan érkező migránsok legnagyobb befogadói közé tartoznak, szigorítottak a beutazási szabályokon. Kanada, Ausztrália és az Egyesült Királyság egyaránt intézkedéseket hozott a munkavállalással kapcsolatos migráció korlátozására, Kanada pedig első alkalommal szűkítette az ideiglenesen itt tartózkodók számát. Mindhárom ország újragondolja a nemzetközi diákok befogadásával kapcsolatos nézeteit, akiknek növekvő száma a túlfűtött lakáspiacokra nehezedő nyomás forrásának tekinthető. Érkezésükkel – amelyet az elmúlt években a globális középosztály kialakulása hajtott, és amely képes megfizetni, hogy gyermekei külföldön tanuljanak – 2023-ra 6,7 százalékponttal, 2,1 millióra nőtt az OECD-országok migrációs száma.
Az Egyesült Királyság most már megtiltja a mesterszakos hallgatóknak, hogy családtagokat hozzanak magukkal, míg Ausztrália és Kanada a díjakat emelte meg és korlátozta a hallgatói létszámot. Hollandia hasonló lépéseket tesz, és új szabályokkal veti vissza az angol nyelven oktatott kurzusok számát. Dumont szerint az Egyesült Államokban a munkaerőhiány miatt
nehéz lesz bezárni az ajtót”,
míg sok más országban a népesség elöregedése miatt „a közvetlen külföldi befektetések vonzásához munkaerőre van szükség”. Hozzátette: „az amerikai gazdaságnak szüksége van a legális migrációra a földeken, a szállodaiparban és az egészségügyben. A legális munkaerő-migrációtól előre haladva nehéz visszafordulni”.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
