A korábbi hónapokhoz képest ugyan lassabban, de szeptemberben is dinamikusan nőtt a bruttó átlagkereset. Az átlagfizetés éves alapon a közszférában emelkedett a leggyorsabban. A jelenlegi bérdinamika fennmaradhat az év végéig. Az év eleji bértárgyalások függvényében jövőre is 4-5 százalékkal nőhet a reálbér, amit a minimálbér-emelés is támogat.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
Szeptemberben is dinamikusan, azonban a megelőző hónapoknál valamivel lassabb ütemben, 12,5 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, ami a szeptemberben a jegybanki célra lassuló inflációval együtt ismételten 9 százalék feletti reálbér-növekedést jelent.
Kiemelendő továbbá, hogy a medián kereset növekedési üteme szeptemberben is érdemben magasabb, 15,5 százalékos volt, vagyis az átlagbér emelkedése elsősorban az alacsonyabb bérkategóriákban valósult meg, amelyben a minimálbér emelése játszotta a legfontosabb szerepet.
A megelőző hónappal összevetve mindhárom csoportban lassult az átlagkereset növekedési dinamikája, leginkább a nonprofit szervezetek körében.
A közszféra dolgozói esetében nőtt szeptemberben a leggyorsabb ütemben éves alapon az átlagkereset, 14,1 százalékkal. Ezt elsősorban az oktatási ágazat húzta felfelé, itt 24,3 százalékkal emelkedett az átlagkereset értéke az év eleji pedagógusbér-emelés nyomán,
de érdemben meghaladta az infláció értékét az egészségügy (10,1 százalék) és a közigazgatás (8,7 százalék) átlagos bérdinamikája is. A nemrég benyújtott költségvetési törvény alapján ebben a költségvetési szférában jövőre is érdemi, 7,8 százalékos bérnövekedés várható.
A versenyszférában, a vállalkozások körében 11,9 százalékkal nőtt az átlagkereset szeptemberben az előző év azonos időszakához képest, ez is lassulást jelent a megelőző hónapokhoz képest, azonban idén júniusban és áprilisban is láthattunk ennél lassabb dinamikát. A versenyszférán belül továbbra is kiegyensúlyozottak a bérfolyamatok, szinte minden ágazatban hasonló, két számjegyű bérnövekedést regisztrált a KSH, ez alól egyedül az egyik legmagasabb átlagbérrel rendelkező pénzügyi szektor, illetve a kis súlyú bányászati és kőfejtéságazat képzett kivételt. De felfelé is csak egy kisebb súlyú ágazat, mint a vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés lóg ki.
A jelenlegi bérdinamika az év végéig fennmaradhat, és decemberben mutathat majd nagyobb lassulást az átlagbér növekedési üteme,
tekintve, hogy a tavaly decemberre előrehozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés hatása bekerül a bázisba. A jövő évi bérdinamika kapcsán a minimálbér 9, illetve a garantált bérminimum 7 százalékos emelése erős alapot ad, ugyanakkor a vállalati szféra körében a legfontosabb kérdés az év eleji gazdasági helyzet és kilátások lesznek, tekintve, hogy a vállalatok többsége az év első hónapjaiban határoz csak a bérről. Pozitív kilátások esetén 8-9 százalékos béremelkedés is bekövetkezhet jövőre, amely a tovább lassuló inflációval együtt 4-5 százalékos reálbérdinamikát indukálna. Ennek nyomán a fogyasztás is tovább élénkülhet jövőre.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 szeptemberében a bruttó átlagkereset 627,4 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy az előző év azonos időszakához képest a bruttó átlagkereset közel 70 ezer forinttal, azaz 12,5 százalékkal emelkedett.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a tartósan alacsony infláció és a kiemelkedő bérdinamika eredményeként a reálbérek folyamatosan és jelentős mértékben emelkednek. 2023 szeptemberéhez képest a reálbérek növekedése 9,2 százalékot ért el, így már több mint egy éve nő a családok jövedelmének vásárlóereje. A reálbérek tartós és érdemi bővülése hozzájárul a fogyasztói bizalom növekedéséhez, és elősegíti a fogyasztás élénkülését, ezáltal támogatva a gazdasági teljesítmény növekedését, azt, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.
Az államtitkár hozzátette, a fizetések reálértékének folyamatos emelkedése mellett a foglalkoztatottság is töretlen bővülést mutat. 2010-hez képest jelenleg több mint 1 millióval több ember dolgozik Magyarországon, és az átlagos munkavállalói bér több mint háromszorosára nőtt. A foglalkoztatás és a bérek növekedése jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági stabilitáshoz és a társadalmi jóléthez.
A jövedelmek vásárlóerejének növelése a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének egyik alappillére. Ennek érdekében a kabinet közreműködésével, átfogó hároméves bérmegállapodás jön létre a minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között. A megállapodás garantálja, hogy jövőre is nagymértékben emelkedjen a fizetések vásárlóereje, hiszen a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal nőhet, amely jelentősen meghaladhatja az infláció mértékét. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.
(NGM)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Freepik
