Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítógépek, a szintetikus biológia vagy a fejlett távközlési rendszerek alapjaiban változtatják meg a gazdasági és biztonsági rendszereket és a globális hatalmi viszonyokat. Mindeközben a geopolitikai feszültségek – például Oroszország ukrajnai inváziója vagy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború – átrendezik az ellátási láncokat, és új kihívásokat állítanak a vállalatok elé. 

Ez a két trend nemcsak párhuzamosan létezik, hanem kölcsönhatásba is lép egymással: a technológiák egyszerre válnak konfliktusok tárgyává és eszközévé. Az államok technológiai előnyöket próbálnak szerezni, miközben iparpolitikájuk, exportkontrolljuk és kereskedelmi korlátozásaik révén alakítják a globális adatáramlás és az ellátási láncok dinamikáját. 

 A vállalatok előtt álló kihívások 

A vállalati vezetők most egy olyan világban navigálnak, ahol a technológiai forradalom és a geopolitikai zavarok egymásra hatása egyre nagyobb bizonytalanságot szül. Tobias Feakin Ausztrália korábbi kiberügyi nagykövetének a Harvard Business Review-n megjelent elemzése szerint az alábbi három lépés lehet kulcsfontosságú a sikerhez: 

A technológiai trendek megértése 

A vállalati vezetők számára kulcsfontosságú, hogy felismerjék: a technológiai környezet nem független a globális politikai folyamatoktól. A technológiafejlődés és a geopolitikai viszonyok összefonódása miatt minden új innováció vagy szabályozásváltozás kihatással lehet az üzleti modellekre, az ellátási láncokra és a piaci versenyképességre. A vezetőknek ezért nemcsak a technológiai fejlődés ütemét és irányát kell figyelniük, hanem azt is, hogy a geopolitikai döntések hogyan módosítják ezen trendek érvényesülését. 

Az Egyesült Államok és szövetségesei például exportkorlátozásokkal akadályozzák Kína hozzáférését olyan létfontosságú technológiákhoz, mint az élvonalbeli félvezetők. Ezzel párhuzamosan Japán és Hollandia hasonló korlátozásokat vezetett be, tovább erősítve a „technológiai leválást”, amely az amerikai és a kínai technológiai ökoszisztémák elkülönülését eredményezi. 

Ez a helyzet jelentős változásokat hozott a globális ellátási láncokban. A félvezetők gyártása például rendkívül komplex és több régióra kiterjedő folyamat, amelyet az exportkorlátozások és az ezzel járó geopolitikai kockázatok alapjaiban alakítottak át. A vállalatok kénytelenek alternatív beszállítókat keresni, beruházni új gyártókapacitásokba, vagy akár újragondolni a teljes üzleti stratégiájukat, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez. 

A geopolitikai feszültségek másik közvetlen következménye a kibertámadások számának és kifinomultságának növekedése. Az állami támogatású hackercsoportok célpontjai egyre gyakrabban olyan vállalatok, amelyek stratégiai jelentőségű szektorokban, például az energetikában, a telekommunikációban vagy a technológiai iparban működnek.  

A cégek számára ez azt jelenti, hogy a kiberbiztonság immár nemcsak technológiai kérdés, hanem stratégiai prioritás is. Az igazgatóságoknak átfogóan kell értékelniük, hogy a geopolitikai helyzet milyen gyorsan és váratlanul növelheti a kiberfenyegetések kockázatát. 

Stratégiai beruházások meghozatala 

A korlátozott erőforrások hatékony elosztása létfontosságú a sikerhez. Az ausztrál kormány példája jól mutatja, hogy egy okosan megválasztott beruházás, mint például egy csendes-óceáni tenger alatti kábelprojekt finanszírozása, nemcsak biztonságot és gazdasági növekedést eredményezhet, hanem stratégiai előnyöket is biztosíthat a régióban.  

Tobias Feakin tollából 

„Amikor 2019-ben elkezdtük Ausztrália nemzetközi kiber- és kritikus technológiai stratégiájának kidolgozását, a kormányzatban a technológiapolitikai kérdéseket nagyrészt a műszaki szakemberek által kezelt hiánypótló vertikumnak tekintették. Pedig a technológia egyértelműen a globális ügyek központi elemévé fejlődött. A technológia megértése és kihasználása az ausztrál kormány egyik alapvető stratégiai érdeke volt, és a technológia számos magas rangú vezető számára – a miniszterektől a minisztériumi titkárokig és a hírszerző ügynökségek vezetőiig – kiemelt fontosságúvá vált. Néhány változékony trend már rendkívül egyértelmű volt: az USA–Kína közötti technológiai és kereskedelmi konfliktus komolyan elkezdődött, a kibertámadások alkalmazása válságos és viszonylag nyugodt időkben is normává vált, a kormányok pedig világszerte nagyobb ellenőrzést gyakoroltak az adatok felett, valamint a technológia szabályozása is elindult olyan kezdeményezések révén, mint az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR). Ahhoz, hogy eligazodjunk ebben a környezetben, erőteljes hírszerzési értékeléseket használtunk fel, elemeztük a geopolitikai trendeket, és lépést tartottunk az összetett technológiai előrejelzésekkel. Ez lehetővé tette számunkra, hogy az élvonalban maradjunk, és jól informált stratégiai terveket dolgozzunk ki.”

Az ausztrál kormány nemzetközi kiberstratégiája rávilágít arra, hogy a technológia nem csupán szakértők szűk csoportjának a feladata, hanem a vezetői szinten is stratégiai fontosságú. A diplomaták technológiai képzése, az előremutató beruházások és a proaktív szabályozás mind hozzájárultak ahhoz, hogy az ország versenyképes maradjon a globális technológiai versenyben. 

Rugalmas vezetés kialakítása 

Egy ilyen gyorsan változó környezetben a vezetőségnek képesnek kell lennie gyorsan alkalmazkodni. Ez nemcsak stratégiai irányváltást jelent, hanem azt is, hogy a vállalati kultúrában előtérbe kerül az innováció és a technológiai ismeretek elmélyítése. 

Az elemzés az alábbiakat javasolja a vállalatvezetők számára: 

• Fektessenek a kiberbiztonság és a technológia jövőjébe: a legújabb kiberfenyegetések – például az MI által támogatott adathalász támadások – elleni védekezéshez elengedhetetlen a megfelelő technológiai megoldásokba és a személyzet képzésébe történő befektetés. 

• Minimalizálják az adatkezelési kockázatokat: az adatsértések nemcsak anyagi károkat, hanem súlyos reputációs veszteségeket is okozhatnak. Az adatkezelés átláthatóbbá tétele és a GDPR-hoz hasonló szabályozásoknak való megfelelés nem csupán elkerülhetetlen kötelezettség, hanem versenyelőny is lehet. 

• Használják etikusan az MI-t: az mesterséges intelligencia alkalmazása során az etikai elvek betartása – mint például az átláthatóság, tisztesség és felelősség – elengedhetetlen a társadalmi bizalom megőrzéséhez. 

A jövő a proaktív vezetőké 

Ahogy az állami tapasztalatok is mutatják, a technológiai és geopolitikai változások kezeléséhez proaktív és agilis vezetés szükséges. Azok a vállalatok, amelyek képesek stratégiájukat az új trendekhez igazítani, nemcsak túlélhetik, hanem ki is használhatják a huszonegyedik század kihívásaiban rejlő lehetőségeket. 

A vezetőségeknek most van lehetőségük arra, hogy alakítsák a jövőt – olyan döntésekkel, amelyek nemcsak a saját szervezeteik sikerét garantálják, hanem hozzájárulnak egy stabilabb és fenntarthatóbb globális környezethez. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime