Az egy főre vetített GDP-t vizsgálva 12 (korábban jellemzően alacsonyabb aránnyal rendelkező) vármegyében számottevően növekedett az érték az országos átlaghoz képest, és e folyamat egyértelműen a regionális különbségek mérséklődését jelzi. E kiegyenlítődést támasztja alá az is, hogy a csökkenő aránnyal rendelkező vármegyék többsége (kivéve Somogy és Hajdú–Bihar) a fejlettebbek közül került ki. 

Míg 2010-ben 76,9 százalékpont volt a legfejlettebb (Győr–Moson–Sopron) és a legfejletlenebb (Nógrád) vármegye közötti különbség, ez 2022-re 57,4 százalékpontra csökkent, amely mintegy 19,6 százalékos mérséklődést jelent. Az időszak végén – Budapestet nem számítva – Fejér vármegye vált a legfejlettebbé, míg a sereghajtó továbbra is Nógrád volt. 

Foglalkoztatottság: bár a területi különbségek jelentős mértékben csökkentek 2010 óta, azok továbbra is jelen vannak az országban 

Tavaly az ország északnyugati vármegyéi és a főváros rendelkeztek a legkedvezőbb foglalkoztatási rátákkal, míg a legalacsonyabb arány Szabolcs–Szatmár–Bereg vármegyében volt megfigyelhető. A legmagasabb és legalacsonyabb vármegyei értékek közti különbség 2010 óta 16,4-ről 12,1 százalékpontra csökkent, míg az értékek átlagától vett átlagos eltérés 4,0-ról 3,2-reapadt. Ezek egyértelműen jelzik a területi különbségek mérséklődését. 

2010 és 2023 között 17,9 százalékponttal nőtt a foglalkoztatási ráta Magyarországon. A legnagyobb arányban Észak-Alföld és Észak-Magyarország értékei növekedtek, tehát elsősorban azon régiókat érintően, ahol a munkanélküliség a legjelentősebb volt az időszak elején. A déli vármegyék értékeinek növekedése némileg elmarad az országos átlagtól, és közöttük is Tolnában volt a legmérsékeltebb a foglalkoztatás bővülése. 

Ipar 

Az egy lakosra jutó ipari termelési értékek adatai alapján egyértelműen csökkentek a hazai területi különbségek, azonban a Tiszántúl továbbra is lemaradásban van. 2010 és 2023 között az egy lakosra jutó ipari termelési érték tekintetében Bács-Kiskun (+549%) és Baranya (+361%) vármegye produkálta a legnagyobb arányú nominális növekedést, míg Budapest (+57,9%) és Zala (+57,4%) a legkisebbet. 

2023-ben az országos átlag 11,8 millió forint/fő volt, amelyet 9 vármegye tudott felülmúlni. Ezek közül kiemelendő Komárom–Esztergom, amely az országos átlag mintegy háromszorosát produkálta, köszönhetően a területén helyet foglaló nagyszámú jelentős ipari szereplőnek és a relatív alacsony létszámú népességének. Az alacsonyabb értékekkel rendelkezők közül Nógrád felzárkózása viszonylag sikeresnek, míg Somogy és Baranya kevésbé sikeresnek tekinthető. 

Kutatás-fejlesztés: a ráfordítások tekintetében Veszprém, Budapest és Csongrád–Csanád vármegye áll az élen 

A GDP-arányos K+F-ráfordításokról általánosan kijelenthető, hogy azokban a vármegyékben magasak az értékek, ahol számottevő jelentőségű felsőoktatási, azon belül műszaki és technológiai képzéseket is nyújtó egyetemek vannak jelen. 

Az autóipari és elektronikai üzletágban tevékenykedő vállalatok jelenléte mellett a Pannon Egyetem műszaki képzéseket felvonultató portfóliója is hozzájárult ahhoz, hogy Veszprém vármegye vált az egyik legfontosabb K+F-központtá az országban. 

Beruházások  

A beruházások jelentős része továbbra is Budapesten valósul meg, de arányaiban elmozdulás látható a többi vármegye irányába (pl.: Fejér vagy Borsod–Abaúj–Zemplén). 

A területi egyenlőtlenségek középtávú mérséklődéséről árulkodik az, hogy a vizsgált évtized teljesítményadatai alapján Budapest jelentősége csökkent, míg az ország egyes keleti vármegyéiben kedvező folyamatok indultak el. 

2022-ben a beruházások egy lakosra jutó értéke Budapesten volt a legmagasabb (3,1 M Ft), de Komárom–Esztergom kapcsán is jelentős volt az érték (2,2 M Ft). 

A beruházások intenzitásának területi különbségei 2010 és 2022 között lényegesen nem változtak, azonban a jelenleg folyamatban lévő nagyberuházások várhatóan jelentős mértékben fogják növelni egyes vármegyék (Hajdú–Bihar, Fejér stb.) értékeit. 

A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértékének GDP-hez viszonyított aránya jelentős területi eltéréseket mutatott 2022-ben 

2022-ben Fejér, Borsod–Abaúj–Zemplén és Hajdú–Bihar vármegyékben volt a legmagasabb a beruházási ráta, míg a legalacsonyabb értékkel Budapest bírt. A legjelentősebb relatív növekedést is Fejér és Hajdú–Bihar (+12,3%p és +12,0%p) könyvelhette el a 2010 és 2022 közti időszakban, míg Csongrád–Csanád vármegyében csökkent (-3,1%p) az arányszám. 

Összességében megállapítható, hogy az adatok országos területi eltérései már 2010-ben is markánsak voltak, de azóta még jelentősebbé váltak. 

Infrastruktúra 

Továbbra is meghatározó területi különbségek azonosíthatók, amelyek nagyban képesek befolyásolni az egyes vármegyékbe érkező beruházások nagyságát és összetételét. 

A Nyugat-Dunántúl régió vármegyéi rendelkeznek a legsűrűbb közúthálózattal, és a 2010 óta tartó időszakban is Győr–Moson–Sopron (+5,0 km/100 km²) és Vas (+2,4 km/100 km²) vármegyében gyarapodott leginkább ez az érték. Az elmúlt évtized útfejlesztéseinek másik nagy nyertesei a kevésbé sűrű településhálózatú alföldi vármegyék voltak, ahol átlagosan 1,2 km/100 km²-rel gyarapodott az országos közúthálózat. 

A hazai vasúthálózat a Közép-Dunántúl régióban a legnagyobb sűrűségű, míg a vizsgált időszak legjelentősebb növekedése Nógrád vármegyében (+2,8 km/100 km²) volt megfigyelhető, tehát az egyik legelmaradottabb vármegyében nőtt leginkább a vasúti pálya hossza, amely érdemben hozzájárulhat a terület gazdasági felzárkóztatásához. 

A Gazdasági Monitor első része:

Címlapfotó: Dreamstime