A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
Németország, Európa gazdasági motorja napjainkban komoly kihívásokkal néz szembe, amelyek alapvetően alakíthatják át nemcsak az ország, hanem az egész régió kilátásait. A politikai instabilitás, a geopolitikai kihívások és a globalizáció lassulása mind egy-egy szeletét képezi annak az összetett problémának, amely a német gazdaságot jelenleg sújtja.
A német exportmodell bukása
Az 1990-es évek óta a gazdaság fő hajtóereje az exportvezérelt ipari termelés volt. Az autógyártás, a gép- és a vegyipar világszínvonalú teljesítménye biztosította az ország gazdasági dominanciáját, azonban az utóbbi években a globális trendek megfordultak. A német ipar – különösen az autógyártás – egyre rosszabb versenyhelyzetbe került a kínai cégekkel szemben, amelyek nemcsak vevők, hanem most már komoly konkurensek is. Például 2020-ban Kína még nettó autóimportőr volt, de 2023-ra a világ legnagyobb exportőrévé vált.
A német ipar elöregedett struktúrái nehezen alkalmazkodnak a technológiai váltásokhoz, például az elektromos járművek térnyeréséhez.
Elemzők kiemelik, hogy az iparág lassan állította át a gyártósorokat a belső égésű motorokról az elektromos járművekre, ami hatékonysági hiányosságokat és költségnövekedést eredményezett. Az átállás késedelme eladatlan gépkocsik többletét eredményezte – csak a VW mintegy 500 ezer eladatlan járműről számolt be.
Ráadásul az iparág elöregedő infrastruktúrája és az új technológiákba való alulfinanszírozottság tovább súlyosbította ezeket a problémákat. Az olcsóbb kínai elektromos járművek által támasztott verseny erősödésével a német gyártók hátrányba kerültek a magasabb előállítási költségek és az elavult gyártási gyakorlatra való támaszkodás miatt.
E kihívásokra válaszul a vállalatok jelentős költségcsökkentő intézkedéseket hajtanak végre. A Bosch például bejelentette, hogy az autóipari ágazat visszaesése miatt 5000 munkahely leépítését tervezi, míg a VW azt fontolgatja, hogy története során először több németországi üzemet is bezár. A vállalat arra hivatkozott, hogy a gyárak költségei jelenleg 25-50 százalékkal magasabbak a tervezettnél, ami a németországi üzemeket versenyképtelenné teszi a nemzetközi versenytársakkal szemben. Ezek az elbocsátások és bezárások az iparágon belüli általánosabb tendenciát tükrözik, ahogy a vállalatok a csökkenő járműgyártás és a magas működési költségek közepette megpróbálják racionalizálni a működésüket.
Ez különösen fájdalmasan érinti a közepes méretű vállalatokat, a híres Mittelstandot, amelyek évtizedek óta az innováció bástyái.
Az ipari termelés csökkenése egyértelmű: míg 2018-ban még némi növekedést mutatott, azóta meredeken visszaesett.
A 2024-es választások árnyékában
Az ország politikai helyzete sem segíti a gazdasági válságkezelést. A kormány hárompárti koalíciója összeomlott, és a februári előre hozott választások csak tovább növelik a bizonytalanságot. A politikai megosztottság komoly akadályt jelent az olyan strukturális reformok végrehajtásában, mint például a német „adósságfék” módosítása. Ez az alkotmányos szabályzat ugyanis korlátozza az állami kiadások növelését, még akkor is, ha a gazdasági helyzet indokolttá tenné.
Az elhúzódó döntéshozatal veszélye az, hogy Németország lemarad a nemzetközi versenyben. Ez különösen kritikus egy olyan időszakban, amikor az Amerikai Egyesült Államok tarifákkal fenyeget, és az Európai Unió is komoly nyomást gyakorol Németországra, hogy növelje a védelmi kiadásait.
Csökkenő versenyképesség és növekvő terhek
A német cégek helyzete drasztikusan romlik. Az ifo üzleti hangulatindex szerint a vállalati bizalom történelmi mélyponton van, ami a gazdasági stagnálás és a magas energiaárak kombinációjára vezethető vissza.
Az index novemberben 85,7 pontra esett, ami az egyik leggyengébb eredmény az elmúlt évtizedben.
Az energiaárak drámai emelkedése különösen súlyosan érintette az energiaigényes iparágakat, mint például az acélgyártást. A Thyssenkrupp vezérigazgatója szerint Németország már a deindusztrializáció közepén jár. Ezen túlmenően a gazdaságot sújtó (sokszor Brüsszelből eredő) szabályozási terhek évente 146 milliárd eurós többletköltséget jelentenek a vállalatok számára.
Egy új gazdasági modell keresése
A jelenlegi helyzet arra kényszeríti Németországot, hogy újragondolja a gazdasági modelljét. Az eddigi exportorientált stratégia már nem fenntartható, különösen a kínai és amerikai piac kiszámíthatatlansága miatt. Szakértők szerint az új német gazdasági modellnek a magas hozzáadott értékű technológiákra és a zöldiparágakra kellene összpontosítania, például a szélenergiához kapcsolódó berendezések és az elektrolizátorok gyártására.
A költségvetési politika terén a legnagyobb vita a „adósságfék” körül zajlik, csakhogy a jelenlegi politikai helyzet ezen a téren komoly akadályt jelenthet. A törvények módosításához kétharmados parlamenti támogatás szükséges, amit a polarizált politikai légkör és a szélsőséges pártok esetleges térnyerése nehezít. Annak ellenére, hogy a gazdasági szakértők szerint egy mérsékelt adósságnövekedés a piacok számára elfogadható lenne, a német lakosság nagy része még mindig tart a hiperinfláció történelmi emlékétől.
Ha a reformok elmaradnak, az nemcsak Németország versenyképességét, hanem az egész európai gazdaság stabilitását is veszélyeztetheti.
Az Európai Központi Bank kamatcsökkentései enyhíthetik ugyan a hitelfelvételi terheket, de a strukturális változások elkerülhetetlenek, hogy az ország alkalmazkodni tudjon a globális kihívásokhoz és megőrizze vezető szerepét Európában.
Egy mérsékelt reform lehetővé tenné, hogy a kormány jelentős beruházásokat hajtson végre az infrastruktúrába, az oktatásba és a védelembe, ami hosszú távon növelhetné a gazdasági bővülést.
A modernizáció sürgető szüksége
Németország egyik legégetőbb problémája az infrastruktúra állapota. Az ország vasúti hálózata, autópályái és középületei évtizedek óta alulfinanszírozottak, ami nemcsak a gazdasági hatékonyságot csökkenti, hanem a lakosság életminőségére is negatívan hat. Egy sokat idézett 2023-as jelentés szerint
Németország 600 milliárd eurónyi közberuházásra szorul az elkövetkező tíz évben, hogy felzárkózzon a modern követelményekhez.
A digitalizáció terén is jelentős a lemaradás. Miközben továbbra is világhírű a gépiparban és az autógyártásban, az ország technológiai infrastruktúrája – például a széles sávú internet elérhetősége és a digitális közszolgáltatások – messze elmarad az EU átlagától. Ez különösen nehézzé teszi a startupok és a technológiai szektor fejlődését, amelyre pedig a gazdaság jövőjét kellene alapozni.
Az energiaárak robbanásszerű emelkedése az orosz gáz importjának a csökkenése után az egyik legnagyobb kihívást jelentette Németország számára. Az energiaintenzív iparágak, mint az acél- és vegyipar különösen érzékenyek az áringadozásokra, és sok vállalat már megkezdte termelési kapacitásainak áthelyezését más országokba.
A megújuló energiákra való átállás lehetőséget nyújtana az energiafüggetlenség és a klímasemlegesség elérésére. Németország például világelső a szélenergia és a zöldhidrogén fejlesztésében, de a megújuló energiaforrások kiépítése továbbra is túl lassú. A politikai döntéshozóknak ezért fel kell gyorsítaniuk az engedélyezési eljárásokat és jelentősen növelniük kell a kapcsolódó beruházásokat, miközben a nukleáris energia bizonyos fokú használatát is fontolóra kellene venni.
A demográfiai bomba ketyeg
Németország lakossága gyorsan öregszik, és a munkaerőhiány már most komoly akadályokat gördít az ipari és szolgáltatói szektor elé.
Az ifo Intézet szerint évente akár 400 ezer képzett munkaerő hiányozhat az ország gazdaságából, ami komoly nyomást gyakorol a termelékenységre és a vállalati nyereségességre.
A legális, szakképzett munkavállalók bevándorlásának a szabályozása és az oktatási rendszer modernizációja kulcsfontosságú lesz a probléma kezelésében. Németországnak vonzóbbá kell válnia a magasan képzett külföldi dolgozók számára, miközben javítania kell a szakképzési rendszert és a női munkavállalók foglalkoztatási arányát.
Kereskedelmi stratégiák újragondolása
A globális kereskedelmi viszonyok gyors átalakulása az országot különösen nehéz helyzetbe hozta. A kínai piac egykor a német export legnagyobb motorja volt, de az utóbbi években Kína inkább konkurenssé, mintsem partnerré vált. Ugyanakkor az Egyesült Államok, Németország egyik legnagyobb exportpiaca, mindeközben egyre protekcionistább kereskedelmi politikát folytat.
A német vállalatoknak diverzifikálniuk kell a piacaikat, nagyobb hangsúlyt kell helyezniük az EU belső piacára és a fejlődő gazdaságokra, például Afrikára, valamint Délkelet-Ázsiára.
Éppen ezért az Európai Unió szabadkereskedelmi tárgyalásainak a felgyorsítása szintén kulcsfontosságú lenne a német gazdaság számára.
A német gazdaság új útja
Ahhoz, hogy Németország kilábaljon a gazdasági válságból, és új alapokra helyezze a gazdaságát, több fronton is cselekvésre van szükség.
- Fiskális politika és beruházások: az „adósságfék” reformja nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kormány növelni tudja a közberuházások arányát. Az infrastruktúra, az oktatás és a zöldtechnológiák fejlesztése nemcsak rövid távon serkentené a gazdaságot, hanem hosszú távon is fenntartható növekedést biztosítana.
- Munkaerőpiaci reformok: a legális, magasan képzett munkavállalók bevándorlásának ösztönzése, a szakképzés fejlesztése és a munkaerőpiaci rugalmasság növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni tudja a demográfiai kihívásokat.
- Kereskedelmi stratégia újragondolása: diverzifikálnia kell az exportpiacait és erősítenie kell az EU-n belüli gazdasági együttműködést – ideológiai és politikai érdekektől mentesen.
- Technológiai fejlődés ösztönzése: a digitalizáció és a technológiai innováció támogatása, különösen a startupok és a mesterséges intelligencia területén, elengedhetetlen a globális versenyképesség megőrzéséhez.
Bár a jelenlegi helyzet kihívásokkal teli, Németország gazdasági és politikai erőforrásai lehetőséget nyújtanak arra, hogy sikeresen alkalmazkodjon az új globális helyzethez. Az ország képes lehet arra, hogy a válságot lehetőséggé alakítsa, és a zöld- és digitális gazdaság úttörőjévé váljon Európában. A kulcs a politikai akaratban, illetve a gyors, célzott reformok végrehajtásában rejlik. A következő német kormány felelőssége hatalmas: nemcsak az ország jövőjét, hanem Európa gazdasági stabilitását is formálni fogja.
(Források: Reuters; Bloomberg; Reuters; Economist; MIWI)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: DALL-E
