Egy torz képet alkotva a 2022-es dániai választási kampányban a szarvasmarha és a sertés a mezőgazdaság éghajlati lábnyomának szimbólumává vált, és ez nem kímélte sem a hagyományos, sem az ökológiai gazdaságokat. Most Dánia lenne az első ország, amely megadóztatná az állatok metánkibocsátását.
Dániában a terület több mint 60 százalékát mezőgazdaságra használják, többnyire intenzíven. Az adó a fenntarthatóbb mezőgazdaságról szóló megállapodás része, amelyet június végén kötöttek meg a kormány, az állattenyésztési szövetségek, az ipar és a szakszervezetek képviselői. Emellett 250 000 hektár új erdő telepítésére és további megművelt területek revitalizációjára is sor kerül. A terv 43 milliárd koronát ír elő finanszírozásra. Az állatok metánkibocsátásának megadóztatásáról szóló megállapodást még jóvá kellett hagynia a parlamentnek.
A bélszélmérték kiszámítása nem egyszerű, hiszen függ az állattól, a tartás módjától az évszaktól vagy akár a takarmányozás minőségétől. A dánoknak úgy tűnik, mégiscsak sikerült, ami alapján meg tudtak meghatározni a különadót az állatok által felböffentett vagy kieregetett üvegházhatású gázokra.
Persze a politikusoknak mindez egyszerű, és a hétköznapi dán polgárnak is könnyen közvetíthető az üzenet. Aminek az egyik fele, nincs hangsúlyozva. Mégpedig az, hogy ez a kivetett CO2-adó lényegében egy termelésre kivetett adó, ami drágábbá teszi a dán termékeket mind otthon, mind külföldön. Márpedig a sertéshús adja a dán mezőgazdasági export közel felét.
A koppenhágai kormány bejelentette, hogy a parlamentben létrejött a megfelelő pártok közötti megállapodás, már csak jóváhagyásra vár. Természetesen az érintett gazdálkodóknak a károk enyhítésére némi állami támogatást is ígértek.
A megállapodás értelmében 2030-tól az állatok metánkibocsátására, egy tonna szén-dioxid egyenértékre számítva 300 dán koronányi (40,20 eurónak, 1600 forintnak megfelelő összeget) gázvámot vetnének ki. A javaslat szerint ennek az összegnek 2035-ig 750 koronára (körülbelül 100 euróra) kellene emelkednie. Ugyanakkor a károk kompenzálására jelentős adókedvezményt biztosítanának a gazdálkodóknak, ami segítségével tényleges költségeik 2035-től 300 koronára csökkennének tonnánként.
Emellett megadóztatnák a növénytermesztés dinitrogén-oxid-kibocsátását is, amely a nitrogén tartalmú műtrágyák használatakor keletkezik.
Tehát a környezetvédelmi adó mind a szántóföldi növényeket, mind az állati eredetű termékeket (hús, tojás és tej) érinti.
Egyébként a mezőgazdaság és az élelmiszeripar már most is fizeti a fosszilis tüzelőanyagok (földgáz, gázolaj) széndioxid-adóját, ami elsősorban a mezőgazdasági gépek használatából származik. Így az csak egy mítosz, hogy a mezőgazdaságra még nem vonatkozik az általános széndioxid-adó.
A dán agrárszervezeteknek természetesen nem tetszik a döntés, azzal érvelnek, hogy a dán mezőgazdasági és élelmiszeripari klaszter az egyetlen olyan ágazat az országban, amely kötelező érvényű csökkentési célt tűzött ki. A 2021-ben megszületett mezőgazdasági megállapodás értelmében a dán mezőgazdaságnak 2030-ig 7,4 millió tonna szén-dioxiddal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezt kiegészíti a mezőgazdasági és erdészeti ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás célkitűzése, amely 2030-ig 55-65 százalékos nagyobb csökkentést fogalmaz meg az EU emissziós célkitűzéseihez képest.
Másrészt azt is felvetik, hogy a mezőgazdaságra úgy vetnek ki többletadót, hogy még nem volt lehetőség a biológiai folyamatokból származó üvegházhatású gázok egyedi mérésére, a kibocsátások csak kalkulálták, általános szabványok alapján számolták. Talán a skóciai Aberdeeni Egyetem Rowett Intézete által vezetett 2019-es nemzetközi tanulmányt vették alapul, amely szerint egyetlen tehén évente 70-120 kilogramm metánt bocsát ki.
A legfőbb érvük viszont azt, hogy ezt a típusú adót egyedül Dánia vezeti be, és csak a Dániában folyó mezőgazdasági termelést érinti. Az a termelés, amely az ország határain kívül történik, de Dániába importálják, mentesül az adó alól. Ez viszont súlyosan érinti a dán versenyképességet, mind az otthoni, mind a külföldi piacokon, és hatással lesznek a hazai munkahelyekre, különösen a vidéki területeken és az élelmiszerek áraira.
Mivel Dánia ezt a gázadót egyedül vezeti be, így nem lesz globális hatása a bolygó kibocsátásra, viszont több mezőgazdasági vállalkozás csődbe mehet, vagy elviheti a termelést Dániából.
Egy ágazati tanulmány szerint a szén-dioxid-adó 2030-ra már önmagában 27-33 százalékkal növeli a költségeket a dán biotejgazdaságok esetében, és 32-35 százalékkal a hagyományos tejgazdaságoknál. A sertéstenyésztő gazdaságok esetében az adó növekedése 2030-ban a költségek 9-15 százalékát fogja kitenni, a növénytermesztésnél a költségek 12-20 , a baromfigazdaságok esetében pedig a 3-6 százalékát. Például egy átlagos tejgazdaság eddigi 800 ezer koronás nyeresége az évtized végére várhatóan 1,4 milliós veszteségbe fordulhat.
Az adó tehát torzítja a versenyt a hazai és a külföldi termelők között. Azzal számolnak, hogy az adó 14 százalékos áremelkedést eredményez a dán gyümölcs és zöldség esetében. A dán tejüzemekből származó termékek, például a tej és a sajt árai szintén 14 százalékkal emelkednek. A marhahúsé pedig akár 17 százalékkal is növekedhet.
A mezőgazdasági biológiai folyamatokra kivetett dán különadó a becslések szerint a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban 19-36 ezer munkahelyet érint. Jelenleg 120 ezren dolgoznak ebben a szektorban, és ezek 71 százaléka vidéken. Az is alapigazság, hogy a városoktól minél inkább távolodva megnő a mezőgazdaság fontossága. Azt pedig nehéz felmérni, hogy az elbocsátott munkaerőt képes lesz-e felszívni a dán ipar.
Kapcsolódó:
