Jól láthatóan, és ami még nagyobb probléma, érezhetően is eszkalálódik az orosz–ukrán háború, miután Joe Biden a választási vereségét követően szinte azonnal jóváhagyta Kijevnek a nagy hatótávolságú rakéták használatát orosz területeken, majd nem sokkal később megkapták az engedélyt a taposóaknák bevetésére is.

Az említett nagy hatótávolságú eszközök konkrétan 300 km hatótávolságú ATACMS rakétákat jelentenek, de a rakétaindító rendszer alkalmas másfajta, például HIMARS rakéták kilövésére is. Maga a lépés ugyan nem volt meglepő, mivel a háborús események korábbi mintázatait figyelembe véve borítékolható volt, hogy Ukrajna a nyugati szövetségesektől erre a típusú fegyverre is megkapja az engedélyt. Erre az oroszok is fel voltak készülve, hiszen Putyin már jóval korábban leszögezte, hogy hajlandó módosítani országa nukleáris doktrínáját, amit meg is tett:  

így mostantól Moszkva felhatalmazva érzi magát arra, hogy olyan NATO-tagállamokat is támadhasson, amelyek jóváhagyták nagy hatótávolságú fegyverek használatát Ukrajnának, és ezekkel a fegyverekkel orosz területre mértek csapásokat.  

Jelen állás szerint ez három országra igaz, és mind a három a NATO tagja: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Washington még „csak” most engedélyezte nagy hatótávolságú fegyverek bevetését, de Párizs és London már jóval korábban, 2023 júliusában szállított Kijevnek ilyen típusú eszközöket: ebben a tekintetben a franciák és a britek kooperáltak, és Storm Shadow rakétákkal látták el Ukrajnát.

So, that's what you wanted?
Well, you've damn well got it!

A hypersonic ballistic missile attack pic.twitter.com/lsKQHhMnif

— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) November 21, 2024

Mindeddig csupán azért nem engedélyezték a fegyverek bevetését, mert Washington azt nem tette meg, így amerikai jóváhagyás nélkül nem mertek lépni. Azonban miután Biden rábólintott, először a britek, majd a franciák is megadták az engedélyt az orosz célpontok elleni támadásra, mondván az önvédelemnek minősül. Mindeközben Németországban az előre hozott választásra készülő Olaf Scholz egyértelműen kijelentette, hogy nem engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek – esetükben Taurus rakéták – használatát. Az orosz válasz sem maradt el: Moszkva a konfliktus folyamán először egy interkontinentális ballisztikus Oresnyik rakétát (IBCM) vetett be Dnyipro városa ellen. Ez a lépés azért keltett nagy hírverést, mert  

ezek nukleáris robbanófejek hordozására is alkalmasak, így vélhetően ebben a tekintetben Moszkva jelzést adott a Nyugatnak, hogy eddig és ne tovább.  

Feszült csend Nyugaton 

Az IBCM bevetése óta a nyugati országokon feszült csend lett úrrá, mint akik megnémultak az orosz csapástól. Ugyan sok helyen lehetett olvasni, hogy a britek és a franciák fontolgatják saját katonák Ukrajnába küldését, valamint azt, hogy amerikai és brit tisztiviselők tárgyalnak arról, hogy nukleáris fegyvereket adjanak Kijevnek, döntés egyik esetben sem született. Ha ebből a kettőből csak az egyiket január 20., azaz Donald Trump beiktatása előtt jóváhagyják a nyugati országok, akkor soha nem látott közelségbe kerülhetünk egy közvetlen háborúhoz a NATO és Oroszország között. 

De milyen típusú fegyverekere adtak engedélyt és milyen nagy hatótávolságú fegyverei vannak Ukrajnának? 

Amerikai nagy hatótávolságú rakéták – ATACMS 

A Biden által jóváhagyott ATACMS rakéták hatótávolsága mintegy 300 km, és eredetileg a Ling-Temco-Vought (LTV) védelmi vállalat, majd a Lockheed Martin (mindkettő amerikai cég) gyártotta ezeket. Először 1991-ben vetették be, majd 2003-ban Irakban használták, ahol 450 embert lőttek ki ilyen fegyverrel, de 2015 elejéig mindössze 560 ATACMS-t használtak a harcok során – igaz, ezek nem mindegyike volt nagy hatótávolságú. 2023 októbere volt az az időszak, amikor Ukrajna az ATACMS rövid hatótávolságú változatát vetette be a fronton.

Ezeknek a rakétáknak az volt a célja, hogy veszélyeztessék az oroszok által megszállt szárazföldi folyosót a Krím félszigetre Ukrajna déli részén, valamint az orosz üzemeltetésű légibázisok túlnyomó többségét a Krím északi részén, ami elméletileg megnehezítené a támadó helikopterek használatát.  

Az idén februárban reppentek fel az első hírek arról, hogy az ATACMS nagyobb hatótávolságú változatainak a használatát engedélyezik Ukrajna számára. Mindez akkor vált bizonyossá, amikor egy ATACMS-támadás történt az oroszok által megszállt dzsankoji légibázis ellen, ami sokkal távolabb helyezkedett el a legközelebbi ukrán ellenőrzés alatt álló területtől, mint ami e rakétatípus csapásmérő tartományának korábbi verziói által elérhető lett volna. Ezt hivatalosan is megerősítették, amikor amerikai tisztviselők bejelentették, hogy Ukrajna már egy hónappal korábban megkapta és harcra kész állapotba helyezte a rakétákat. Ám ekkor még az oroszok által megszállt, eredetileg ukrán területekre vonatkozott az engedély, nem pedig orosz területek elleni mélységi csapásokra.  

ATACMS rakéták kilövése (Forrás: Wikimedia Commons)

Szeptemberben Putyin megtorlással fenyegette meg az orosz terület elleni támadásokat végrehajtókat, hogy eltántorítsa az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Franciaországot attól, hogy engedélyezzék Ukrajnának, hogy olyan nyugati szállítású nagy hatótávolságú rakétákat használjon az Oroszország elleni csapásokhoz, mint a Storm Shadow és az ATACMS. Így jutottunk el november 17-ig, amikor az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy  az ATACMS-eket katonai célpontok ellen vessék be Oroszország szárazföldi részén. Nem is kellett sok idő, csupán két nap, amikor az ukrán hadsereg azt állította, hogy először csapott le egy orosz lőszerraktárra Karacsovban ATACMS használatával. 

Brit–francia nagy hatótávolságú rakéták – Storm Shadow 

A britek és a franciák az amerikai jóváhagyás után nem sokkal megadták az engedélyt saját nagy hatótávolságú rakétáik, a Storm Shadow-ok használatára orosz területen. Ezek annyiban különböznek az ATACMS-ektől, hogy a hatótávolságuk mintegy 50 km-rel kisebb. 

Ezt a francia–brit rakétát 1994 óta fejleszti a Matra és a British Aerospace, de jelenleg az MBDA gyártja. Ami az elnevezését illeti, a Storm Shadow a fegyver brit neve, Franciaországban SCALP-EG-nek hívják. 

Annak érdekében, hogy megfeleljen a francia védelmi minisztérium által kiadott követelménynek, ami egy erősebb cirkálórakétára vonatkozik, amely hajókról és tengeralattjárókról indítható, képes még nagyobb pontossággal csapást mérni stratégiai és katonai célpontokra kiterjesztett távolságból, az MBDA France 2006-ban fejlesztésbe kezdett a SCALP kiegészítése érdekében. Az első sikeres tüzelési tesztre 2013 júliusában került sor.  Az MdCN 2017 óta működik a francia FREMM fregattokon, és felszerelték a francia Barracuda nukleáris támadó tengeralattjárókat is, amelyek 2022-ben álltak hadrendbe. 2017-ben pedig egy 187 millió dolláros közös szerződést írtak alá a francia és brit szolgálatban lévő Storm Shadow/SCALP készletek korszerűsítésére. 

Tavaly óta az ukrán frontra nagy mennyiségben szállítottak Storm Shadow rakétákat, és több orosz hajót elsüllyesztettek vagy súlyosan megrongáltak ezek segítségével.

Az előzetes tervek szerint Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország közösen fejleszti a Future Cruise/Anti-Ship Weapon (FC/ASW) fegyvert, amely 2028-ra és 2034-re felváltja a SCALP/Storm Shadow-t és az egyes nemzetek hajók ellen bevethető rakétáit. Az utóbbi számos repülőgépről indítható, a súlya körülbelül 1300, a hagyományos robbanófeje pedig 450 kg.  

Első körben tavaly májusban az Egyesült Királyság jelentette be, hogy Storm Shadow-t szállít az ukrán hadseregnek. Erre azt követően került sor, hogy a britek februárban ígéretet tettek arra, hogy nagy hatótávolságú rakétákat küld Ukrajnának, válaszul az ukrán infrastruktúra elleni orosz csapásokra. Ukrajna ekkor még ragaszkodott ahhoz, hogy nem fog ilyen fegyvereket használni orosz területen.  

Vadászgép Storm Shadow rakétákkal felszerelve (Forrás: Wikimedia Commons)

E rakéták jelentős lökést adhatnak az ukrán hadseregnek (annak ellenére, hogy fogytán a humán erőforrás, amire tudnak támaszkodni), mivel a korábban lehetségesnél sokkal nagyobb távolságból képesek célpontokat eltalálni, beleértve a parancsnoki és irányítási csomó-, illetve logisztikai pontokat, hogy megakadályozzák Oroszország képességét a frontvonal támogatására. 

Nem sokkal később Franciaország bejelentette, hogy a rakéta saját változatából, a SCALP EG-ből Ukrajnának is szállít, ám közölték, hogy nem adnak át olyan fegyvereket, amelyek képesek orosz földre csapódni.

Ehhez képest az Egyesült Királyság májusban megerősítette, hogy Ukrajna sikeresen használta a Storm Shadow-t. Bár nem hoztak nyilvánosságra információt arról, hogy pontosan mikor szállították a francia rakétákat Ukrajnának, az ország franciaországi nagykövete, Vadim Omelcsenko 2023. augusztus 22-én a LB.ua-nek adott interjúban megerősítette, hogy az Emmanuel Macron által ígért összes SCALP-t már leszállították. Korábban, néhány nappal a Csongar-szorosban lévő vasúti híd elleni támadás után a SCALP működési állapotát Ukrajnában megerősítették, csakúgy, mint a támadásban való felhasználását és sikeres integrációját az ukrán Szu–24-es bombázókhoz.  

Oroszország nem sokkal a szállítások nyilvánosságra hozatala után azt állította, hogy Ukrajna Storm Shadow rakétákkal támadt ipari területeket Luhanszkban, amit később az ukrán fél is megerősített. 

Az ukránok május végén azt állították, hogy a rakéták az összes tervezett célpontot eltalálták, bár az orosz védelmi minisztérium szerint néhányat közülük lelőttek.

BREAKING:

New video shows a Russian intercontinental ballistic missile (ICBM) striking Ukraine.

The video shows reentry vehicles from its MIRV hitting the city of Dnipro.

It’s the first time in history that an ICBM is used in war. pic.twitter.com/o198cJXvXm

— Visegrád 24 (@visegrad24) November 21, 2024

Júniusban egy ezekkel végrehajtott csapás megölte Szergej Gorjacsov vezérőrnagyot a zaporizzsjai területen. Egy 2024. május 28-i sajtótájékoztatón Macron azt mondta, engedélyezte Ukrajnának, hogy SCALP rakétákat használjon Oroszországon belüli célpontok ellen, ami jelentős eltérés a korábbiaktól, hiszen azok a megszállt területekre korlátozták a külföldről szállított fegyverek használatát. A felhasználás kiterjesztése azonban továbbra is az Ukrajna elleni támadásokhoz használt katonai létesítmények semlegesítésére korlátozódik.  

Nem sokkal később, júliusban Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya engedélyezi a Storm Shadow-k védelmi célú használatát Oroszországon belüli célpontok ellen.   

Így jutottunk el oda, hogy november 20-án jelentették, hogy Ukrajna először lőtt ki Storm Shadow rakétákat Oroszországra. Minderre az után került sor, hogy Oroszország ellentámadást indított Kurszkban, amelyet augusztusban az ukrán csapatok szálltak meg. Ez az akció Biden azon döntését is követte, amelyben zöld utat adott Ukrajnának az amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú rakéták Oroszországon belüli bevetésére. Kijev először november 19-én használta az ATACMS-t, hogy csapást mérjen egy brjanszki katonai létesítményre. 

Nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnában 

Tehát immár Kijev rendelkezésére állnak amerikai ATACMS, illetve brit–francia Storm Shadow/SCALP rakéták, amelyeket célobjektumok előzetes jóváhagyásával orosz területen belül is használhatnak. Az első ilyen támadás óta azonban feszült csend uralkodik a nyugati országokon, vélhetően Putyin válaszreakciójára, esetleg még egy IBCM-csapásra várnak. A Nyugat azért is lehet feszült, mert  

a Moszkva által kilőtt IBCM Londont és Párizst is könnyen, mindössze 20 perc leforgása alatt elérheti, ráadásul nukleáris robbanófejjel is felszerelhető,  

így tehát elmondható, hogy soha nem látott közelségbe kerültünk egy NATO–Oroszország háborúhoz. A Nyugat egyelőre kivár – az elkövetkező hetek mindenképp döntők lesznek. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons