Egy a Stanford Egyetem és a Google DeepMind kutatói által publikált tanulmány szerint kétórányi beszélgetést követően – ahol egy speciális mesterségesintelligencia-modell kérdez minket a gyerekkorunkról, az emlékeinkről, a karrierünkről és a nézeteinkről – a rendszer képes létrehozni egy virtuális másolatot rólunk, amely az értékeinket és a döntéseinket meglepő pontossággal tükrözi. 

A kísérletben ezer különböző korú, nemű, etnikumú, politikai nézetű és végzettségű emberrel készített interjúkból személyiségreplikákat hoztak létre, amelyek később személyiségteszteket, felméréseket és logikai játékokat oldottak meg – ugyanolyanokat, mint az eredeti résztvevők.  

Az eredmények 85 százalékos hasonlóságot mutattak. 

A felmérés célja az volt, hogy megkönnyítse a társadalomtudományi kutatásokat, amelyek „valódi” emberekkel drágák, nehezen megvalósíthatók vagy etikailag kérdésesek lennének. Az MI-modell lehetővé teszi például, hogy vizsgálják, mennyire hatékonyak a dezinformáció elleni közösségimédia-beavatkozások vagy hogy milyen viselkedések okoznak forgalmi dugókat. 

Ezek az úgynevezett „szimulációs ügynökök” eltérnek az MI-cégek jelenlegi eszközalapú modelljeitől, amelyek adatbevitelt végeznek, információt keresnek vagy utazásokat foglalnak helyettünk. Bár a két típus különbözik, az efféle kutatások elősegíthetik az MI-technológiák fejlődését. 

Etikailag azért kissé megkérdőjelezhetők 

E technológia azonban komoly etikai kérdéseket vet fel. Ahogyan a képgeneráló modellek révén könnyen készíthető ártalmas deepfake, úgy az MI-alapú másolatokkal is vissza lehet élni. 

A mi hangunkon manipulálhatják szeretteinket az online csalók 

Érdemes nyitott szemmel és elmével járni, hiszen ma már az internetes csalók képesek a szeretteink hangján megszólalni, és ehhez csak mesterséges intelligencia kell, valamint mindössze 3 másodpercnyi hanganyag. Az áldozatok általában azt hiszik, hogy az ismerősük hívja őket, hiszen a gép által előállított hangok szinte tökéletesen másolják az eredetit. Ezt követően a telefon másik végén lévő „személy” pénzt kér az áldozattól.

Bár a mai világban szinte már mindenki regisztrált és posztolt a közösségi médiára, annak minimalizálása segíthet a helyzeten. Ha valaki túl sok személyes információt oszt meg ezen a felületen, azzal növeli a csalók esélyét. Emellett érdemes alaposan meggondolni, hogy kivel osztjuk meg a személyes adatainkat.

Bár az MI-replikák még nem képesek tökéletesen visszaadni az emberi viselkedést, a kutatók szerint ez a módszer még mindig hatékonyabb a személyiség feltérképezésére, mint a hagyományos kérdőívek.  

Az új technológia hatékonyabb megoldást kínálhat a digitális másolatok létrehozására is. Egyes cégek, például a Tavus, eddig ügyfél-e-maileket és egyéb adatok tömegét használták, de a Stanford és a Google kutatása szerint erre egy rövid, többalkalmas beszélgetés is elegendő lehet. 

„Nagyon izgalmas látni, hogy nem is kell annyi adat – nyilatkozta Hassaan Raza, a Tavus vezérigazgatója. – Elég lehet egy néhány órás beszélgetés az MI-vel ahhoz, hogy megalkossuk a digitális ikreinket.” 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime