A logisztikai ágazat, vagyis elsősorban az áruszállítás és a raktározás teljesítménye nagymértékben összefügg a gazdaság állapotával és nemzetközi kereskedelmi integrációjával. Az idei harmadik negyedévben a külföldi vonatkozású közúti áruforgalom – az inflációs válság által még kevésbé érintett – 2022-es csúcshoz képest 18,4, míg a vasúti 17,1 százalékkal csökkent. A nemzetközi szállítmányozás visszaesése jelentős mértékben összefügg a gyenge nemzetközi gazdasági környezettel, illetve a külföldi ipari megrendelések csökkenésével. A hazai logisztika ugyanakkor, részben Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan, így is viszonylag nagy részarányt képvisel a nemzeti össztermékből.  

Napjainkban a logisztika bruttó hozzáadottérték-arányos súlya 5,3 százalék, míg például a járműipar esetében ugyanez a mutató – a beszállítókkal együtt – 6 körül mozog. Ezt az egyébként sem alacsony értéket tervezi a gazdasági kormányzat közel duplájára, 10 százalékra emelni 2030-ig,  

és ennek érdekében már számos lépés történt a közelmúltban, a különböző vasútfejlesztési beruházások elindításától a logisztikai parkok célzott támogatásán át a közúti sofőrhiány kezelését célzó kezdeményezésekig” – mondta az ágazat jövőképével kapcsolatban Szabó Melinda, az MBH Bank ágazati elemzési vezetője.    

Látszanak a kitörési pontok 

A nehéz gazdasági környezetből fakadó akadályok ellenére érzékelhető, hogy mely területeken mutatkozik kitörési lehetőség az ágazat számára. Az MBH Elemzési Centrum szakértői megvizsgálták, hogy a logisztika hozzáadott értéke hogyan függ össze más ágazatok teljesítményével, és azt találták, hogy rövid távon a kiskereskedelem, hosszabb távon az ipar trendjei befolyásolják leginkább a szektor eredményeit. „Ha 10 milliárd forinttal nő a kiskereskedelem hozzáadott értéke a GDP-hez az előző negyedévhez képest, akkor ugyanebben a negyedévben 1,64 milliárd forinttal nő a logisztikai ágazat GDP-hez hozzáadott értéke. Hosszabb távon ugyanakkor inkább az ipar és az építőipar teljesítménye válik meghatározóvá. Egy debreceni BMW-gyárhoz hasonló ipari üzem például két év alatt 47 milliárdos hozzáadottérték-növekményt jelent a logisztikai ágazatnak” – emelte ki Báthori Bence, az MBH Bank ágazati elemzője. 

Az országba betelepülő gyártóvállalatok kiszolgálását célozza többek között az alföldi vasúthálózat nemrég bejelentett nagy léptékű fejlesztése, amely a Kecskemét–Debrecen–Szeged autóipari háromszög kiszolgálását 600 milliárd forintos vasútipari beruházássorozattal támogatná.  

Eközben a kelet–nyugati irányú európai áruforgalom egyik kiemelt csatornája lesz a Budapest–Belgrád vasútvonal, amely Pireusz kikötőjéből teremt közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. A beruházással a jövőben Magyarország kínálja a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.  

Logisztikai szempontból hasonlóan kiemelt jelentősége van a nemrég újra hazai tulajdonba került Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek: Ferihegy személy- és áruforgalma már 2022-ben is a nemzetgazdaság GDP-jének mintegy 2,7 százalékát generálta – és ez a teljesítmény az elmúlt években csak tovább fokozódott. Az évről évre dinamikusan növekvő reptéri áruforgalom, különösen az e-kereskedelmi csomagok jelentős részét továbbszállítják hazánkból az unió más célpiacaira, így a budapesti reptér mára Európa egyik e-kereskedelmi központjává vált – ezzel az árukezelés közvetlen hasznán túl komoly lökést adva számos logisztikai és raktárközpont építésének.  

A lízingpiacon még borúsak a kilátások 

Az MBH Csoporthoz tartozó Euroleasing a közúti áruszállításban használt nagyhaszongépjárművek legnagyobb hazai finanszírozója. A társaság adatai szerint a szállítmányozó eszközök – vontatók, pótkocsik, buszok – finanszírozása az idei év első három negyedében nem mutatott csökkenést, ugyanakkor az újonnan forgalomba helyezett járművek darabszámában érzékelhető némi visszaesés. A jelenség elsődleges magyarázata, hogy az elmúlt években az eszközök ára nagymértékben emelkedett, így a finanszírozás volumenében kevésbé mutatkozik a járművek számának visszaesése.  

„A kapacitásfelesleg okán a fuvarszakma csak részben tudta továbbhárítani a megemelkedett működési költségeket (például autópályadíjak), így a szektor már közel egy éve veszteségesen működik. Sajnos a jelek azt mutatják, hogy a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index értéke 2009 és 2020 után a legalacsonyabb volt az elmúlt egy évben, így az ágazat rövid távú kilátásai nem túl örvendetesek” – mutatott rá Göblös Gergely, az Euroleasing eszközértékesítési igazgatója.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MBH Bank