Szerzők: Bácsi Attila és Karl Mátyás, a Makronóm Intézet elemzői 

A 2009-ben elindított bitcoin a világ legnépszerűbb kriptovalutája, azaz olyan digitális fizetőeszköze, amelynek a biztonságát kriptográfiai eszközökkel szavatolják. A bitcoin hálózata decentralizáltan működik, és a rendszer struktúrájából eredően véges mennyiség létezik belőle. A kriptovalutát ezen tulajdonságai miatt hívei az aranyhoz is hasonlítják, így nem meglepő, hogy függetlensége és korlátozott elérhetősége miatt népszerű alternatív tartalékolási eszközzé vált. A szerepe különösen felértékelődik azután, hogy a koronavírus-válság, az ukrajnai háború és az arra adott válasz, valamint a BRICS-tagok felerősödő dedollarizációs törekvései rámutattak a jelenlegi globális pénzügyi rendszer volatilitására. A bitcoin bányászata, azaz előállítása a legnagyobb gazdaságokban jellemzően legális, a fő kivételt Kína jelenti, amely feltételezhetően azért tiltotta be a kriptovalutákat, hogy megnehezítse a tőke külföldre menekítését. Oroszországban annak ellenére, hogy nem egyértelműek a jogszabályok, a gyakorlatban nem szankcionálják a bányászatát (1. ábra). Már zajlik a digitális valuta kitörése a magánszektorból: nemcsak magánszemélyek vagy vállalatok használják a digitális fizetőeszközt, hanem egyre több bitcoin kerül állami tulajdonba is (2. ábra). Jelenleg az országok összesen mintegy 470 ezer egység bitcoint birtokolnak, ami a globális kínálat 2,2 százaléka. A vezető hatalmak, mint az Egyesült Államok, a kriptovaluta kitermelését és kereskedését egyébként szigorúan tiltó Kína vagy az Egyesült Királyság jellemzően úgy jutottak hozzá a bitcoinkészletükhöz, hogy azt elkobozták korábbi tulajdonosuktól büntetőeljárások során. Ukrajna ezzel szemben a hadserege finanszírozásának érdekében gyűjtött nemzetközi adományokat bitcoinban. 

1. ábra: A bitcoin jogi státusza a világ egyes országaiban

Forrás: az egyes országok által közzétett információknak a Wikipédia általi aggregálása 

El Salvador ennél is tovább ment: a közép-amerikai állam 2021-ben úttörő lépésként a hivatalos valuta státuszába emelte a kriptovalutát.  

Ezzel egy időben az ottani jegybank is bitcoinkészletet kezdett el felhalmozni, amelynek az értéke jelenleg 550 millió dollár körül van. Az ország naponta egy bitcoint vesz – egy egység ára az elmúlt fél évben jellemzően a 60–70 ezer dollár közötti sávban mozgott, azonban Donald Trump újraválasztása nyomán szignifikánsan felértékelődött, és a 90 ezret is átlépte. A salvadori elnök, Nayib Bukele a kriptovaluták elkötelezett támogatója, hosszú távú célja pedig a megtépázott országának rendbetétele, amelynek része, hogy kriptoparadicsommá változtatja El Salvadort. A kriptovalutákból származó hozamok adómentesek, valamint elindult egy olyan program, amelyen keresztül 1 millió dollárnyi bitcoin befizetésével salvadori állampolgárságot lehet szerezni. A letelepedni vágyóknak a kormány az ún. „Bitcoin Beachen” kínál letelepedési lehetőséget, ahol kényelmesen lehet bitcoinnal is ingatlant venni. Ezekkel az intézkedésekkel El Salvador a világ legkriptobarátabb országává vált, amelynek előnyeit a jövőben kihasználhatja. 

A bitcoinra egyre többen tekintenek potenciális jegybanki tartalékeszközként 

El Salvador példája is annak a jele, hogy egyre népszerűbb az az álláspont, amely szerint a jegybankoknak az aranytartalékuk mellett bitcointartalékot is érdemes tartaniuk. Az amerikai Bitcoin Policy Institute (BPI) kutatóintézet friss tanulmányában azt javasolja, hogy a jegybankok a tartalékaik 2–5 százalékát tartsák bitcoinban. A kriptovaluta akkor járulhat érdemben hozzá a jegybanki portfóliók diverzifikációjához, amennyiben a kockázati jellege jelentősen eltér más eszközöktől, azaz akkor teljesít jól, amikor azok gyengélkednek. Erre példa a dollár felé fordulás kedvezőtlen gazdasági környezetben, ugyanis az amerikai valuta a biztonságot jelképezi a befektetők szemében. A Fed jelentése szerint a bitcoin ára kevésbé kapcsolódik a makrogazdasági hírekhez, így jól diverzifikálhatja a portfóliókat, mivel alacsony a korrelációja a hagyományos tartalékeszközökkel, mint az arannyal vagy a külföldi devizákkal. A kivételt az inflációval kapcsolatos hírek jelentik, ezért a BPI szerint a kriptovaluta árfolyam-emelkedése az infláció előrejelzésében is szerepet játszhat. Bár a bitcoin likviditása nem éri el az amerikai állampapírokét, a piaci kapitalizációja meghaladja az 1,8 ezermilliárd dollárt, ami elegendő a több milliárd dolláros tranzakciók lebonyolításához is – közelítve az arany likviditásához. 

További érvek a bitcoin mellett, hogy historikusan jól teljesített a kisebb gazdasági válságok idején. Erre a BPI példaként hozza az Oroszország elleni 2022-es szankciókat vagy a Silicon Valley Bank 2023-as csődjét, amikor a bitcoin értéke jelentősen emelkedett. A képet árnyalja viszont, hogy 2020 márciusában, a Covid-lezárások kihirdetésének idején a kriptovaluta ára 10 nap alatt mintegy 45 százalékot zuhant.  

A bitcoin rövid távon híresen volatilis árfolyamának ellenére hosszabb távon mindeddig tartotta az értékét, és az árfolyama számos eszközét felülmúlta.  

Az értéktartásához hozzájárul a négyéves felezési ideje, ami azt jelenti, hogy előre programozottan négyévente a felére esik vissza a bitcoinbányászok egységnyi munkára jutó „jövedelmezése”. Ez korlátozza a forgalomban lévő bitcoin kínálatát, így lassítja az elértéktelenedését. Az utolsó felezést 2140-re időzítették, a bitcoinkínálat ekkorra éri el a végleges mértékét. A legutóbbi felezési pont 2024 áprilisában volt. A bitcoin esetében nem kell tartani a csődtől sem, ugyanis az értéke nem függ jövőbeli pénzáramlásoktól, a bányászat révén biztonságos a hálózata, és nem befolyásolják pénzügyi szankciók, így a szelektív csőd veszélye sem fenyegeti.  

Egyre több ország foglalkozik a bitcoinnal 

A kriptovaluták térnyerésével egyre több vállalat kezdett el foglalkozni a bitcoin hozzáférhetőségének kiterjesztésével. Mára számos bank bevette a portfóliójába a bitcoinnal való kereskedelmet, valamint egyre több országban terjednek el bitcoin-ATM-ek, amelyek lehetővé teszik a bitcoin és más kriptovaluták készpénzzel vagy bankkártyával történő vásárlását. Jelenleg ilyen ATM-ek 67 országban érhetők el, köztük Magyarországon is. A növekvő kriptoláz mellett a kormányok sem mennek el tétlenül. El Salvadoron kívül más országok is kísérleteznek a kriptobefektetés-alapú letelepedési kötvények létrehozásával. Erre a legutóbbi példa Portugália, amely a kriptoalapú aranyvízum bevezetését fontolgatja. Az országban a vízumszerzés gyanánt megszaporodott ingatlanbefektetések gyakorlatilag lakhatási válságot okoztak, a bitcoin ennek kínálna egyfajta alternatívát. Ha megvalósul, Portugália lehet az első európai ország, amely ilyen módon teszi elérhetővé a letelepedést külföldiek számára, a bitcoinba való 500 ezer euró értékű befektetésért cserébe. 

Minden állami igyekezet ellenére a kriptovalutákra irányuló figyelem legnagyobb lendületét Donald Trump megválasztása adta: az elnök a kampány során nemzeti stratégiai bitcointartalék létrehozását ígérte, miközben Cynthia Lummis wyomingi republikánus szenátor öt év alatt 1 millió bitcoin vásárlását javasolja az államadósság csökkentésének érdekében. Az elnökjelöltségért elinduló Vivek Ramaswamy és Robert F. Kennedy Jr. a kampányaik során szintén bitcoinnal kapcsolatos terveket fogalmaztak meg.  

Trump megválasztása óta a bitcoin ára új, 93 ezer dollárt meghaladó rekordot ért el, ami arra utal, hogy a spekulánsok optimista várakozásokkal tekintenek az új adminisztráció kriptovalutához fűződő tevékenységeire.  

A bitcoin tartalékvalutaként való felhalmozása új geopolitikai és pénzügyi stratégiát jelentene a nagyhatalmak számára: szűkössége és decentralizált jellege hasonló stratégiai jelentőséggel bírhat, mint a hagyományos nyersanyagok – például az arany vagy az olaj –, amelyekért szintén versenyeznek a nemzetek. Az amerikai bitcointartalék így újfajta geopolitikai befolyást biztosíthatna, miközben más országokat is motiválhat a felhalmozására, elkerülve az esetleges lemaradást vagy későn bekapcsolódást. 

A kriptovaluták tartalékeszközként való bevezetésének azonban kihívásai is vannak. A BPI rámutat arra, hogy a létrehozása előtt komoly szabályozási kérdéseket kell megoldani, mivel az amerikai állampapírok piacának a stabilitása sérülhet, és az infláció elleni védelem is kérdésessé válhat a kriptovaluták nagy árfolyam-ingadozásai miatt. A pénzügyi stabilitás érdekében alternatív stratégia lehet a bitcoin dolláralapú stabilcoinokkal történő kombinálása. A stabilcoinok olyan kriptovaluták, amelyeknek az árfolyama valamilyen mögöttes eszköz értékéhez van kötve – ez lehet a dollár is. Ha egy ország például dolláralapú devizatartalékot tart, azokat amerikai államkötvényekben tárolják, és ezekkel kereskednek vagy értékmegőrzésre használják őket. Ezzel szemben a dolláralapú stabilcoinokat, mint például a USDT (Tether) vagy a USDC, magáncégek bocsátják ki (ezért kockázatosabbak is), az előnyük pedig leginkább az, hogy bár azonos dollárérték köthető hozzájuk, mégis, mivel decentralizált rendszerekben működnek, gyorsan mozgathatók globálisan. Így a stabilcoinok, amelyeknek a szolgáltatói jelenleg is jelentős állampapír-keresletet generálnak az USA-ban, tovább erősíthetik a dollár szerepét a kriptopiacon. A bitcoin korai felhalmozása, kombinálva a stabilcoinpiac bővülésével, az USA gazdasági ellenálló képességét növelheti, miközben hozzájárulna az amerikai állampapírok iránti kereslet fenntartásához is.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime