A német acélipar, élén a ThyssenKrupp Steel Europe-pal, válságos helyzetben van a gyenge kereslet, az olcsó ázsiai import és a magas energiaköltségek miatt, ami több mint 11 ezer munkahely megszüntetéséhez és kapacitáscsökkentéshez vezet. Eközben milliárdos beruházásokkal igyekeznek klímabarát technológiákra váltani. A szakszervezetek élesen bírálják a terveket, amelyek szerintük veszélyeztetik a munkahelyeket és Németország ipari jövőjét.
Németország legnagyobb acélipari vállalata, a ThyssenKrupp Steel Europe több ezer munkahelyet akar megszüntetni a következő években. Ezek száma a jelenlegi 27 ezerről hat éven belül 16 ezerre csökkenne a vállalat bejelentése szerint.
Ennek megfelelően 2030 végéig mintegy 5000 állást szüntetnek meg a termelés és az adminisztráció területén. További 6000-et pedig külső szolgáltatókhoz vagy az üzleti értékesítéshez kívánnak kiszervezni. Emellett a következő években átlagosan tíz százalékkal csökkentenék a személyi költségeket. Ezek a jövőre vonatkozó ipari koncepciók kulcspontjai. Az IG Metall szakszervezet szerint mindezen elképzelések katasztrofálisak a munkavállalók és Észak-Rajna–Vesztfália mint ipari helyszín számára.
A ThyssenKrupp ipari konszern többségi tulajdonában lévő vállalat ezzel a koncepcióval a jelenlegi gyenge keresletre reagál, és ennek részeként a termelési kapacitásokat évi 11,5 millió tonnáról mindössze 8,7-9-re csökkentik, ami megfelel az előző pénzügyi év szállítási mennyiségének. Az átszervezés részeként továbbra is deklarált terv az elbocsátások elkerülése.
A cél az, hogy a lehető legtöbb munkavállaló számára hosszú távú perspektívát teremtsünk – mondta Dennis Grimm, a ThyssenKrupp acélüzletágának vezetője. A vállalat ezért célzott kapacitáskiigazításokkal és költségcsökkentésekkel alkalmazkodik a megváltozott piaci feltételekhez. „A termelési hálózatunk és folyamataink átfogó optimalizálása és racionalizálása szükséges ahhoz, hogy a jövőben is fenntartsuk a működőképességünket.”
A Kreuztal-Eichen-i telephely bezárása
A Hüttenwerke Krupp Mannesmannról (HKM) való leválás továbbra is a szükséges kapacitáscsökkentés kulcsfontosságú eleme. Az elsődleges cél a vállalat HKM-ben lévő részvényeinek értékesítése.
Ha az eladás nem lehetséges, a ThyssenKrupp Steel Europe tárgyalásokat folytat a többi részvényessel a kölcsönösen elfogadható bezárási forgatókönyvekről.
Az információk szerint a Kreuztal-Eichenben található, 500 embert foglalkoztató feldolgozóüzemet is meg kell szüntetni.
Az egész német acélipar nyomás alatt van
A ThyssenKrupp Steel Europe nincs egyedül a problémáival, ugyanis az egész iparág nyomás alatt áll. A német acélipart képviseli a Salzgitter és az Arcelor Mittal vállalat, valamint a Saarhütten, amelyek összesen mintegy 80 ezer embert foglalkoztattak 2023 végén.
Az iparág mélyreható változások előtt áll. Klímabarát pályára kell átállítani, de ez milliárdokba fog kerülni. A cél az, hogy a korábban igen szén-dioxid-intenzív acélt klímabarátabbá, ezáltal „zöldebbé” tegyék. Csakhogy a nehéz gazdasági helyzet és az Ázsiából érkező olcsó import tovább növeli a problémát.
„Jelenleg az egész német acélipar a túléléséért és a jövőjéért küzd” – mondta Kerstin Maria Rippel, a Német Acélszövetség ügyvezető igazgatója. A túlzottan magas energiaköltségek és a Kínából származó, tisztességtelenül támogatott rivális termékek azzal fenyegetnek, hogy megfojtják a vállalatokat.
A menedzsment elkerülhetetlennek tartja a lépést
A ThyssenKrupp Steel Europe igazgatótanácsát nemrég több távozás után át kellett szervezni. A vezetőség úgy véli, a létszámleépítésre azért van szükség, hogy a fennmaradó munkahelyek megmaradhassanak.
A költségcsökkentési programmal párhuzamosan az anyavállalat, a ThyssenKrupp az acélrészleg önállósítását is elő kívánja mozdítani.
A cseh milliárdos, Daniel Kretinsky tulajdonában lévő cseh EPCG energetikai vállalatnak jelenleg 20 százalékos a részesedése a ThyssenKrupp Steel Europe-ban, a következő lépés az, hogy ezt az arányt 50-re növeljék.
Tovább épül a zöldacélmű
Németország legnagyobb acélipari vállalata régóta nyomás alatt van, az olcsó ázsiai import, a magas költségek és a gyenge kereslet veszteséges üzletmenethez vezetett. A klímavédelem szempontjából is nagy beruházásokra van szükség az energiaigényes acélgyártás szén-dioxid-mérlegének javításához.
Duisburgban a jövőben hidrogénnel állítanak elő „zöldacélt”; a szövetségi kormány és Észak-Rajna–Vesztfália tartomány kétmilliárd euróval támogatja az új üzemet.
A jelentős állami pénzügyi hozzájárulás ellenére a projekt a ThyssenKrupp Steel Europe számára igencsak költséges lesz, nem véletlen, hogy sajtóértesülések szerint fontolóra vették a projektből való kiszállást is. A vállalat most azt hangsúlyozza, hogy ragaszkodik ahhoz a tervéhez, hogy befejezi a már építés alatt álló közvetlen redukciós üzemet. Ugyanakkor „konstruktív tárgyalásokat” folytatnak „e nagy beruházási projekt gazdasági életképességének biztosítása érdekében a gyorsan változó körülmények között”.
Éles kritika a szakszervezet részéről
Knut Giesler, az IG Metall kerületi igazgatója, aki a ThyssenKrupp Steel Europe felügyelőbizottságának is az elnökhelyettese, a következőket mondta:
Aki több mint 11 ezer munkahelyet akar megszüntetni és egy telephelyet bezárni, annak az IG Metall heves ellenállására kell számítania.
A kényszerű elbocsátások és telephelybezárások kapcsán megemlítette, hogy „pontosan ezek azok a vörös vonalak, amelyeket többször is kommunikáltunk”. A tervezett költségcsökkentésekkel kapcsolatban hozzáfűzte: „Aki a szakképzett munkaerő hiányának az idején ilyen ötletekkel áll elő, az semmit sem értett meg”.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons
