A Financial Times arról írt, hogy Ukrajna még Trump választási sikere előtt háborús „győzelmi tervet” készített a leendő kormányzat számára, kiemelve a lehetséges üzleti megállapodásokat, a nyersanyagokhoz való hozzáférést és a csapatok telepítését, hogy ezáltal próbálja befolyásolni a híresen tranzakciós hajlamú amerikai elnököt.  

Zelenszkij még szeptemberben egy ötpontos „győzelmi tervet” mutatott be Bidennek, amely elmondása szerint biztosította volna, hogy Moszkva a tárgyalóasztalhoz üljön. A követelései között szerepelt többek között a NATO-ba való meghívás és még hatékonyabb fegyverek szállítása országa számára. E tervnek azonban egyetlen pontját sem sikerült teljes mértékben megvalósítani. 

Ukrajna európai és amerikai szövetségesei, köztük magas rangú republikánusok tanácsokat adtak arra vonatkozóan, hogyan lehetne a legjobban megfogalmazni olyan javaslatokat, amelyek a Kijevvel való szoros együttműködést ösztönzik ahelyett, hogy megszakítanák az országnak nyújtott segélyeket. Ezen elképzelések az ukrán és európai tisztviselők azon aggodalmából fakadnak, hogy Trump gyorsan lépéseket tehet az Oroszországgal kötendő békeszerződés aláírására, és ezzel gyakorlatilag megtorpedózza az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást.  

Két pont, amivel Kijev imponál Trumpnak 

Volodimir Zelenszkij „győzelmi tervében” két ötletet kifejezetten Trumpra gondolva fogalmaztak meg. E javaslatokat később bemutatták a leendő elnöknek, amikor az ukrán államfő szeptemberben New Yorkban találkozott vele.  

Az egyik elképzelés szerint az Európában állomásozó amerikai csapatok egy részét a háború után ukrán erőkkel váltanák fel. A másik – amelyet állítólag először Lindsey Graham republikánus szenátor, Trump szövetségese dolgozott ki – azt javasolja, hogy

Ukrajna kritikus természeti erőforrásait osszák meg a nyugati partnerekkel.

Az ukrán üzleti vezetők arról is tárgyalnak, hogy Trumpnak különleges jogköröket ajánljanak fel, ami lehetővé tenné számára, hogy kiválassza, ki üzletelhet az országban. Itt bizonyára „a bárki, csak Kína ne legyen” elv érvényesülne. A kínai technológiától és anyagoktól függő ukrán iparágak, például a távközlés, átállhatnának amerikai beszállítókra, ezáltal több nyugati befektetést vonzhatnának.  

Bár az ötlet még korai stádiumban van, néhány, az elnöki hivatalhoz közel álló üzleti vezető szerint ez imponál Trumpnak. Kijev és szövetségesei azonban attól tartanak, hogy a januárban hivatalba lépő új kormányzat leállítja a katonai támogatását. Mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök – országa harctéri előnyén felbuzdulva – kemény alkukat erőltethet, ez arra késztetheti az Egyesült Államokat, hogy elfogadjon egy Moszkva számára kedvező békét. 

Az európai aggodalmak 

Az európai tisztviselők eközben amiatt aggódnak, hogy a Trump vezette tárgyalásokból kihagyják őket, így nem lesz ráhatásuk egy olyan lehetséges megállapodásra, amely meghatározhatja a kontinens középtávú biztonságát. A nyugati szövetségesek meglehetősen hűvösen reagáltak a „győzelmi tervre”, különösen arra a felhívásra, hogy Kijevet hivatalosan is felkérjék a NATO-csatlakozásra. Ukrajna a nyáron kezdte el kidolgozni javaslatait, ám csalódottak Joe Biden leköszönő amerikai elnök tétovasága miatt, ő ugyanis nem igazán növelte az Ukrajnának szánt katonai támogatásokat. Most abban reménykednek, hogy Trumpot meg tudják győzni az elképzeléseikben szereplő, kifejezetten neki szánt pontok. Olekszandr Merezsko, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke „bölcs lépésnek” nevezte a leendő amerikai elnöknek tett ajánlatot, amely megmutatja, hogy Ukrajna nem teher a Nyugat számára. Zelenszkijnek azonban azt is ki kellene nyilvánítania, hogy hajlandó részt venni az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon. 

Putyin tárgyalna Trumppal 

Putyin méltatta Trump elképzeléseit egy lehetséges békerendezésről, és megnyitotta az ajtót a vele való tárgyalások előtt, még mielőtt januárban hivatalba lépne. Nyugati tisztviselők szerint Oroszország valószínűleg olyan szinte semmit sem engedő álláspontról kezdene bármilyen tárgyalást Ukrajnáról, mint három évvel ezelőtt, amikor követelte, hogy a NATO vonja ki a csapatait és a fegyvereit Kelet-Európából. Oroszország tehát nyitott lenne a párbeszédre, ha Trump olyasmivel áll elő, ami megfelel az elképzelésének. Az Egyesült Államok és európai szövetségesei 2021-ben visszautasították az orosz javaslatokat, ezúttal azonban Oroszország túlerejére és tűzerejére támaszkodhatna, hogy több engedményt csikarjon ki Trumpból – legalábbis egyes nyugati politikusok és egy korábbi magas rangú Kreml-tisztviselő szerint.  

Oroszországot óvatosan bátorítja Trump alkura való hajlandósága, de azért tart attól, hogy a leendő elnök továbbra is kemény politikát folytat majd Moszkvával szemben.  

Ez nagyban annak függvénye, hogy kiket neveznek ki az alku megkötésére. Legutóbb, amikor a két államfő megegyzést akart kötni, nem épp a megfelelő politikusokat bízták meg. Kirill Dmitrijev, a Kreml szuverén vagyonalapjának egyik vezetője, aki korábban már részt vett tárgyalásokon Trump környezetében lévő emberekkel, azt mondta, hogy a megválasztott amerikai elnöknek megbízatása van arra, hogy rendbe hozza a kapcsolatokat Moszkvával. „Ez lehetőséget adhat – igaz, mindez csak feltételes – a párbeszédre Oroszország és az Egyesült Államok között, mert úgy gondoljuk, hogy Trump és csapata pragmatikus és megfontolt” – mondta. 

Reálisabb a béke, mint korábban 

Donald Trump győzelme nyomán több esély van arra, hogy Kijev és Moszkva tárgyalóasztalhoz üljön. Az ukránok igyekeznek a lehető legerősebb tárgyalópozícióba kerülni, és ehhez próbálnak még több fegyvert szerezni és tartani a frontvonalakat. Egy névtelenséget kérő magas rangú ukrán tisztviselő szerint a következő négy-öt hónap döntőnek bizonyul. 

Ez a tél kulcsfontosságú lesz. […] Remélem, a háború a végéhez közeledik. Jelenleg tisztázni szeretnénk mindkét oldal kiinduló pozícióit a tárgyalásokhoz”  

– mondta a Reutersnek.  

Oroszország komoly veszteségek árán 2022 óta a leggyorsabb előrehaladást tudja felmutatni, és jelenleg már észak-koreai erősítést is élvezhet a harcok során. Eközben Ukrajna veszített az augusztusban Kurszkban elfoglalt területeiből, amelyre Volodimir Zelenszkij alkualapként hivatkozott. Ukrajna megtépázott energia-infrastruktúrája még működőképes, de nincs kizárva egy újabb nagy orosz támadás a hálózat ellen. A dróncsapások minden éjjel folytatódnak, annak ellenére, hogy Oroszország valószínűleg nem akarja azzal „elidegeníteni” a felálló Trump-kormányzatot, hogy teljes mértékben elpusztítja az ukrán rendszert. 

Zelenszkij a Trumppal folytatott telefonbeszélgetése óta hangoztatja, hogy amennyiben a háborút gyorsan lezárnák, az azt jelentené, hogy Kijevnek nagy engedményekbe kellene belemennie. „Még nem tudom, hogyan lehetne [a háború gyors befejezését] másképpen megoldani. Talán nem tudunk vagy nem látunk valamit” – mondta Zelenszkij, aki mindenféle békére való felhívást vagy ösztönzést élből elutasít. 

A Reutersnek nyilatkozó tisztviselő megosztotta, hogy Kijevben attól tartanak, hogy Trump győzelmével Ukrajna NATO-tagsága is meghiúsul, illetve hogy az új elnök csökkenteni fogja az országnak juttatott segélyek mértékét. A Kreml november 8-án jelezte, hogy kész egyeztetni Trumppal Ukrajna ügyében, de ez nem jelenti azt, hogy Moszkva háborús követelései megváltoznának. Putyin még júniusban fogalmazta meg a feltételeit: Ukrajna lemond a NATO-tagságról és kivonul az Oroszország által megszállt területekről. Ezeket viszont Kijev egyenértékűnek tekinti a kapitulációval, amire, mint látszik, nem lesz hajlandó. 

A kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet igazgatója, Anton Gruseckij szerint az ukrán közvélemény szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy vajon Oroszország valóban érdekelt-e a tárgyalásokban. Ha mégis sor kerülne ezekre, mindenképpen megfelelő biztonsági garanciákat követelnek Ukrajna számára. Gruseckij szerint emiatt az ukránok egyre nyitottabbak a Trumppal való egyezkedésre.  

Ukrajnában nagyon borús a helyzet. Érezhető a növekvő frusztráció Zelenszkij közelmúltbeli megnyilvánulásain”

– mutat rá egy magas rangú kijevi diplomata.  

Eközben Joe Biden, a leköszönő amerikai elnök november 17-én engedélyt adott Kijev számára, hogy orosz területek ellen is bevessék a Washingtontól kapott nagy hatótávolságú rakétákat. Ahogyan korábban mi is megírtuk, az engedély az amerikai hadsereg taktikai rakétarendszereinek (ATACMS) használatára vonatkozik, amelyek hatótávolsága meghaladja a 300 kilométert.  

Fontos megjegyezni, hogy az ATACMS bevetésekor Kijev csak az Egyesült Államok vagy szövetségesei által megadott vagy megerősített koordinátákat vehet célba. Önállóan tehát nem mérhetnek csapást oroszországi célpontokra, viszont ez azt is jelenti, hogy Washington mostantól közvetlen támogatást nyújt az ukrán fél számára. Ezt a döntést az észak-koreai alakulatok kurszki régióban való megjelenésére adott válaszlépésként lehet értelmezni, így várhatóan leginkább az itteni hadműveletek támogatására fogják alkalmazni az ATACMS-t. 

Ukrán rakétacsapások és módosított orosz nukleáris doktrína 

Az első bevetésre november 19-én került sor, amikor hajnalban az ukrán hadsereg hat nagy hatótávolságú rakétát lőtt ki egy állítólagos brjanszki katonai létesítményre. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint ezek közül ötöt elhárítottak. Putyin még aznap bejelentette, hogy módosítja az orosz nukleáris doktrínát. Ezen elvek szerint Moszkva nukleáris csapást mérhet egy Oroszország elleni hagyományos támadás esetében is, ha azt bármely olyan állam indítja, amelyet egy atomhatalom támogat. A doktrína olyan támadásokat említ, amelyek kritikusan veszélyeztetik „Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország szuverenitását és területi integritását”. Emellett kitér a „nagyobb légitámadásokra is”, amelyekre megengedi a nukleáris választ, de kerül minden határozott vállalást, és a nukleáris elrettentés alapelvei közül kiemeli a „használat lehetséges mértékének, idejének és helyének bizonytalanságát”.   

Nyilvános utalás található egyébként a NATO-ra, ugyanis a dokumentum megjegyzi, hogy egy katonai blokk vagy koalíció egyik tagjának a támadása a „teljes szövetség részéről elkövetett agressziónak” tekinthető. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kérdésre válaszolva megerősítette, hogy amennyiben Ukrajna területéről további csapások érik az orosz földeket nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal, az potenciálisan nukleáris választ vonhat maga után. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy a brjanszki ukrán támadás eszkalációt jelent, és arra biztatta az USA-t, valamint nyugati szövetségeseit, hogy tanulmányozzák az új orosz doktrínát. „Ha nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajnából orosz terület ellen vetnek be, az azt jelenti, hogy amerikai katonai szakértők irányítják őket, és mi ezt az Oroszország elleni nyugati háború minőségileg új szakaszának fogjuk tekinteni, és ennek megfelelően fogunk reagálni” – mondta a brazíliai G20-találkozón. 

Putyin rendelete értelmében szeptemberben egyszer már módosították az orosz nukleáris irányelveket. Az orosz elnök akkor jelezte, hogy ha a NATO támogatná a nagy hatótávolságú csapásokat országa területén, az a nyugati katonai szövetséget „háborúba sodorná Oroszországgal”. 

Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta, elítéli a „felelőtlen” orosz retorikát, és hozzátette, Washington nem lát okot arra, hogy módosítja a saját nukleáris álláspontját. Keir Starmer brit miniszterelnök, Annalena Baerbock német külügyminiszter és Radek Sikorski lengyel külügyminiszter is felháborodásukat fejezték ki az orosz lépést illetően, és újból megerősítették, hogy elkötelezetten kitartanak ukrán szövetségesük mellett. 

Jelenleg tehát egyfajta kettősséget érzékelhetünk az ukrajnai háborút illetően. Trump visszatérése az elnöki székbe új távlatokat és lehetőségeket nyithat meg a konfliktus rendezésével kapcsolatban, ugyanakkor Biden döntése az ATACMS-ek orosz területek ellen való használatának engedélyezéséről a háború eszkalációjával fenyeget. Az most Kijeven múlik, hogyan készül fel Trump beiktatására, és mennyire lesz együttműködő a lehetséges rendezés felé vezető úton. A nyugati szövetségeseknek eközben óvatosan kell bánniuk a retorikával, hiszen az éles kijelentések vagy a túlzó ígéretek felbátoríthatják az ukrán vezetést, hogy tovább eszkalálja a konfliktust. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: X/Volodymyr Zelenskyy