A lezajlott felméréssel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem tagja a minimálbér-tárgyalásoknak keretet adó Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma nevet viselő egyeztetéseknek, így a kutatásnak nem volt célja a minimálbér-emelés optimális nagyságának feltárása, csupán a várható fizetésnövelés hatásait és az esetleg felmerülő problémák beazonosítását szolgálta. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) november 11–20. között végezte el a reprezentatív kutatást, amelynek során méretre, iparágra és területi elhelyezkedésre reprezentatívan kiválasztott 400 hazai vállalkozás válaszolt a témával kapcsolatos kérdőívre. Ennek a felmérésnek a gyorsjelentése elkészült, és a legfőbb megállapításait Nagy Elek ismertette. 

A gyorsjelentés főbb megállapításai  

1. A vállalkozások közel kétharmada úgy véli, hogy egy 10 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés legalább ilyen mértékű költségnövekedést jelentene. A legjellemzőbb válaszreakció az áremelés (54 százalék) és a minimum felett keresők bérének emelése volt. A kisebb cégek általában azonnali áremeléssel reagálnak, míg a közép- és nagyvállalatok inkább költségcsökkentést, létszámstopot vagy technológiai beruházásokat terveznek. 

2. A cégek 70 százaléka szerint technológiai fejlesztésekkel 3-5 éven belül részben kiváltható lenne a munkaerő-szükségletük. 

3. A válaszadók 49 százaléka úgy vélte, a béremelés javíthatja a munkavállalói elégedettséget és motivációt, míg 34 százalékuk nem lát kedvező hatást. Ugyanakkor a megkérdezett cégek 85 százaléka úgy véli, hogy képes lesz kitermelni a béremelésből adódó többletköltségeket. 

4. A vállalkozások háromnegyede szerint ha kismértékben is, de képzéssel, fejlesztéssel növelhető lenne a munkatársai hatékonysága, jövedelemtermelő képessége.  

A reprezentatív kutatást kiegészítő országos konzultáció november 25-éig zajlott, és ezen a minden vállalkozás számára nyitott lehetőségen keresztül több mint 4 ezer kitöltő véleményét gyűjtötték be. A két kérdőíves kutatást a területi kamarák elnökeivel, főtitkáraival és szakértőivel folytatott mélyinterjúkból származó tudásanyag egészíti ki.  

Az MKIK szakértői a vállalkozói szektor igényfelmérésének gyorselemzése alapján az alábbi javaslatokat fogalmazza meg a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének esetleges kedvezőtlen hatásainak kezelésére 

• Fokozatos gazdasági helyzethez igazodó béremelési ütem 

Többéves bérnövelési terv kidolgozása, amely igazodik a mindenkori gazdasági teljesítményhez, az inflációhoz és a vállalkozások teherbíró képességéhez. 

• A szociális hozzájárulási adó csökkentése 

A szocho mértékének csökkentése, különösen a kkv-k és az alacsony bérszinten dolgozók esetében, célzott adókedvezményekkel. 

• Béren kívüli juttatások bővítése 

A SZÉP-kártya és más kedvezményes juttatások keretének emelése, valamint új, költséghatékony juttatási formák bevezetése, mint például a lakhatási támogatás. 

• Önfoglalkoztató és mikrovállalkozások megsegítése 

• Az átalányadózó egyéni vállalkozások adóterhének csökkentése az általános (40 százalékos) költséghányad-kategóriába tartozók esetében, 

• Az áfaalanyi adómentesség értékhatárának megemelése a jelenlegi 12 millióról 18 millió forintra (ezzel egy időben a kata valorizálása). 

• Az egyszerűsített foglalkoztatás (efo vagy hétköznapi nevén napi bejelentő) elősegítése 

Az efo szabályainak (létszám-, időbeli korlát, munkaszerződés és egyszerűsített foglalkoztatás közötti átmenet) könnyítése, hogy a megnövekedett munkabéreket rugalmasabb foglalkoztatással egyensúlyozhassák ki a vállalkozások. 

• Állami támogatások és képzési programok 

Munkahelyi képzések és átképzések támogatása, különös tekintettel a digitális technológiák, valamint az azokhoz történő alkalmazkodóképességek, illetve ágazatspecifikus készségek, kompetenciák fejlesztésére. 

• A szak- és a felnőttképzés erősítése a minimálbér-emelés kompenzálására 

A szakképzési rendszer további korszerűsítése biztosítja a vállalkozások munkaerő-utánpótlását, a felnőttképzés erősítése pedig a meglévő munkaerő fejlesztésével kompenzálja a bérnövekedés hatásait a termelékenység javulásán keresztül. Mindkét terület a munkaerőpiac igényeihez igazítottan biztosítja a szükséges, jól képzett humán erőforrást.  

• Kedvezményes, támogatott hitelek és beruházási támogatások 

Kkv-k számára célzott, támogatott hitelkonstrukciók és beruházási ösztönzők biztosítása hatékonyságnövelő fejlesztésekre, például digitalizációra és automatizálásra. 

• Regionális támogatási rendszer kidolgozása 

A hátrányos helyzetű térségekben működő vállalkozások egyedi igényeiből fakadó, vállalkozásokra szabott támogatás a lokális foglalkoztatás fenntartására (pl. falusi helyben foglalkoztató kisvállalkozások működőképességének megvédése). 

• Munkaerő-intenzív vállalkozások célzott bértámogatási programja 

A nemzetgazdaságilag vagy társadalmilag fontos szerepet betöltő munkaerő-intenzív vállalkozások (pl. hiányszakmákban működők, hiánytermékeket előállítók, kulturális hagyatékot megőrzők vagy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók) versenyképességének megőrzése és működési stabilitásának biztosítása érdekében indokolt egy olyan célzott bértámogatási program bevezetése, amely ezen magas bérköltségszinttel működő cégeket segíti.  

• Online konzultációk és visszajelzések gyűjtése 

Rendszeres konzultációk és kutatások a vállalkozói szektor véleményének és igényeinek figyelembevételére a további gazdaságpolitikai (bérpolitikai) döntések meghozatalakor. 

Összegezve a fentieket, az MKIK elnöke kiemelte, hogy a gazdaság egészét képviselő köztestületként a kamara feladatának tekinti, hogy hangot adjon a gazdasági szereplők véleményének, problémáinak, és megoldási javaslatok megfogalmazásával segítse a döntéshozók munkáját. 

Kapcsolódó:

Bortókép: Wikimedia Commons