Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása 

Erős októbert tudhat maga mögött a hazai turizmus, a vendégek száma a turisztikai szálláshelyeken 15,1, míg a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal haladta meg a megelőző évi szintjét. Ez a negyedik negyedéves GDP-adat kapcsán is óvatos bizakodásra ad okot. 

Az ágazatot októberben is elsősorban a külföldi turisták húzták, a vendégek száma 22,8, míg a vendégéjszakáké 12,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez jelentős bővülést jelent,  

amellett, hogy továbbra is fennmaradt az a tendencia, hogy egyre többen érkeznek hazánkba, de átlagosan rövidebb ideig tartózkodnak itt. A külföldi turizmus felfutásában változatlanul elsősorban a koronavírus-járvány utáni fokozatos helyreállás a döntő tényező, de hazánk kedvező árfekvése, valamint turisztikai vonzereje is jelentős szerepet játszik abban. Októberben a küldő régiók esetében sem látható jelentős eltérés, a legfontosabb földrészek közül Észak-Amerika irányából volt a legkisebb, 7,8 százalékos a bővülés, miközben Ázsia és Európa felől is 10 százalék feletti növekedés volt tapasztalható. Európán belül elsősorban Csehország emelendő ki, az innen érkezők több mint harmadával több vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, csakúgy, mint tavaly, a turisták részben bepótolták a szeptemberi kiesést, amelyet a súlyos árvízhelyzet okozott. Az osztrák vendégek esetében ellenben ez a folyamat nem látható, ott szeptember után októberben is csökkent éves alapon az eltöltött vendégéjszakák száma, itt tehát a helyreálláshoz hosszabb időre van szükség. Érdemben bővült a román, a spanyol, valamint az orosz vendégek száma, utóbbi azonban továbbra is jelentősen alacsonyabb, mint a háborút megelőzően. 

Októberben a belföldi vendégek körében is érdemi, 8,2 százalékos növekedés történt, miközben a vendégéjszakák száma 4,2 százalékkal emelkedett. E bővülésben a jövedelmi helyzet javulása mellett a kedvezőbb októberi időjárás, illetve a hosszú hétvégék eloszlása is szerepet játszhatott. 

A vendégek területi megoszlása is viszonylag egyenletes volt októberben, a turisztikai térségek közül csak Budapest környékén csökkent a vendégéjszakák száma az előző évhez képest, miközben Bük-Sárvár, Debrecen és térsége, illetve Szeged és térsége is 10 százalék feletti bővülést mutatott. Az előbbi két régió esetében a külföldi vendégek húzták a bővülést, azonban ezzel együtt is nagyságrendileg a kétharmaduk továbbra is leginkább a fővárosba érkezik. 

Előretekintve lehet számítani a turisztikai ágazat további bővülésére úgy a belföldi, mint a külföldi vendégek esetében. Az előbbi csoportban a jövedelmi helyzet folytatódó javulása, illetve a fogyasztási hajlandóság növekedése lehet a mozgatórugó, miközben a külföldi utazások is fennmaradhatnak, míg a külföldi vendégek esetében is van még érdemi növekedési potenciál a hazai turisztikai ágazatban. 

Magyarország turisztikai vonzerejének folyamatos erősödését tükrözi, hogy az idén októberben közel 1,5 millió vendég érkezett a hazai szálláshelyekre, ami 15 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A vendégek októberben több mint 3,4 millió vendégéjszakát töltöttek hazánkban, ami 8,5 százalékkal múlta felül a tavalyi eredményeket.

Ez 1,8 millió külföldi vendégéjszakát jelentett, ami 13 százalékkal szárnyalta túl a tavaly októberi értéket, míg a hazai vendégek közel 1,6 millió éjszakát töltöttek a szálláshelyeken, 4,2 százalékkal fölülmúlva a 2023. tizedik havi eredményt.  Az év első tíz hónapjában kimagaslóan teljesített a turisztikai ágazat, 15,5 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, míg a vendégéjszakák száma megközelítette a 38,5 milliót. A turizmus bővülése nemcsak Budapesten, hanem a vidéki régiókban is erőteljes, ami egyértelműen jelzi a vidéki turisztikai desztinációk egyre szélesebb körű népszerűségét. 

A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján az idén októberben 15 százalékkal bővült a vendégforgalom az előző év azonos időszakához képest, ami közel 1,5 millió vendéget jelentett a szálláshelyeknek. A külföldről hazánkba látogatók száma 740 ezer volt, ami 23 százalékkal múlta felül a tavalyi eredményeket, míg a belföldiek 738 ezer voltak, ami 8,2 százalékos emelkedés. 

Az ország teljes szálláshely-forgalmának közel 58 százalékát, azaz 2 millió éjszakát vidéken regisztrálták. Ezek 71 százaléka belföldi vendégekhez volt köthető, a legnépszerűbb turisztikai térség októberben is a Balaton volt. A szálláshelyi forgalom közel 42 százaléka célozta Budapestet, a fővárosi vendégéjszakák száma mintegy 1,5 milliót ért el, ami 13,1 százalékkal bővült tavalyhoz képest. Budapesten a nemzetközi vendégforgalom aránya közel 87 százalékos volt, míg a külföldi vendégéjszakáké megközelítette az 1,3 milliót, ami 15 százalékos növekedés. Így elmondható, hogy a nemzetközi turisták körében a főváros kiemelkedő népszerűségnek örvend. 

Az utazás iránti érdeklődésnek köszönhetően a szálláshelyek bevétele 91,5 milliárd forint volt, ami 21 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Ebből több mint 47 milliárd forintot vidéken költöttek el a vendégek, ahol a bevételek 17,6 százalékkal haladták meg a tavaly októberit. A vendéglátóhelyeken 166,2 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 10,4 százalékos növekedés az előző év tizedik hónapjához képest. 

A rendelkezésre álló adatok szerint az idei év első tíz hónapjában 15,5 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ami 10,2 százalékos bővülés a 2023-as adatokhoz képest, míg a vendégéjszakák száma 5,3 százalékos növekedést produkálva megközelítette a 38,5 milliót. 

Az adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország turisztikai vonzereje októberben tovább erősödött. Az egyre hűvösebb időjárás ellenére az utazási kedv nem csökkent, sőt a látogatók továbbra is jelentős számban keresik fel hazánkat. Egyre több család számára válik elérhetővé a kikapcsolódás lehetősége, akár hosszabb időszakra is. A turizmus folyamatos növekedése nemcsak a főváros, hanem a vidéki régiók iránti érdeklődést is fokozza, és ez kedvező hatással van a helyi gazdaságra. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy Magyarország továbbra is erős desztinációnak számít a nemzetközi és a belföldi utazók körében, és az ország turizmusának fejlődése stabil alapot biztosít a gazdasági növekedés számára. 

A turizmus stratégiai fontosságú ágazatként Magyarország gazdaságának meghatározó pillére, amely jelentős mértékben járul hozzá a GDP növekedéséhez, és mintegy 400 ezer család számára biztosít megélhetést. A kormány az ágazat teljesítményének további növelése érdekében 15 milliárd forintból indított programokat a vendéglátóhelyek fejlesztése, színvonaluk és versenyképességük fokozása érdekében. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Dreamstime