A magyar foglalkoztatás továbbra is 4,7 millió fő feletti, de a munkaerőpiac lassuló belső dinamikát mutat. A gazdasági bizonytalanság csökkentette a munkáltatók felvételi szándékát, míg a munkanélküliségi ráta éves bázison ugyan nőtt, továbbra is alacsony szinten áll.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
A foglalkoztatottak száma a magasabb statisztikai megbízhatóságú háromhavi mozgóátlag alapján az augusztus–októberi időszakban 13 ezer fővel elmaradt a megelőző évi szintjétől, azonban ezzel együtt is meghaladta a 4,7 millió főt.
A szezonálisan kiigazított adatok alapján nagyságrendileg hasonló ütemű mérséklődést mutatnak az adatok a megelőző 3 hónappal összevetve, vagyis a munkaerőpiac gyengébb teljesítményében az utóbbi időszak folyamatai játsszák a nagyobb szerepet.
A foglalkoztatási helyzetet érdemben a gazdasági környezet befolyásolja. A gyengébb növekedési kilátásokra válaszul a munkáltatók visszafogják a felvételi szándékaikat, és például a nyugdíjba vonulás vagy felmondás miatt a megüresedő állásokat nem is feltétlenül töltik fel azonnal. Vagyis lelassul a munkaerőpiac belső dinamikája, az álláskeresők is nehezebben tudnak elhelyezkedni. A másik részről viszont igyekeznek megtartani a meglévő munkaerőket, hogy ha a kereslet rendeződik, akkor az új munkavállalók felvétele csak jelentős költségek révén, illetve hosszadalmas folyamat keretében történhet meg.
A foglalkoztatással szemben az aktivitás kismértékben emelkedett a megelőző év szintjéhez képest, vagyis az elmúlt időszakban már lassulást mutat az a folyamat, hogy egyre többen lépnek be a munkaerőpiacra. A szerződtetések kismértékű csökkenése és a változatlan aktivitási szint együttesen eredményezte a munkanélküliség éves bázisú, 16 ezer fős növekedését. Ugyanakkor
a 4,6 százalékos munkanélküliségi ráta még mindig alacsonynak tekinthető történelmi összevetésben.
Előretekintve arra lehet számítani, hogy ha javulnak a gazdasági kilátások és rendeződik a külső kereslet, akkor a vállalatok körében is ismételten erősödhet a munkafelvételi kedv. Így pedig arra számítunk, hogy éves átlagban jövőre is emelkedhet a foglalkoztatás, miközben a munkanélküliségi ráta is ismét csökkenésnek indulhat.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzat kiemelt célja 2010 óta egyértelmű: aki akar és tud, az dolgozhasson. Az elért eredmények szemmel láthatók, a munkaalapú társadalom megerősödött, ma már 1 millióval többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010 előtt.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás jött létre. Ennek eredményeként a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet, ezzel megalapozva a négyszeres növekedést 2010-hez képest. A kabinet a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatják a dolgozóikat. Nekik „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük.
A kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését a bérmegállapodáson túl számos további intézkedéssel támogatja: a munkáshitelprogram elindításával, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával, illetve a kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor programmal. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv ezen kiemelt intézkedései a fogyasztás bővülésén keresztül hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
