A Rail Baltica egy zöldmezős vasúti projekt, amelynek célja a balti államok integrálása az európai vasúti hálózatba. A projektben Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország és közvetve Finnország vesz részt. A tervet eredetileg a három balti állam kezdeményezte. 

A balti államokat és Lengyelországot összekötő vasútvonal 2016-ban lépett a megvalósítás útjára, amikor elindították a projekthez szükséges folyamatokat. A tervek szerint egy nagy sebességű, 870 km hosszú vasútvonal köti majd össze Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország egyes városait – Talllinnból indulva egészen Varsóig. A vonalon a mostani 80–120 helyett 250 km/h végsebességű vonatok fognak közlekedni, így Tallinnból Vilnius 12 helyett kevesebb mint 4 óra alatt lesz elérhető.  

A Rail Baltica megvalósulásával a régió szervesebben kapcsolódna az európai integrációhoz, hiszen több mint 7 millió ember számára könnyítené meg a közlekedést (1. ábra).  

A projekt emellett stratégiai fontosságú, mivel a katonai és a szállítási műveleteket is felgyorsítaná. Mivel a régió három állama közel 50 éven át a Szovjetunióhoz tartozott, az azóta kiépült vasúthálózat nem az európai szabványnak, hanem nagyrészt az orosznak megfelelő széles nyomtávú sínpárokból áll. Az Eurázsia felől érkező vasúti szállítmányok így lassabban és drágábban érnek célba, hiszen mielőtt Lengyelország felé elhagyják a balti államok területét, át kell őket rakodni. Jelenleg lényegében nincs közvetlen vasúti összeköttetés a balti államok és Lengyelország között. Így a Rail Baltica projekt megvalósítása a katonai mozgósításokat is meggyorsíthatja, hiszen szükség esetén könnyebb lenne a szövetséges csapatok vasúton történő áttelepítése. 

Szűkösek a források 

A projekt komoly előnyökkel járna a balti államok és az összes uniós tagország szempontjából. Erősödnek azonban az aggodalmak azt illetően, hogy az egyre növekvő költségek mellett mikor fejeződhet be a teljes vonal megépítése, hiszen már így is módosítottak az eredetileg kitűzött határidőn. 

A számítások szerint a Rail Baltica 6,6 milliárd euróval járulna hozzá az európai gazdaság fellendítéséhez,  

az építési költségek viszont 2017 óta a négyszeresére emelkedtek, és jelenleg 24 milliárd euróra rúgnak. Az EU a projekt 85 százalékát finanszírozza, nemrégiben pedig 1,1 milliárd euró pluszforrást jelentett be.  

„A kezdeti költségszámításkor nem számoltunk a Covid-járvánnyal és a magas inflációval, az ukrajnai konfliktus miatt pedig radikálisan emelkedtek az anyagköltségek” – mutat rá Emilien Dang, a Rail Baltica francia mérnöke és a projekt felügyelője arra, hogy az építési költségek megugrásáért a globális válságok a felelősek. Egy másik nehézség, hogy bár a három balti államra gyakran egyetlen szoros egységként gondolunk, valójában mindegyikben eltérők a szabályozások. 

Az említett okok miatt a projektben részt vevő országok úgy döntöttek, két részre osztják az építkezést, illetve igyekeznek az első szakaszban kitűzött céljaikat korrigálni, hogy azok mielőbb megvalósíthatók legyenek. Az első fázisban végül csak egy sínpárt fektetnek le 2030-ig, és csupán a legfontosabb állomásokra fókuszálnak. Riga és repülőterének összekötése például áttolódik a második szakaszra. Az első etap fejlesztéseit 15 milliárd euróból fedezik. 

Most kell forrást találnunk a vasútvonal megépítéséhez, különben később még többe fog kerülni”  

– mondta az észt főellenőr, Janar Holm. Vladimir Svet infrastruktúráért felelős miniszter pedig hozzátette: „Amennyire lehet, csökkentettük a költségvetést, észszerűsítettük a közbeszerzési eljárási folyamatot, és ha szükséges, hitelt fogunk felvenni.”  

Ez is egy zöld vasúti projekt 

A Rail Baltica megépítése tökéletesen összhangban van az EU-s klímacélokkal is: a hatalmas projekt során minden tekintetben törekednek a kibocsátás lehető legalacsonyabbra való csökkentésére, illetve a felesleges szennyezések elkerülésére. Ezt a litván Marius Narmontas működtetésért felelős vezérigazgató, az igazgatótanács alelnöke is megerősítette a november 7-i vilniusi GreenTech Forumon. 

A vasútvonal célja többek között az is, hogy hozzájáruljon a személy- és teherszállítás zöldítéséhez szerte a régióban. A fejlesztés megfelel az unió kibocsátási céljainak – a nettó nulla emisszió 2050-ig történő megvalósítása és a szállításból adódó kibocsátás 80 százalékos csökkentése 2040-ig – hiszen mind a személy-, mind a teherszállítás terén megújuló energiával működő alternatívát biztosít ügyfeleinek. Emellett  

hozzájárul ahhoz, hogy csökkentse a balti államok fosszilis energiától való függőségét, ezzel növelve az energiafüggetlenségüket, ami a jelenlegi geopolitikai helyzetben egy kiemelt cél.  

A tervek szerint az építkezés során előnyben részesítik a helyi anyagokat, és azokat is vasúton szállítják, ezzel is csökkentve a kibocsátást. Továbbá a kiásott, kitermelt földet újrahasznosítják, az ideiglenes építkezéseket pedig korlátozzák az erdős területeken. A megépülő vasútállomások épületeit is zöldszellemben tervezték, energiahatékony fűtési rendszerekkel. 

Katonai szemmel 

Ahogyan említettük, a Rail Baltica katonai, stratégiai szempontból is kiemelt jelentőségű a balti államok számára. A térségben 10 ezer NATO-katona állomásozik a helyi erők mellett, és ha szükséges, a számuk 200 ezerre növelhető. 

„Katonai fenyegetés esetén, Litvánia biztonsága közvetlenül függ attól, hogy milyen gyorsan telepíthetők át a NATO-szövetségesek erői. Emiatt elsődleges, hogy a katonai mobilitás az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági prioritássá váljon, és hogy elegendő forrást, erőfeszítést fordítsanak rá. Maga  

a katonai mobilitás elsősorban elrettentő hatású. A belőle származó előnyök azonban – egy jól fejlett nemzeti közlekedési infrastruktúra formájában – az egész társadalom javát szolgálják. 

[…] A Rail Baltica […] lehetővé teszi, hogy például Tallinn Hollandiából is közvetlenül elérhető legyen – mondta Peter Nielsen, a NATO integrációs erőinek (Force Integration Unit) parancsnoka, amikor a katonai blokk nevében az építkezések jonavai körzetébe látogatott. 

„Ha meg akarjuk őrizni a kultúránkat és biztonságban akarjuk érezni a szabadságunkat, nincs más út, mint egy erős EU-ban, NATO-ban és nemzetközi közösségben lenni, amely a nemzetközi jogon alapul. […] A vasút megbonthatatlan kapcsolatot jelent az európai hálózatokkal” – vélekedett Svet. 

(Források: BBC; railbaltica.org; railbaltica.org; railbaltica.org) 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Facebook/Rae Vald