A 13 ország és hét iparág 650 felső vezetőjével készített felmérésen alapuló Siemens-kutatás azt vizsgálta, hogy a digitalizáció, az adathasználat, valamint a technológiai innovációk adaptációja hogyan járul hozzá a vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséhez, illetve miként térülnek meg ezek a fejlesztések mind fenntarthatósági, mind üzleti szempontból.
A megfelelő adatok elérhetősége és hozzáférhetősége kulcsfontosságú az épületek, az energiaelosztási rendszerek, valamint az iparvállalatok dekarbonizációs céljainak eléréséhez, mégis a cégek közel felének nem állnak rendelkezésére ezek az információk – derül ki egy friss nemzetközi jelentésből.
A megkérdezettek 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy lehetőségként tekint a digitalizációra, amivel növelhetik vállalatuk termelékenységét és versenyképességét. Emellett a válaszadók 55 százaléka nagy potenciált lát a CO2-kibocsátás csökkentése és az erőforrás-hatékonyság területén. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a válaszadók 45 százaléka nem látja ezt a lehetőséget, nem ismeri teljes mértékben a digitális megoldásokban rejlő fenntarthatósági lehetőségeket, és vélhetően információhiányban szenvednek.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a vállalatok mindössze 54 százaléka számít haladónak vagy fejlettnek az adatvezérelt működés terén, míg 42 százalékuk csak a korai fejlesztés szakaszában jár, azaz hatalmas a kihasználatlan potenciál ezen a területen.
A digitális üzleti platformok előnyeit már számos vállalat látja: a megkérdezettek a skálázhatóságot, az idő- és költséghatékonyságot, a gyorsabb implementációt, a megbízhatóságot és az interoperabilitást, vagyis az együttműködési képességet jelölték meg a legfontosabb lehetőségek között.
A válaszadók harmada ugyanakkor a visszatartó tényezők között említette az integráció komplexitását és költségeit, valamint a szakképzett munkaerő hiányát.
Komoly akadály az adathiány
Jelentős részük állította, hogy alig vagy egyáltalán nincsenek meg a szükséges adataik a dekarbonizáció és az erőforrás-hatékonyság szempontjából kulcsfontosságú területeken. A megkérdezettek 44 százalékának nem voltak megfelelő kimutatásai a vállalata CO2-kibocsátására vonatkozóan, 46 százalékuknál hiányoztak az üzemek és gépek teljesítményére vonatkozó mutatók, 30 százalékuknak pedig nem voltak adataik az energiafogyasztásáról. Ezek a hiányosságok akadályozhatják a fenntarthatóbb működésre való átállást.
Ha rendelkezésre is állnak az adatok, a válaszadók gyakran nehézségekkel szembesülnek azok hatékony integrálása, kezelése és elemzése során. Ennek feloldása mellett általános igény az információk mennyiségének növelése, minőségének javítása és elérhetőségének fokozása annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak.
A fenntarthatóbb működéshez a válaszadók az energiafogyasztási, valamint az ügyfeleikre, felhasználóikra vonatkozó adatokat tartották a legfontosabbnak, sőt a leginkább elérhetőnek is.
A mesterséges intelligencia lesz a kulcs
A jelentés megállapítja, hogy az adatbázisok gyors elemzésére, valamint a vállalatok működésének, rendszereinek akár automatikus és folyamatos optimalizálására képes intelligens megoldásoké a jövő. Ezen technológiák közül a megkérdezettek arra számítanak, hogy a következő három évben a jelenleg rendelkezésre álló technológiák közül a mesterséges intelligencia lesz legnagyobb hatással a dekarbonizációra és az erőforrás-hatékonyság javítására.
Többen említették a távolról is elérhető szenzorokat és felügyeleti rendszereket, a digitális iker technológiát, valamint az intelligens készülékeket, amelyekkel fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tennék a működésüket.
A jelentés erre a linkre kattintva teljes terjedelmében elolvasható.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
