Az FDI intelligence jelentéséből kiderült, hogy az Egyesült Államok egyre kevésbé domináns forrása a zöldmezős közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek (FDI), amit bizonyít, hogy a világ legnagyobb gazdaságából származó globális tőkebefektetések és projektek aránya tavaly rekordalacsony szintre esett vissza. 

Az fDi Markets adatai szerint a 2023-as 1,38 milliárd dollár értékű globális zöldmezős FDI-tőkebefektetések mintegy 14 százalékát jelentették be amerikai központot fenntartó vállalatok, ami messze van a 2021-es közel 30 százalékos csúcstól, és a legalacsonyabb arány a feljegyzések kezdete óta. Eközben Kína részesedése a globális FDI forrásaként tavaly közel 12 százalékra ugrott, ami alig marad el a 2016-os 13 százalékos rekordtól. 

Ha csak a projekteket nézzük, akkor hasonló tendenciát láthatunk. A 2023-as mintegy 18 700 globális FDI-program mintegy 17 százaléka indult az Egyesült Államokból, és ez még mindig jóval meghaladta a második helyen álló Egyesült Királyságot, ahonnan ezek 9 százaléka származott, és több mint háromszorosa volt a kínai aránynak.

Az idei év első három negyedére vonatkozó előzetes adatok enyhe növekedést mutatnak, de az USA részesedése a globális FDI-projektek és a beruházások forráspiacaként a második legalacsonyabb szinten maradt a 2023-ban mért mélypont után. 

Azonban mindezektől függetlenül az Egyesült Államok továbbra is a világ legnagyobb FDI-forrása mind a projektek száma, mind a tőkebefektetések tekintetében, amint azt az fDi Markets zöldmezős beruházásokra vonatkozó adatai, valamint más források, például az Unctad kiáramlásokra vonatkozó számai is megerősítenek. 

A zöldmezős FDI-bejelentésekre vonatkozó újabb adatok azonban annak a jeleit mutatják, hogy az amerikai multinacionális vállalatok dominanciája a globális tőkeáramlásokban kezd meginogni, és az Egyesült Államokban történő nagyobb mértékű beruházás irányába tolódik el.

A Consensus Economics által megkérdezett közgazdászok arra számítanak, hogy az USA-ban az idén 2,7 százalékpontos lesz a bruttó hazai össztermék reálnövekedése, ami több mint háromszorosa az euróövezetben várt 0,8-nak. 

Az amerikai vállalatok az idén eddig az összes beruházásuk 63 százalékát belföldi államközi projektekre, míg a fennmaradó 37 százalékot külföldi közvetlen külföldi befektetésekre fordították az fDi Markets szeptemberig terjedő előzetes adatai szerint. A beruházások számánál kevésbé egyértelmű a tendencia, de az amerikai székhelyet fenntartó cégek az idén eddig több projektet jelentettek be belföldön (54,7 százalék), mint külföldön. 

Ez a belföldi irány egybeesett az külföldre irányuló amerikai befektetésekre vonatkozó szigorúbb korlátozásokkal és a belföldi invesztíciókat ösztönző politikákkal.

Míg ez Donald Trump republikánus elnök első ciklusában kezdődött, Joe Biden és a demokraták alatt folytatódott az olyan szövetségi politikákkal, mint az inflációcsökkentő törvény (IRA) és a Chips-törvény, amelyek hatalmas támogatásokat nyújtanak az amerikai beruházások számára. 

Richard Bolwijn, az Unctad befektetési kutatási igazgatója szerint ezek a politikák – és az erős amerikai gazdaság az emelkedő eszközárakkal és a jövőbeni alacsonyabb üzleti költségek iránti várakozásokkal – erősebb hazai beruházásokra ösztönöztek. Szerinte „az [amerikai] cégek számára sokkal kisebb a késztetés arra, hogy külföldön fektessenek be”. 

Ezek a tendenciák a közelmúltbeli tapasztalatokat is tükrözik. „Az amerikai vállalatok azért fektetnek be otthon, mert kéznél akarják tudni a készleteiket”, és azért, hogy elkerüljék az ellátási lánc megszakadását, amelyet a külföldről származó alkatrészektől való függés okoz – mondja Paige Webster, az arizonai Webster Global Site Selectors tulajdonosa. 

Számos szakértő figyelmeztet arra, hogy a javuló amerikai gazdasági kilátások ellenére a tengerentúli vállalatok kevésbé érezhetnek késztetést arra, hogy odahaza ruházzanak be. „A túlzott kiadások vagy a kereskedelmi korlátok okozta inflációs nyomás újabb inflációs ciklust indíthat el, ami veszélyeztetheti az USA folyamatos reálnövekedését” – legalábbis Maggie Switek, a Milken Intézet nevű agytröszt kutatási igazgatója szerint. 

Az USA a kifelé irányuló közvetlen külföldi befektetéseket ösztönző álláspontról a befelé forduló protekcionista irányba mozdult el. Mivel Trump január 20-án lép hivatalba, és az üzletiadó-csökkentések protekcionista kereskedelempolitikai javaslatokkal párosulnak, az amerikai befektetések belföldön és külföldön valószínűleg ismét eltolódnak. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Flickr