Megerősítette Magyarország államadósságának befektetésre ajánlott besorolását – a Standard and Poor’s-hoz és a Fitch Ratings-hez hasonlóan – a Moody’s is a mai napon közzétett minősítésében, bár negatív kilátások mellett. A három legjelentősebb hitelminősítő jelentései egyaránt nagyfokú bizalmat tükröznek hazánk iránt, köszönhetően annak, hogy a magyar gazdaság stabil és válságálló.
Hazánk finanszírozási helyzete stabil és biztonságos, a kormány elkötelezett a szigorú költségvetési gazdálkodás, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett. Ezt a szemléletet tükrözi a 2025-ös békeköltségvetés is, amelynek értelmében a 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolva jövőre tovább csökkentik a költségvetési hiányt. E büdzsé a tartós konjunktúra alapjainak lefektetésével hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható, magas ütemű növekedési pályára.
Magyarország megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, a magyar állampapírok népszerűsége töretlen.
Az erős befektetői és piaci bizalmat a sikeres kötvényaukciók és a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) folyamatos beáramlása is alátámasztja. A közeljövőben folyamatosan bekapcsolódnak majd a nemzetgazdaság teljesítményébe az olyan jelentős kínai gigaberuházások, mint a CATL és a SEMCORP high-tech akkumulátorgyárai, vagy a BYD, amely Európában elsőként hazánkban kezdi meg elektromos autóinak gyártását.
A koronavírus-járvány, az energiaválság és a szomszédunkban zajló elhúzódó háború következtében a magyar gazdaság nehéz időszakon van túl, az exportot pedig továbbra is az európai külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése húzza vissza. A belső konjunktúrát tekintve azonban egyre több pozitív jel mutat a fordulat irányába. Nő a kiskereskedelmi forgalom, miközben a turisztikai ágazat is kimagaslóan teljesít: az év első tíz hónapjában összesen közel 38,5 millió vendégéjszakát töltöttek a magyarországi szálláshelyeken, amely 5,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Mindezek a fogyasztás bővülését jelzik.
A belgazdaság helyreállásához nagymértékben hozzájárul, hogy a kormány letörte és alacsony szinten tartja az inflációt, amelynek mértéke októberben mindössze 3,2 százalék volt. A tartósan alacsony inflációhoz társul a reálbérek már több mint egy éve tartó folyamatos növekedése, ami szeptemberben 9,2 százalékot ért el.
A munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között létrejött történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás garantálja, hogy 2025-ben is nagymértékben emelkedjen a fizetések vásárlóereje. A megállapodás eredményeként a minimálbér a 2027-re 40 százalékos és a 2025-re 9 százalékos emelkedéssel 290.800 forintra, a 2026-ra 13 százalékos növekedéssel 328.600 forintra, 2027-re pedig 14 százalékkal már 374.600 forintra emelkedhet. Mindeközben töretlenül magas a foglalkoztatottság: idén közel 4,7 millióan dolgoznak.
A kormány célja, hogy 2025-ben a magyar gazdaság 3 százalék fölötti növekedést érjen el, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg.
A kormány annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba felhúzza a gazdaságot, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amelynek célja, hogy tovább növelje a fizetések vásárlóerejét, biztosítsa a megfizethető lakhatást, a Demján Sándor Programon keresztül pedig megduplázza a hazai kkv-k méretét. Az Akcióterv jövőre összesen 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban, ebből 2632 milliárd forint jut a családoknak, míg a Demján Sándor Program mintegy 1410 milliárd forinttal támogatja a kkv-k fejlődését. Ezáltal az Akcióterv nemcsak a gazdasági növekedést támogatja, hanem annak bevonó jellegét is erősíti, így a konjunktúra eredményeiből a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb köre részesül majd, különösen a magyar családok és a hazai kkv-k.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
