Európa nem tud elég fegyvert előállítani Ukrajnának – ezért fizet Kijevnek, hogy megtegye – makronom.eu
2025. február 7., péntek

Európa nem tud elég fegyvert előállítani Ukrajnának – ezért fizet Kijevnek, hogy megtegye 

Ukrajna európai szövetségesei küzdenek azért, hogy elegendő fegyverrel lássák el Kijevet. Persze először az elöregedett fegyverektől igyekeztek megszabadulni, majd gyorsan szembejött a valóság: a raktárak kiürültek, és a beszerzésekre már nem elég a pénz, még a sok pénz sem. A The Wall Street Journal megoldásként a dán modellt mutatta be, ami elkésett ötletnek tűnik, mert ehhez is kellenek az ukrán emberek, akik meglehetősen megfogyatkoztak a harcok során. 


A dánok vállalnak úttörő szerepet a háború folytatásának egyik új módszerében: pénzt adnak az ukránoknak, hogy maguk gyártsák le a fegyvereket. Állítják, hogy ez a modell csökkenti a költségeket, a késedelmeket és a korrupciót. 

Az új módszer szerint az európaiak finanszírozzák az ukrán kormány megrendeléseit a pénzszűkében lévő ukrán fegyvergyártóktól.

Kijev megmondja a szövetségeseinek, hogy mely cégekkel dolgozzanak együtt, az európaiak pedig önállóan átvilágítják a gyártókat, mielőtt megállapodást kötnének velük a fegyvervásárlásra.  

Ukrajna a fejlett fegyverek tekintetében továbbra is nyugati szövetségeseire fog támaszkodni, de az egyszerűbb harceszközökhöz gyorsabban és nagyobb mennyiségben juthatnak hozzá, mint ha csak várnának azok európai legyártására. Kijev mindezt megteheti, ugyanis a konfliktus első részében számolatlanul érkező fegyverek elkényelmesítették az országot, amely nem pörgette fel úgy a hadigazdaságát, mint az oroszok. Egyes becslések szerint az ukrán fegyveripar termelési kapacitását csupán 30 százalékban használják ki, főképp az elégtelen finanszírozás miatt. 

Ukrajnának kiválók a fegyvergyártási kapacitásai. Az ország volt a szovjet védelmi ipari bázis szíve, ezért sok know-how-t gyűjtött az összetett rendszerek előállításában. A gyártók közül többen nyilatkozták, hogy növelhették volna a termelést, ha több szerződéshez jutottak volna, de háború megakadályozta őket ebben. A kormány ugyanis megtiltotta a fegyverexportot, és az ukrán hadsereg maradt az ágazat egyetlen vásárlója, amelynek viszont korlátozottak az erőforrásai. Tavaly csupán 6 milliárd dollárt költöttek fegyvervásárlásra – mondta az év elején Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai ipari minisztere.  

A hazai gyártás hívei szerint az ukrán védelmi cégek számos rendszert gyorsabban és olcsóbban képesek előállítani, mint a nyugati beszállítók, emellett kifejezetten a folyamatosan változó frontvonalbeli igényekhez szabhatják a termelést.  

A „dán modellnek” nevezett rendszert Koppenhága az év elején dolgozta ki Kijevvel egyeztetve, és ez a megoldásegyre nagyobb érdeklődést vált ki más országokból is. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter szerint

Norvégia, Svédország és Litvánia már pénzt is biztosított, emellett más nemzetek is jelezték az érdeklődésüket. Németország már alkalmazott hasonló megközelítést, Hollandia pedig ezzel párhuzamosan közvetlenül szerződik az ukrán cégekkel. 

Dánia azért fejlesztette ki ezt a megoldást, mert – hasonlóan Hollandiához, Svédországhoz, Norvégiához vagy a balti államokhoz – szinte az összes rendelkezésre álló fegyverét Kijevnek adományozta.  

A modell tükrözi az észak-európai és a balti országok háborús erőfeszítéseit, amire azért van szükség, mert Európában egyre csökken a hajlandóság az ukrán háború további támogatására, és készülődnek az új Trump-kormányzatra, amely csökkentheti az Egyesült Államok szerepvállalását a konfliktusban. 

Az invázió ezredik napján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kiemelte a dán modellt, hangsúlyozva, hogy ez tette lehetővé Ukrajnának, hogy ágyúkat, rakétákat, nagy hatótávolságú drónokat és havonta közel 20 Bohdana tarackot gyártson – utóbbi esetében ez a szám lényegesen több a tavaly decemberi hathoz képest.  

A finanszírozás egyelőre korlátozott. Dánia mintegy 650 millió eurót ígért az év végéig, ebből több mint 400 millió az Európában befagyasztott orosz pénzügyi eszközök elkobzott kamataiból származik. Tehát több mint 180 millió eurós saját forrásból járul hozzá a teljes összeghez, míg Norvégia 42, Svédország pedig 20 millióval. 

A dán védelmi miniszter azt reméli, hogy jövőre legalább 1,4 milliárd dollárt juttatnak a rendszerbe. 

Állítólag a dán módszer integrált auditokkal és felügyelettel korlátozza a lehetséges korrupciót a fegyverbeszerzés terén, ez utóbbi komoly probléma Ukrajnában. Koppenhága ellenőrzi a címzetteket, mielőtt a pénzeket folyósítaná, és a dán nagykövetség védelmi attaséi nyomon követik a vállalatok teljesítéseit. Eddig egyetlen cég sem bukott meg az ellenőrzésen. 

A nyugati adományozók többsége eddig elkerülte az ukrán védelmi vállalatok közvetlen finanszírozását: egyrészt féltek a rossz pénzügyi gazdálkodástól és a korrupciótól, másrészt az adományozók a saját fegyvergyártóikhoz akarták eljuttatni a kifizetéseket. Dániának, Hollandiának és hasonló gondolkodású szomszédaiknak vagy nincs komoly védelmi ipara, vagy nem látnak veszélyt abban, hogy az adományokat gyorsan megcsapolják.  

Dánia a szerződéseit az ukrán kormányon keresztül fizeti, de közvetlenül lép kapcsolatba a vállalatokkal. Hollandia viszont a törvényei miatt egyenesen az ukrán cégeknek küld pénzt. 

Litvánia több mint 10 millió dollárral csatlakozik a kezdeményezéshez, és azt is fontolgatja, hogy ukrán gyártmányú drónokat vásárol a saját fegyveres erői számára. 

Kapcsolódó:

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat