A román elnökválasztás első fordulójában Călin Georgescu, az AUR és a PSD volt politikusa váratlanul a szavazatok 22,94 százalékával győzött, míg az USR jelöltje, Elena Lasconi a második helyen végzett 19,18 százalékkal. Jól láthatóan egyre inkább a nacionalista irányba tolódik Románia politikai dinamikája, ami a parlamenti választásokra rákanyarodva aggasztó jel az erdélyi magyarság számára.
A szavazatok teljes feldolgozottsága után a román elnökválasztás első fordulója óriási meglepetést és teljesen más eredményt hozott a híresen pontatlan ottani exit poll adatokhoz képest. Az első fordulót Călin Georgescu, a politikai paletta radikális jobboldalához tartozó, korábban az irredenta, nacionalista AUR-ban, azaz a Románok Egyesüléséért Szövetségben (a legutóbbi, 2020-as parlamenti választáson a párt miniszterelnök-jelöltje is volt) és a PSD-ben (Szociáldemokrata Párt) is tevékenykedő politikus nyerte a szavazatok 22,94 százalékával.
Ez nagyságrendileg az a szavazatarány, amelyet a jelenlegi szociáldemokrata miniszterelnöktől, Marcel Ciolacutól vártak az előzetes közvélemény-kutatások, nem csoda, hogy miután kiderült, hogy nem jutott be az elnökválasztás december 8-i második fordulójába (ahová az első forduló első két helyezettje kerül) le is mondott a PSD pártelnöki tisztségéről.
Georgescu támogatottsága a kampányhajrában a különböző közvélemény-kutatók méréseiben is fokozatosan emelkedett, de még így is stabilan 10 százalék alatti szintre várták.
A román társadalmi elégedetlenség mellett a sikerét nagyban annak köszönheti, hogy eredményes kampányt folytatott a TikTokon az Antonescu-időszak, illetve a Vasgárda dicséretét a retorikája centrumába állítva. Többek között ezek miatt az elmúlt években a román belpolitikában egy nacionalista, ugyanakkor oroszbarát politikai szereplőként tűnt fel.
Sokkal kisebb meglepetésként hatott, hogy második helyen a liberális USR jelöltje, Elena Lasconi végzett a szavazatok 19,18 százalékával, csupán 2700 vokssal megelőzve Ciolacut, aki 19,15 százalékot szerzett.
A választás éjszakáján jól látható volt, hogy a külföldi szavazatoknál kezdettől fogva stabil Lasconi-előny mutatkozott a regnáló miniszterelnökkel szemben, de az eredmények fokozatos beérkezésével belföldön is megelőzte Ciolacut, és befutott a második helyre.
Az USR (Mentsük meg Romániát) alapvetően egy liberális párt, de európai társainál sokkal több jobboldali, illetve konzervatív elem jelenik meg a profiljában. Lasconi jelenleg egy kistelepülés polgármestere (Câmpulung, Argeș megye), és a kampányát egy alapvetően szociálisan érzékeny, baloldali elemekkel vegyítette, azt kiegészítette egy népiesebb-közérthető retorikával (igaz, ezzel a párt városi értelmiségi szavazóbázisát némiképp elidegenítette, ami a második fordulóban még visszaüthet).
Ha csak a külföldi szavazatokat nézzük, akkor Georgescu 43,35, Lasconi 26,82, míg Ciolacu csupán 2,87 százalékot szerzett. Ez azt is jelenti, hogy ezen a téren Georgescu 323 ezer, míg Lasconi 191 ezer vokssal kapott többet a regnáló miniszterelnöknél.
Kelemen Hunor 4,5 százalékot ért el
Ami magyar szempontot illeti, az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor ugyan 5 százalék alatti eredményt ért el, ez azonban a december 1-jei parlamenti választásra rákanyarodva nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem jutnak parlamenti képviselethez erdélyi honfitársaink. Kelemen hozta az előzetesen várt 4,5 százalékot, így ez egy jó előjel lehet a parlamenti választáson, ugyanis a korábbi évek alapján kijelenthető, hogy a parlamenti szavazásokon a románok általában kisebb arányban vesznek részt – ez vélhetően annak köszönhető, hogy az elnöknek relatíve erős jogosítványai vannak a miniszterelnökkel szemben –, így ha ez most is teljesül, az elnökválasztáson szerzett 416 ezer szavazat elég lehet az 5 százalékos küszöb eléréséhez.
Azonban mindenképpen intő jel, hogy Erdélyben kirajzolódik egy tendencia: ahol erős az ortodox egyház, ott rendszerint Georgescu nyert.
A területi-földrajzi tényezőket figyelembe véve jól látszik, hogy Lasconi elvitte az 5 nagyvárosi területet, ami önmagában kevésbé meglepő, ellentétben azzal, hogy relatíve jól szerepelt a vidéki körzetekben – a szavazatok 13-15 százalékát megszerezve –, így értékes voksokat vett el Ciolacutól.
Sok helyen azonban a korábbi évek mintázata ismétlődött meg, azaz Erdély, a Partium és a tengermelléki terület inkább a politikai paletta jobboldala felé billent, míg a hagyományos, ún. „királyi” Románia a PSD bázisa (elsősorban a déli, illetve a keleti megyék). Utóbbi területeken azonban intő jel lehet a PSD számára, hogy Georgescu, illetve az AUR-jelölt George-Nicolae Simion összesített szavazataránya néhol elérte a 40 százalékot is.

A román miniszterelnök le is mondott pártelnöki tisztségéről (Forrás: Wikimedia Commons)
Összességében véve az elnökválasztás első fordulója óriási meglepetést hozott Georgescu győzelmével, a december 8-i második kört pedig az fogja eldönteni, hogy az AUR, illetve a mainstream román pártok támogatói hajlandók-e átszavazni az USR jelöltjére, mindezt úgy, hogy Lasconi elsősorban az elit és kormányellenes voksokra támaszkodott eddig – így tehát a fő kérdés, hogy képes lesz-e mindkét tábort jelentős részét maga mögé állítani.
Mivel a második fordulót egy héttel a parlamenti választás után tartják, így az ottani eredmény is meghatározó eleme lesz az elnökválasztási kampánynak.
Ugyanis, amennyiben a leendő elnök és a parlamenti többség pártszínezete eltérő lesz, abban az esetben az elkövetkező ciklust alapjaiban határozza majd meg az, hogy a parlamenti többség és az elnöki hatalom mennyire lesz nyitott az együttműködésre.
A román politika dinamikája mindenesetre egyre nacionalistább irányba tolódik, ami Magyarországról szemlélve az eseményeket cseppet sem biztató.
Kapcsolódó:
Borítókép: Flickr